!

A ​varázsló eltöri pálcáját 23 csillagozás

Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját
1 2
Régikönyvek.hu 1.960 Ft-tól
500 Ft-tólMolyok eladó könyvei
Könyvtár

„Ami ​ezekben a cikkekben azonos a legjobb Szerb-írásokkal, az a folttalan világosság. A politikai tiltakozásnak végtelenül sok változata lehetséges, és ezeknek az írásoknak a kristályos gondolati tisztasága, stiláris átlátszósága, a mondatoknak utolsó zugig kivilágított egyértelműsége szintén a tiltakozás egy neme volt, protestálás egy dühödt és sunyi kor gázködű, halálos halandzsája ellen” írta e könyv első kiadásának előszavában Kardos László. Hiszen ezeknek az írásoknak nagy része akkor keletkezett, amikor a tollat már kiütötték Szerb Antal kezéből, és csak egy-két lap volt, ahová pár szellemes, szórakoztató oldalt írhatott, ami a háború vigasztalanságában egy tisztább és bölcsebb világ igézetét és ígéretét jelentette. E cikkek könnyedsége mögött rendkívüli kultúra rejtőzik, az író éppoly otthonosan mozog a krétai királyok palotájában, mint Berzsenyi udvarházában; a szellemesség a tudósnak azt a képességét jelenti, amellyel megeleveníti az adatokat, élővé teszi a neveket és a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1948

>!
Magvető, Budapest, 1978
510 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632706382
>!
Magvető, Budapest, 1969
540 oldal
>!
Magvető, Budapest, 1961
566 oldal

1 további kiadás


Enciklopédia 5


Hirdetés

Kedvencelte 5

Most olvassa 2

Várólistára tette 33

Kívánságlistára tette 11

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Piintyő
Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját

Eddig is szimpatikus volt nekem Szerb Antal, de ezután a könyve után még inkább. Most is rácsodálkoztam, hogy milyen művelt, mennyire jól tájékozott az irodalom berkeiben az ókortól a napjainkig. Mennyit, és milyen értőn olvashatott, hogy ekkora rálátással bír?! S mindehhez társul szerénysége, s az irodalom nagyjai iránti alázata. Ez majd minden írásában jelenvaló. Ha mégis van kifogása egyik-másik író, vagy költő műveivel kapcsolatban, azt finom iróniával teszi meg, nem durván, kioktatólag.

Saját magáról nem beszél egy szót sem, mégis úgy érzem, minden leírt gondolatában, elemzésében benne van az ő emberi nagysága. Nekem legalábbis ezt jelenti ez a könyv. Ha valaki fogyatékos, vagy beteg embertársairól így tud beszélni – „a betegség, látjuk, miközben összetöri a költő szegény, szenvedő testét, mélyebbé, nagyszerűbbé teszi szellemét és alkotását. A költőt leveri lábáról, de láb helyett szárnyat ad neki” (Ép testben ép lélek) – az csakis a szó jó értelmében vett úriember lehet.

Valahogy ilyennek kell lenniük az igazi úriembereknek…

>!
Goofry P
Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját

Plajbász törten teszem le: e kötethez nem kell(ek) recenziót fecsegjek, nem lenne az lehetetlen – egyszerűen nem kell(em).
Kell ellenben kedveltetnem!

3 hozzászólás
>!
csauperjel 
Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját

Ezek után merje nekem azt mondani valaki, hogy A Pendragon legenda Bátky Jánosát nem saját magáról mintázta Szerb Antal! :-) Minden szaváról süt, hogy imádja az irodalmat és az irodalomtörténetet: élvezi felfedezni az összefüggéseket, szeret utánajárni az legapróbb lábjegyzeteknek, elveszett kéziratok után nyomozni, és természetesen éjjel-nappal olvasni.
    Több dologhoz nekem is kedvet csinált (pl. Katherine Mansfieldet egyszer olvasnom kell, az biztos), de bevallom, helyenként kicsit untatott is, bár ez valószínűleg csak az én érdeklődésem hiányáról tanúskodik, és nem Szerb hibája.

>!
Trillian26
Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját

Nem olvasok túl gyakran esszéket, de ez a könyv tetszett. A szerző stílusa nagyon jó, mindent érdekesen ír le. Emellett számtalan új ismerettel gazdagodtam jó pár témában. A reménytelen szerelem, A napkirály, a Költő hazája…, a Don Juan titka, a Hajdani haditudósító és A százéves lánchíd tetszettek a legjobban. De most is csak párat emeltem ki az érdekfeszítő írások közül. Biztos nem most olvastam utoljára Szerb Antaltól.


Népszerű idézetek

>!
Piintyő

Minden igazán nagy ember szerény, mert tisztában van a mások értékével.

125. oldal

>!
Goofry P

Mert mégis ez volt a legszebb az ifjúságban. Mindenütt jó volt, de a legjobb a könyvtárban. Talán azért, mert többnyire nem dolgozni, nem tanulmányokat folytatni jártam oda, hanem nyaralni. Úgy mentem el délelőttönként a könyvtárba, mint ahogy más a strandra megy. Útközben soha nem ellenőrizték, hogy hány könyvet viszek be és hozok ki. Dicséretemre legyen mondva, nem loptam el egy könyvet sem.

491. oldal Nyaralás a könyvtárban

>!
Goofry P

Az egyéniség lázadás.

153. oldal - Arany János és Európa

>!
Piintyő

Mert Balassi Bálint szerelmes verseiben nem az érzelem a fontos. Itt a szerelem csak ürügy, a Hölgy csak jelkép, mint a reneszánsz valamennyi nagy költőjénél. Ezek a költők a nőn keresztül valami mást szerettek: magát a szépséget, az ideát, amely keresztülcsillog az anyagon. A szépséget, a magáért való szépséget, amely felvillan a dalban, a festményben, az oszlopsorok harmóniájában, a női arcban és a táj őszi lélegzetvételében, ők fedezték fel, a humanista költők, a tudós szerelmesek, akik válogatott és nemzetközi hasonlatokban ünnepelték a hölgyeket vagy inkább a Hölgyet, mindnyájan ugyanazt a Hölgyet, aki sosem élt, csak a költő nagyszerű szépség-élményében.

116. oldal

1 hozzászólás
>!
Goofry P

Beszélni szörnyű nehéz és hallgatni tragédia.

152. oldal Arany János és Európa

>!
Piintyő

Most itt nem a ráció számít. Ráció szerint már rég elpusztultunk volna. Akik Magyarországon logikusan gondolkoztak, mindig kétségbe estek. Itt a remény a reménytelenségben van. Abban, hogy a végső órákon, amikor a nemzet sorsán őrködő riadtan takarja el szemét, amint az örvény felé közeledünk – hirtelen titkos erőtartalékok nyílnak fel a lélekben. Erőtartalékok, amelyek túl vannak minden ésszel, akarattal elérhető dolgok határán; erők, amelyek kegyelemszerűen jönnek, amikor már mindenről le kell mondanunk. Mint a halálos veszedelemben lévőnek egyszerre megszázszorozódik a lélekjelenléte, é sosem sejtett erő száll a karjába, a szemébe, egész élete, elmúlt és eljövendő esztendei mind kapaszkodó kezébe tolulnak – úgy törnek fel olykor a nemzet életében a titkos erők, amelyeket felhalmoztak a századok. Mint mikor a görög hajósnak, a vihar szörnyű tetőfokán, gyilkos hullámok fölött, megjelent az árboc ormán fényben a Fehér Istennő, Leukothea.

421. oldal /Keserű pohár/

>!
Piintyő

…….és a lélek, ha magára marad, általában szomorú.

36. oldal

>!
Piintyő

…..igazat kell adnunk Rose Macaulay-nek: „Azok, akik nem látják több hasznát a sajtótermékeknek, minthogy tüzet lehet velük gyújtani és fiókokat kirakni, azt hiszem, túlságosan alacsony helyet jelölnek ki számukra a dolgok rendjében. Mert az újság a molyokat is távol tartja a ruháktól. Ezek a kis állatok ugyanis, azt mondják, nagy és érthetetlen ellenszenvvel viseltetnek a nyomdafesték iránt.”

307. oldal

2 hozzászólás
>!
Goofry P

Aki belép a csodálatos erdőbe, maga mögött hagyja a valószínűség világának törvényeit.

141. oldal - Vörösmarty Mihály képzelete

>!
alma

Íme, Don Quijote őrült bölcsessége. Tudja, hogy valóban élt valamikor egy parasztlány, akit ő Dulcineának nevezett el. De azt is tudja, hogy az a bizonyos Dulcinea del Toboso, akiről ő beszélni szokott, nem él máshol, csak az ő szívében, az ő képzeletében. Van-e? Nincs-e? Ki tudná megmondani?
A legtöbb szerelmes azt hiszi, hogy az az ábrándkép, amelyet szívében hordoz, valóban él, és azonos azzal a kislánnyal vagy asszonnyal, akinek nevét viseli. Pedig az a valaki, akit szeretünk, csak bent él szívünkben – a valóságos kislány vagy asszony pedig egészen más, talán csak hurkák besózásában kiváló.
Tanuljatok bölcsességet Don Quijotétől szerelmesek!

Don Quijote szerelme - 475.o


Hasonló könyvek címkék alapján

Temesi Ferenc: Kölcsön idő I-II.
Al Ghaoui Hesna: Háborúk földjén
Harle Tamás: Az újságírás mestersége és művészete
Tóth Szabolcs Töhötöm: Első leütés
Bródy Sándor: A nap lovagja
Márai Sándor: Beszéljünk másról?
Daniss Győző: Újságíróiskola
Herczeg Zsolt: Presszárium
Krúdy Gyula: Nyugat
Fábri Anna – Steinert Ágota (szerk.): A Hét I-II.