Egy fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal.
Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében.
A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti… (tovább)
A Pendragon legenda 1634 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1934
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Életreszóló olvasmányok Kossuth · Helikon Zsebkönyvek Helikon · Fehér Holló Könyvek Magvető · Millenniumi Könyvtár Osiris · Lektúra könyvek Kriterion
Fordítások
Antal Szerb: The Pendragon Legend · Antal Szerb: Die Pendragon-Legende · Антал Серб: Легенда за Пендрагон · Antal Szerb: La légende des Pendragon · Antal Szerb: La leggenda di Pendragon · Antal Szerb: La leyenda de Los Pendragon · Antal Szerb: Legenda Pendragonów · Antal Szerb: Legenden Pendragon · Antal Szerb: Legenda o Pendragonu · Antal Szerb: Pendragonin legendaEnciklopédia 33
Szereplők népszerűség szerint
Bátky János · Lene Kretzsch · George Maloney · Earl of Gwynedd · James Morvin · Miss Jane Jones · Osborne Pendragon · Robert Fludd · rózsakeresztesek
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 343
Most olvassa 85
Várólistára tette 582
Kívánságlistára tette 253
Kölcsönkérné 7

Kiemelt értékelések


Briliáns, oldalról-oldalra sziporkázó stílusú munka, egy magyar detektívregénynek álcázott krimiparódia sok-sok humorral,. Szerintem korát megelőző zseniális írás!„Oly gyakran találkozunk ma irodalmi mezbe öltözött ponyvával, hogy üdülést jelent számunkra a ponyva mezébe öltözött Irodalom”. (Sz.A.)


Nem számítottam rá, hogy ennyire tetszeni fog ez a könyv.
A cselekmény meglepően izgalmas volt, az elejétől a végéig olvastatta magát. Különleges helyszíneken játszódott, egyszerűen imádtam Wales és Anglia tájait.
A szereplők sokfélék, ezáltal mind igazi egyéniségek voltak.
Tetszett a humora, és a könyvet átszövő titokzatosság is, de a vége számomra kicsit túl misztikusra sikerült.


Volt ebben a regényben minden, amire csak vágyhat egy olvasó: lelkes, magyar kutató; kalandos családtörténet, borzongató kastély, kísértetlovas, titkos társaság, bűnügy, barátság, egy kis szerelem, de éppen elviselhetően; egyszóval kellemes és izgalmas elegy. Olvastatta magát a könyv, ebben nemcsak a szépirodalom kedvelő találják meg a számításukat. A stílus abszolút Szerb Antalé, még akkor is, ha ez a regény teljesen más, mint az Utas és holdvilág. Láthatjuk, milyen sokrétű, mennyire tehetséges volt Szerb Antal – és milyen hatalmas veszteség volt korai halála.


Wow. Ez aztán tényleg különleges történet volt. Tartottam tőle, mert annyi jót hallottam tőle, hogy nagyok voltak az elvárásaim.
Nagyon érdekes volt, különleges, meglepően jó. Szerencsére felülmúlta a várakozásaimat, és tényleg azt kaptam, amit vártam. A stílus is kiemelkedően jó volt, nagyon tetszett a fogalmazásmód. Érthető volt, jól kifejtett. Bátran ajánlom mindenkinek! Kalandos, izgalmas, nem is számítottam rá, hogy ennyire érdekelni fog.


Hát ez zseniális volt!
Nagyon régen olvastam az Utas és holdvilág-ot, és azzal nem találtunk egymásra. Ezért aztán nehezen szántam rá magam erre a könyvre. Nem gondoltam volna, hogy ilyen jó, és hogy Szerb Antalnak ilyen humora van.


Dokumentált, hogy cca négy hónapon keresztül volt a tömegközlekedési útitársam ez a kötet. (Hetente csak kétszer kell, viszonylag rövid most már az út, úgyhogy lassan ment, kivéve, ha jó volt az idő, mert akkor ott volt a kispad is, amit Novák bácsi állított a kerítés mellé, be is csempésztem egy csomag kávét a postaládájába hálából). Nemcsak hogy különösen alkalmas volt az ilyen fajta bánásmódra a Pendragon legenda, véleményem szerint egyenesen megkövetelte a komótosságot.
Lényegében egy karikatúra, paródia az egész, rendkívül nagy gondossággal, vagy még inkább csak a zsenialitásból levezethető laza szellemességgel elővezetve. Kalandregény különben, bűnügyi történet, nem is akármilyen, és bölcselet is, de mindeközben hibátlan szatíra. Nagyon sokat lehet rajta nevetni, de tényleg. Minden jelenet egy kész vicc, de nem a blődség, hanem a mondatok közé elbújtatott humor miatt kell folyton megmosolyogni. Hiányozni fog, na!


Folyamatosan az motoszkált a fejemben, hogy Leslie L Lawrence innen merített. Ugyanaz a rendszer. Tudós férfi kalandjai a világban, meghívások, nők, gyilkosságok.
Nagyon élveztem Szerb Antal nyelvi világát, gyönyörűen fogalmaz. Volt, hogy kétszer kellett elolvasnom részeket, mert először csak a nyelvi játékkal voltam elfoglalva és nem jutott el a tudatomig a történés.
Bátky doktor, a fölösleges tudományok tudora meghívást kap Pendragon urától, hogy foglalkozzon a családi könyvtárral, mert érdekes iratok vannak benne a Rózsakeresztesekről, Fluddról, s Bátkynak pont ez a korszak van az érdeklődése középpontjában. Még az elutazás előtt ismeretséget köt néhány későbbi fontosabb szereplővel. Majd jönnek a gyilkossági kísérletek, a próféciák, a régi történetek az örök életről, a test feltámadásáról, tudományos kísérletekről. S közben folyik a hajsza egy hatalmas örökségért. A szellemek és a vagyon sorsa összefonódik, s nem kapunk mindenre racionális választ. De ez pont így volt jó. Kellő mennyiségű krimi, misztikum, egy kevéske erotika.


Szerb Antal ezzel a művével nemcsak történelemórára, hanem egy kalandos utazásra is invitálta olvasóját, éspedig a ködös Angliába. Remekbe szabott bűnügyi történet kísértethistóriával, misztikummal fűszerezve, amiből nem hiányzik a humor, de a borzongató izgalom sem. Egy percig sem unatkoztam, remek szórakozást nyújtott ez a regény, amit 1934-ben jelentettek meg.
Az írótól megszokott kiváló stílussal, fordulatos, lendületes és kitűnő jellem- és helyszínábrázolással végigvitt cselekmény folyamatosan lekötötte figyelmemet, szinte együtt kutattam Bátkay János-sal, a budapesti angol szakos könyvtárosbogarásszal, mi is húzódik a háttérben, ami egyszeriben azt a sok furcsaságot hozza Earl of Gwynedd életébe, Llanvygan-ban lévő palotájába.
Legizgalmasabb momentumok az egykori Pendragon kastély romjai között tett felfedező útjukat övezték, igazi borzongató jeleneteket vonultatott fel az író, valamint a megoldás kulcsához közeledve Bátky önálló, erdőkön-hegyeken vezető, többnapos útja során is. Az Earl-ön és Bátkay János-on kívül Lena volt kimondottan szimpatikus szereplő, bátor, őszinte, belevaló, szókimondó (néha pimasz is:), legkevésbé Cynthia hisztijeit, nyafogását, valamint a számító, gonosz Eileen St Claire-t kedveltem.
Nagyon jól felépített, izgalmas, érdekes, szórakoztató művet alkotott Szerb, ismét jó volt Tőle olvasni, egyik kedvenc íróm volt és marad ő mindig.


Hol volt még a Da Vinci kód vagy a Vörös oroszán mikor Szerb Antal megírta ez a misztikus kémhistóriát. Arany Walesi bárdok sokat jelenthetett az írónak, aki végtelen könnyedséggel kísér végig a csodálatos walszi hegyvidéken és ódon várkastélyokon. Elhiszem neki hogy léteznek rózsakeresztesek, kísértetek és egyszer valaki addig kísérletezik míg sikerül létrehoznia a bölcsek kövét, bár az máshonnan tudhatjuk volt akinek sikerült.
Nagyon megszerettem Szerb Antal könnyed stílusát, és borzasztóan sajnálom azokat a regényeket amiket nem tudott megírni Hitler örült eszméi miatt.


Egy újabb ajánlás @J_Goldenlane -től, ami nagyon elnyerte a tetszésem.
Már az elején magával ragadott a történet, és jókat röhögtem rajta. De, hogy szegény bölcsészeket már a 30-as években is azzal bizgerálták, hogy a szakmájuk semmit sem ér, nem gondoltam volna. :D Hozzáteszem, mielőtt valaki megkövez, nekem semmi bajom velük. Nagyon jó volt tehát a történet humora, és amikor bejött a misztikus-nyomozós szál, ez csak fokozódott. Nekem Agatha Christie hangulata volt kicsit, azzal a különbséggel, hogy az eddigi egyetlen AC könyv nekem nagyon nem tetszett.
Az a fajta misztikum szövi át, ami miatt még felnőtt fejjel is nagyon tudok izgulni, együtt a szereplőkkel, mikor pl. felfedező körúton jártak a régi várban.
Ez az első Szerb Antal könyvem, de ha minden könyve ilyen magával ragadó, akkor róla is vallom, sok kortárs és már elhunyt írónőinkkel és írónkkal egyetemben, hogy ha külföldre születnek, sokkal szélesebb körben lennének ismertek és elismertek.
Népszerű idézetek




– És hol laknak azok a magyarok?
– Magyarországban. Ausztria, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia közt.
– Ugyan kérem… Ezeket az országokat Shakespeare találta ki.





– (…) Vannak dolgok, amik igazak valahol itt bent, és őrültséggé válnak kimondva.
399. oldal




– Mi az, hogy rózsakeresztesek?
– Rózsakeresztesek? Hm. Hallott már a szabadkőművesekről?
– Igen. Azok olyan alakok, akik titokban jöttek össze, és nem tudom, mit csináltak.
– Ez az. A rózsakeresztesek abban különböztek a szabadkőművesektől, hogy még nagyobb titokban jöttek össze, és még kevesebbé lehetett tudni, hogy mit csinálnak.
30. oldal (Magvető)




Kérem, vacsorázzék velem. Ha engem némileg hülyének talál, az nem tesz semmit. Idővel meg fogja szokni, más is úgy volt vele.
25. oldal (Magvető)




– Gondoljon a clavellinára.
– Nem gondolok.
– Miért nem?
– Mert nem tudom, mi az.
94. oldal (Magvető)




– Na jó, hát szóval magyar… Nem rossz nemzet. És milyen nyelven beszélnek a magyarok?
– Magyarul.
– Mondjon valamit magyarul.
"Mikor az ég furcsa, lila-kék
S találkákra mennek a lyányok,
Óh, be titkosak, különösek.
Ezek a nyári délutánok"
szavaltam Adyt, kissé megrendülve. Évek óta alig szóltam egy-két szót magyarul.
– Szép nyelv. De engem nem csap be. Ez hindusztániul volt, és azt jelenti, hogy „nemes idegen, az összes istenek papucsban táncoljanak minél előbb sírod fölött”. Mondták már nekem…
25. oldal (Magvető)




A mohamedánok kizárták a nőket a paradicsomból. Én a könyvtárból zárnám ki őket, különösen a csinosakat. Puszta jelenlétük által zavarnak az olvasásban.
65. oldal (Magvető)




Mi, ha egy nő egy kicsit szimpatikus, azt mondjuk: „Imádlak.” Az angol, ha halálosan szerelmes, azt mondja: „I rather like you. Meglehetősen kedvelem Önt.”
32. oldal (Magvető)
Említett könyvek
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó 89% ·
Összehasonlítás - Vavyan Fable: Mesemaraton 85% ·
Összehasonlítás - Alistair MacLean: Kémek a Sasfészekben 88% ·
Összehasonlítás - Mark Twain: Puddingfejű Wilson 85% ·
Összehasonlítás - Gail Carriger: Blameless – Szégyentelen 91% ·
Összehasonlítás - Kockás Pierre: Lorre meg én 66% ·
Összehasonlítás - Szélesi Sándor: Az ellopott troll 91% ·
Összehasonlítás - Leslie L. Lawrence: A rodzsungok kolostora 84% ·
Összehasonlítás - Leslie L. Lawrence: Hannahanna méhei 82% ·
Összehasonlítás - Kerstin Gier: Fellegszálló 86% ·
Összehasonlítás