A ​hammelni patkányfogó 45 csillagozás

Szerb Antal: A hammelni patkányfogó

Irodalmi ​szenzáció Szerb Antal ismeretlen mesejátékának első kiadása. Az 1919-ben írt, eleddig a hagyatékban kallódó kézirat a közismert patkányfogó-legendát tartalmazza, de a mű üzenete, végkicsengése merőben eltér az eredetitől. Szerb Antal mindössze tizennyolc éves volt, amikor papírra vetette a történetet, jó néhány írásával együtt azonban soha nem jelent meg, a Nyugatban is versekkel debütált 1921-ben, nem pedig prózával. A hammelni patkányfogó teljes történet, nem töredék, Szerb nyolc apró füzetben jegyezte le, és javításokat is csak alig-alig eszközölt rajta. A történet a nagydiák Szerb eszmerendszerének, ideálvilágának hibátlan lenyomata, benne a pogány és keresztény mondavilág ellentéte bontakozik ki, a mesedráma végkifejlete és tanúsága szerint a vallásosság és az idealizmus helyét a művészet hatalmába vetett hit váltja fel. A patkányfogó sem holmi gyerekrabló képében jelenik meg Szent Miklós kútjánál, hanem mint egy titokzatos, barna csuhás vándor, netán dominikánus… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2018

>!
Szépmíves Könyvek, Budapest, 2018
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155662560

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 49

Kívánságlistára tette 35


Kiemelt értékelések

szadrienn P>!
Szerb Antal: A hammelni patkányfogó

Nagyon rövid lélegzetű, szinte egy óra leforgása alatt elolvasható Szerb Antal eddig kiadatlan ifjúkori műve, mesejátéka, amit 1919-ben, tizennyolc éves korában vetett papírra. Öröm kézbe venni az Athenaeum Kiadó Szépmíves Könyvek sorozatának gyönyörű, igényes kötetét, ahol az egyik oldalon a tényleges szöveg, a másikon pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből származó kézirat reprodukciója látható, az áthúzásokból, kiemelésekből pedig még az alkotási folyamat fázisai is kikövetkeztethetők.
Természetesen ez a korai mű nem igazán hasonlítható össze a későbbi kiforrottabb regényekkel, novellákkal, irodalomtörténeti munkákkal, egy nagyon fiatal szerző egyik első szárnypróbálgatása ez, ahol máris figyelemre méltó a témaválasztás, a titokzatos középkori legenda feldolgozása, a hivatkozások az alkímiára, a misztikára, és a pszichológiai érzékenység, hiszen a német városkát patkányáradat formájában sújtó természeti katasztrófa valójában az elöljárók titkolt bűneivel van kapcsolatban.
A kötet különösen kedves lehet az író elkötelezett olvasótáborának, de szélesebb kör számára is izgalmas olvasmányt jelenthet, mint értékes, különleges irodalmi ritkaság, kuriózum.

GTM>!
Szerb Antal: A hammelni patkányfogó

Mindig izgalmas dolog rácsodálkozni egy nagy író első, fiatalkori próbálkozásaira. Ebben a küllemre igen mutatós könyvben egy alig tizennyolc éves fiatalember írását olvashatjuk. Természetes, hogy a bírálat nem ugyanazzal a mércével történik, mint az érett művek esetében. Érdekes kísérlet lenne a szerző személyének ismerete nélkül olvasni és értékelni a kötetet. Azóta is gondolkodom, hogy vajon mennyire befolyásolta az olvasási élményt és az értékelést a Szerb Antal és életműve iránti tisztelet.

Nekem kezdetben nagyon bizarrnak tűnt az emberek szájából kiugráló patkányok ötlete. Még a mesei keretben is hátborzongatónak találtam, annak ellenér, hogy szimbolikus jelentése azonnal értelmezhető. Na, de fojtsam csak el a fanyalgást, és tudatosítsam magamban, hogy ez még egy szinte gyerek szerző műve! Végigolvasva pedig kiderül, hogy nem is rossz!

Remek kis filozofikus drámát vetett papírra az ifjú Szerb Antal továbbgondolva az eredeti legendát. Titokzatos, misztikus hangulat, balladás középkor, lírai érzékenység a főbb jellemzői a műnek. A morális elvek, a rossz legyőzésének lehetőségei foglalkoztatják az írót, a bűnök és hibák, amiket mindig könnyebb meglátni másban, mint önmagunkban. A patkány pedig nem egyéb, mint az emberi lélek sötét oldalának tárgyiasult szimbóluma. Különleges kötet, különleges élmény volt olvasni.

A mű értékéből nem von le, mégis megemlítem, hogy a tipográfiával voltak gondjaim. Kívülről nagyon szép a kötet, belül azonban, hát…, nem is tudom…, láttam már igényesebbet. A kézirat fotóinak minősége gyenge, nehezen olvasható; a tördelés zavaró, nehezen követhető. Szép-szép a belső illusztráció, de minden oldalon ugyanaz az egy kép? Bár nem tetszett, de ezzel az utóbbi ötlettel még ki tudnék egyezni. Egészében viszont megért volna egy kicsit több és gondosabb munkát ennek a ritkaságnak a kiadása. Kár, hogy így sikerült.

2 hozzászólás
Zsuzsanna_Makai>!
Szerb Antal: A hammelni patkányfogó

Nekem ez nagyon tetszett! Mint az eddigi összes Szerb Antal könyv. Jól szórakoztam rajta, amikor az elején a faszi azt hiszi, a többiek csak képzelik a patkányokat, mert rajta kívül mindenki látja őket, aztán megrémül, amikor ő is patkányt lát. Örülök neki, h ezt a könyvet is elolvashattam tőle. Megvan a 60% a kitüntetèshez… már csak 8-at kell elolvasnom.

lzoltán IP>!
Szerb Antal: A hammelni patkányfogó

becsuktam a könyvet és egy könyvtestű patkány ugrott ki a számból megcélozva a könyvespolcokat majd bamba segítséget kérő tekintetével fordult felém „tóni patkányfarknyi története után mégis mit olvashatnék”

>!
Szépmíves Könyvek, Budapest, 2018
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155662560
10 hozzászólás
HA86>!
Szerb Antal: A hammelni patkányfogó

Hmm… A cseh Viktor Dyk patkányfogója vonzott és megborzongatott (róla bővebben itt:https://moly.hu/ertekelesek/2143133), Szerb Antalé szórakoztatott.
Az erdélyi szászok eredetét magyarázó legenda rejtélyes alakja, a patkányfogó/patkánybűvölő fizetségért cserébe felajánlja Hameln lakóinak, hogy megszabadítja őket a várost ellepő patkányhadtól. Miután a munkát elvégzi, a fizetséget azonban nem kapja meg, bűvös sípjával szakadékba csábítja Hameln lakóit, akik a szakadékból egy földalatti folyosón keresztül jutnak el Erdélybe. Röviden így szól a legenda, amit számtalan szerző feldolgozott – köztük a cseh író-költő, Viktor Dyk, akinek a művén keresztül néhány évvel ezelőtt megismerkedtem a hamelni patkánybűvölő történetével, valamint a mi Szerb Antalunk is, akinek köszönhetően újra találkoztam vele. Csakhogy ez a patkányfogó nem azonos azzal a patkányfogóval. Dyk-é űzött volt, vad, magányos, és az egész lényét áthatotta valamiféle mélyről jövő, állandó szomorúság. Szerb Antalé a maga spanyolos öltözékében, hófehér csipkegallérjában és égszínkék köpenyében fiatal, kedélyes, gondtalan… Talán mondanom sem kell: nem csupán a két főszereplő különbözik egymástól, hanem a történet végkimenetele is…
Bevallom, az én szívemhez közelebb áll Dyk patkánybűvölője, mint Szerb Antalé, és általában véve is úgy érzem, hogy a két feldolgozás nem említhető egy lapon. De ez semmit nem von le jelen kötet értékéből, hiszen a Szerb Antal-féle feldolgozás erejét a háttérinformációk adják. Például az, hogy egy ez idáig kiadatlan, kallódó műről beszélünk, amit Szerb alig tizennyolc évesen írt (e tény ismeretében máris sokkal jobban tetszik!), a történetben megjelenő szereplők, fordulatok, és irodalmi utalások pedig hű lenyomatát adják az alig-felnőtt Szerb érdeklődési körének, eszmerendszerének… Másik érdeme a kötetnek, hogy tartalmazza az eredeti, kéziratos változatot (sok az áthúzás és a zárójel, nekem mégis úgy tűnik, fiatal kora ellenére rutinosan írt Szerb!!), amin nyomon követhetjük az alkotási folyamatot. Ez utóbbi pedig tök érdekes… :)

btunde P>!
Szerb Antal: A hammelni patkányfogó

Két kedvenc egy nap alatt! Nagyon örülök.
Maga a könyv csodálatosan szép kívül-belül, és a tartalomra sem lehet panasz. Szeretnék még ilyet olvasni, ahol az eredeti kéziratot is olvashatom a nyomtatott szöveg mellett. Tényleg lenyűgöző, hogy mindezt tizennyolc évesen írta elhanyagolható mennyiségű javítással.

mrsglass P>!
Szerb Antal: A hammelni patkányfogó

Rövid időn belül ez a második olyan könyv, ami Szerb Antal kiadatlan, vagy eddig csak más formában megjelent írásait tartalmazza – a másik ez – és nagyon örülök, hogy végre ezekre is sort kerítettem, mert csak tovább mélyítik a Szerb iránti áhítatomat. Mikor annak idején elkezdtem őt olvasni, akkor egy ideig direkt nem olvastam el az összes regényét, mert nem akartam, hogy túl hamar végére érjek az életműnek, és láss csodát, azóta ezek a kiadások toldozgatják a meglévő könyveket, nagy örömömre.
Ez a rövid, nagyon korai írása is nagyon tetszett, bár a fülszöveget egy kicsit félrevezetőnek érzem, én egy kicsit nagyobb csattanóra számítottam, de igazából ez így sokkal Szerbesebb. A kézírásról készült reprók pedig még érdekesebbé teszik.

ancineni P>!
Szerb Antal: A hammelni patkányfogó

Szerb Antaltól eddig még csak A világirodalom története és a Magyar irodalomtörténet járt a kezemben. Lehet, hogy nem ezzel a korai művével kellett volna kezdenem, de nem bántam meg. A hammelni patkányfogó egy fiatalember szárnypróbálgatása, és így lesz lehetőségem látni az írói munkásságának fejlődését, ahogy kiforrottabb műveit olvasom később.
A kiadvány tetszett, mivel a bal oldali nyomtatott szöveg mellett a jobb oldalon az eredeti kézírás látható, a javításokkal, áthúzásokkal együtt. Kuriózumnak tekintettem ezt a szerkesztést, így egy kicsit az alkotási folyamat részének érezhettem magam.
Azt viszont zavarónak éreztem, hogy az áthúzások a nyomtatott szövegben is megjelennek. Ezzel egy kicsit nehezítve az olvasás folyamatát.
Mesejáték műfaji besorolást kapott, de nem gondolnám, hogy gyerekeknek való lenne. Egy középkori legendát dolgoz fel, középpontba állítva az emberek bűneit és erényeit, a szereplőket szembesítve saját gyarlóságukkal.
Egy különleges és érdekes olvasmány volt.

Georgina77 >!
Szerb Antal: A hammelni patkányfogó

Érdekes. Szokatlan, összetett írás, ahogyan az utószó is mondja. Tényleg a népmesék, a démonüldözések, a vallásos népi ráolvasások, és való igaz, az ezüst (épp csak nem az arany) felcsillantásával beígért, alkimista jellegű orvosi gyógymód összességének keveredése sajátos atmoszférát ad a műnek. Gyerekeknek szerintem félelmetes lehet. Úgy érzem, leginkább a felnőttekhez szól, és talán a sötét oldal, a testet-lelket uraló/elfoglaló gonosz miatt – majd az azt imádsággal, mélyre nyúlva/lélekig hatolva orvosló eljárással megtisztító történettel, a rossz cselekedetek, bűnök problematikájának érzékeltetése lehetett Szerb Antal célja. Illetve, ha ez egy legenda nyomán született mű, akkor pedig bizonyosan ez lehet a háttérben.
Bizakodjunk abban, hogy földi hibáink megbocsátását elnyerhetjük, s végül minden jóra/jobbra fordul. A viharfelhők elvonulnak, majd újra kitisztul az ég. A sötét oldal visszaszorul, s ismét a világosságé lesz a fő szerep. Nekem ez a belső konklúzióm.

Pudlimoly78>!
Szerb Antal: A hammelni patkányfogó

Rövid, egy óra alatt elolvasható mű, de ez nem von le az értékéből. Szerb Antal a sokak által ismert középkori patkányfogó-legendát egy teljesen új nézőpontból dolgozza fel. A patkányfogó itt nem pénzét követő gyerekrablóként jelenik meg, inkább az emberi lélek mélységeinek megtestesítőjeként, aki ijesztően jól átlátja az emberek személyiségét, és szembesíti őket tulajdon lelkiismeretükkel. Szerb patkányfogója tulajdonképpen saját maguktól menti meg az embereket, a patkányok a bennünk lakó rossz szimbólumai.
Annak ellenére, hogy mesejátéknak készült, kisebb gyerekeknek szerintem félelmetes lehet, és nem biztos, hogy értenék a lényegét. Én viszont egyszer szívesen megnézném színházban. :)


Népszerű idézetek

Georgina77>!

Uraim, az önök belsejében van valami, ami rothad.

64. oldal

julicsenge IP>!

Kántor: És mi lesz a patkányokkal? Isten engem úgy segéljen, ma láttam egy tarka patkányt.
Orvos: Na ilyet! Hogy milyen nehéz felfogású némely ember! Hát nem érti, hogy ha a rothadó matériát kiirtom önökből, akkor nem fognak többé patkányokat látni.
Kántor: (Rémülten.) Hát hogy… csak nem fogunk megvakulni…

68-70. oldal

lzoltán IP>!

Orvos: […] Ilyen ostoba babonákra, mint megátkozás, ráolvasás, ördögűzés, Szent Miklós szobra, patkányember etcetera az igazán semmit sem adhat az orvostudomány. Mi az oka? Nemdebár ha egy járványos nyavalya elterjed, annak az oka vagy egy rothadó emberi hulla temetetlenül heverve, mint pestis esetén szokott történni…

Molnár: Én mindig azt hallottam a nagyanyámtól szegénytől, hogy a pestis a ködben jár… hosszú, sovány, nagy gallérja van…

Orvos: Ostobaság!… Vagy pedig állati dög is okozhatja kutakban, mint például a hagymázt. Na mármost láthatjuk tehát, hogy minden fertőnek végső oka valami rothadó, az emberen kívül a ronda járványoknál, az emberen belül a lelki nyavalyáknál, mint jelen esetben. Uraim, az önök belsejében van valami, ami rothad.

62-64. oldal

1 hozzászólás
julicsenge IP>!

Orvos: Sajátságos, vannak dolgok, amiket még én sem értek, és mégis vannak.

122. oldal

Vizigizi>!

Tóni: Nincs segítség?
Tanár: Nincsen segítség, és különben is, kis gyerek
hallgasson, miszerint…
Patkányfogó: Kis gyerek beszéljen, mert hang van az ő szavában, és én mondom nektek, Hammeln polgárai, van segítség!

csenkinikolett>!

(A patkányfogó a plébánoshoz lép.)
Patkányfogó: Plébános úr – de
szeretném egyszer a szószékről
hallani, szinte majdnem látni
magam előtt, amint szentséges
hangon beszél, lesújtja szavával
a farizeusokat és hipokritákat,
a gyávák bűnét, a képmutatást,
és érzik a hangján, hogy tiszta
ércből kong, mint a dómha-
rang a tornyos magasban,
az emberek fölött, nincs benne
szenny és hamisság és oda
nem való – és a hívők sze-
mei [az] ég felé néznek,
imára, imára, imádság, imádság… ugy-e, plébános úr?
(A plébános szemébe néz, az zavartan kapkodja a fejét.)
Patkányfogó: (Más hangon.) Ugy-e, plébános uram, nagyon
rossz lehet a vinetai papnak Mária ünnepén is fekete
ruhában stólában mondani a misét?
(A plébános lehajtja a fejét, a szájából kiugrik a fekete
patkány és beszalad a kútba. A plébános összerezzen,
aztán kiegyenesül.)
Plébános: Soha, soha többé… (Hajtott fejjel, de lassú
és nagy lépésekkel elmegy a templom felé.)

Szerb Antal, A hammelni patkányfogó, Bp., Szépmíves Könyvek, 2018, 132–134.

Ligeia>!

Aludj, te északi lány,
Itt van az éjszaka árny.

202. oldal

Vizigizi>!

Misi: Ha nagy leszek, tisztelendő úr leszek.
Tóni: Én nem leszek nagy.
Teri: Miért nem leszel nagy?
Tóni: Én nem akarok nagy lenni.
Teri: Te szamár!
Tóni: Az, aki mondja…

IlyesAlmos >!

Valami nagyon csendes nótát furulyázik. Olyan színű a hangja, mint a tó, miután lement a nap.

192. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Horváth F. Dániel: Nászok és válások
Szabó Magda: Béla király
Madách Imre – Vecsei H. Miklós: Az ember tragédiája
Czakó Zsigmond: Kalmár és tengerész
Örkény István: Tóték (színdarab)
Fekete István: Három karácsony
Goran Episcopus – Lena Belicosa: Hajótöröttek
Molnár Ferenc: Liliom
Madách Imre: Az ember tragédiája
Petőfi Sándor: Tigris és hiéna