A ​fehér mágus 47 csillagozás

Szerb Antal: A fehér mágus

A fehér mágus Szerb Antal válogatott novelláinak gyűjteménye, a korai Nyugat-novelláktól kezdve az érett író-irodalmár utolsó, folyóiratban közölt elbeszéléséig. Ezek az írások a két irodalomtörténet, az esszék és a regények mellett magukon viselik a „szerbantalosság” sajátos jegyeit. S melyek e novellák főbb témái? – „Szerelem és nő, de mindig az érzelmes és túl okos bölcsész szempontjából; a két háború közötti London és Párizs világa, amelybe oly gyermekes és oly örök költői mohósággal vetették bele magukat ösztöndíjas bölcsész esszéistáink és bölcsész novellistáink; azután az irodalom és költészet fájdalmas-nevetséges szerepe a társadalomban; majd a történelem: ez a bölcsészek számára örökös elérhetetlen ellenméreg – legyen az a középkor legendateremtő hite, a reneszánsz hexameteres brigantisága, vagy akár csak a szecesszió legalább következetes végigzüllése.” (Szentkuthy Miklós)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Millenniumi Könyvtár Osiris

>!
Osiris, Budapest, 1999
160 oldal · ISBN: 9633795834

Enciklopédia 14

Szereplők népszerűség szerint

Casanova


Kedvencelte 4

Most olvassa 4

Várólistára tette 37

Kívánságlistára tette 41

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

szadrienn P>!
Szerb Antal: A fehér mágus

Lelkes Szerb Antal rajongóként valószínűleg ugyanolyan elfogultsággal tudok csak írni erről a novelláskötetetről, mint azt A Pendragon legenda, az Utas és holdvilág és A világirodalom története esetében tenném. A szerző műveltsége lenyűgöző, stílusa kifinomult, hatalmas tudását pedig rendkívül szórakoztató módon, könnyed eleganciával osztja meg az olvasóval. Minden művét áthatja az irodalom szenvedélyes szeretete és az ironikus humor.
A kötet elbeszélései sokszínűek, változatosak. Személyes kedvenceim azok a rövid történetek, ahol a főhős a szórakozott, elvarázsolt bölcsész, aki az élet kiábrándító, hétköznapi valóságát kizárólag klasszika filológiai ismeretein keresztül látja. A randevú előtt alkalmi kedvesének arcvonásai többszöri próbálkozás után sem derengenek fel előtte, mert a nagy szerelemhez néhány évszázadnyi történelem fuvallatára lenne szüksége. Igazi otthona, természetes élőhelye pedig a világ valamennyi nagyvárosának poros pergameneket őrző könyvtára.
Nagyon tetszettek azok a novellák is, amik a reneszánsz idején, az itáliai városállamokban játszódnak, a hierarchia élén a zsarnokkal, majd a művészetkedvelő, néha reménytelenül szerelmes, néha gyilkos merényletet fontolgató nemességgel, a háttérben pedig még Savonarola baljós alakja is felsejlik. De ellátogathatunk az ősi Bizáncba, London pubjaiba Oscar Wilde idején, és Arthur király udvarába is, a kerekasztal lovagjairól szóló elbeszélések közül a Szerelem a palackban különösen emlékezetes.

3 hozzászólás
Gregöria_Hill>!
Szerb Antal: A fehér mágus

Imádom a stílusát, értem és élvezem a humorát, nekem néhány sora szinte Rejtő Jenő, ha szabad ilyet, és valahogy tud olyat csinálni, hogy habár az egész novella egy merő véres kard és szerelem egy raklap fehér liliom között, mégse giccses. Stílusművész. Összetettmondat-zsonglőr. Szóvicces. Trükkös, fapofával viccelő!

Bármikor képes vagyok újraolvasni, bár az igaz, hogy nem ebből a kötetből, mert ez iszonyúan apró betűs és egyre apróbb lesz. Egyébként 4 hosszabb novella kivételével tartalmazza azt, ami a Szerelem a palackban kötetben van. Úgyhogy azokkal folytatom.

11 hozzászólás
Roszka>!
Szerb Antal: A fehér mágus

Szerb Antal és én valahogy nagyon közeledünk egymáshoz! A Zsarnok novellája nagyon jól megírt történet, számomra a legjobb ebben a kötetben.

ÁrnyékVirág>!
Szerb Antal: A fehér mágus

Szerb Antal írhat használati útmutatót is porszívóhoz, a stílusa azt is élvezetessé tenné.
Valami olyan sajátos formában ötvözi a bonyolult, nehézkes, gyakran modoros mondatokat a nyelvkiöltő gúnnyal, hogy az egyszerűen ellenállhatatlan lesz.
A kötet első novellájából zseniális rövidfilmet lehetne csinálni, ajánlom Tim Burton figyelmébe!

Gyöngyi69>!
Szerb Antal: A fehér mágus

Nem vagyok a novellák rajongója, de Szerb Antal munkái megingattak ellenérzéseimben.
Nem mellékesen rájöttem, hogy nekem Szerb Antalt kell olvasnom!

6 hozzászólás
Emmi_Lotta I>!
Szerb Antal: A fehér mágus

A Pendragon legenda és az Utas és holdvilág után arra számítottam, hogy Szerb Antal novellái jobban fognak tetszeni.

Az ”Herceg vagyok, lovag…” elbeszéléseinek egy része ókori (római) és középkori (bizánci) miliőben játszódik. Ezeket az első nyomtatásban megjelent írásokat Szerb Antal többnyire 20-22 évesen publikálta. Valódi élmények híján kissé szenvelgőek (pontosabban szépelgőek) és életidegenek. A ciklusból A zsarnok és a címadó elbeszélés tetszett.

A Bátky János, Dr. Phil…” ciklusba rendezett, az író érett korszakának novellái kiforrottabbak, sikerültebbek. Gyakori témájuk a szerelem és a hódítás. Főleg a fiatal, londoni, illetve párizsi könyvtárakban üldögélő filológus, Dr. Bátky (János vagy Tamás) kalandjait meséli el. Miután meghódította a gyönyörű angol vagy magyar nőket, fásultságot és csömört érez. A Gondolatok a könyvtárban és Szerelem a palackban tetszett a legjobban.

>!
Osiris, Budapest, 1999
160 oldal · ISBN: 9633795834
Márta_Péterffy P>!
Szerb Antal: A fehér mágus

Nagyon szeretem az írót, egyik kedvencem!
Ezeket a korai novelláit most olvastam először, legjobban tetszett a Szerelem a palackban és a Menthetetlen.

Avraham>!
Szerb Antal: A fehér mágus

Ízig-vérig szerbantalos novellák, ilyet csak ő tud. Beszél elfeledett emberekről, akik jelentéktelen alakjai a történelemnek, elfeledett helyekről, kis szigetekről, kertekről, városrészekről, kastélyokról, amikről nem is hallanék egész életemben, ha nem olvasnám az írásait; és beszél úgy, hogy egycsapásra felkelti az érdeklődést és magával visz ezekre a helyekre, a novellákat ezen felül még meghinti egy kis intelligens és könnyed humorral, a baj csak az, hogy mint mindennek, a történeteinek is egyszer vége. Kedvenc. Kedvenc író.

3 hozzászólás
timeja>!
Szerb Antal: A fehér mágus

Hú, ez a könyv csillagos hatos! Bevallom, nehézkesen indult a kapcsolatunk, kezdetben csak a macska és a forró kása -féle kerülgetés ment, de a négy kezdeti* novella (Pico herceg…, A fehér mágus, A zsarnok, A szörnyeteg…) után ugyancsak beindult, és azon kaptam magam, hogy folyamatosan ezt olvastam volna (itt sajnos a 'volnán' van a hangsúly, bár a 'folyamatosanon' kéne lennie). A fülszöveg megbiztatott, hogy a novellagyűjtemény magán viseli a „szerbantalosság” jegyeit, és a könyvtárban is nagyon szimpatikusnak tűnt a kötet – ehhez képest én az első részénél igen elbizonytalanodtam, csak kevés „szerbantalosat” találtam a tulajdonságai között. Na, de aztán jött a második fejezet, ahol terített asztal fogadott (a két legjobb: Cynthia, és St. Cloudban…, illetve a Gondolatok…, Szerelem a palackban, A menthetetlen) , nektár, mennyei manna, humor, erotika, még több humor, intelligens, csavaros mondatok! Óh, maga az édenkert! Úgy ízlelgettem minden sorát, mintha valami különleges, az ész és a lélek számára ínycsiklandó finomság, különlegesség volna. Mivel az is. Unikum, de még inkább hungarikum. Na, ez már tényleg Szerb Antal! És ebből sosem elég!

*Utólagosan megnéztem, hogy időrendbe szedve vannak tálalva a nyalánkságok, így ezek, az első fejezetben tálaltak még kissé rágósak voltak számomra (1921 és 1927 között keletkeztek), de aztán már szaftos falatok váltották őket (1932-43 közöttiek). Ennyi étkes hasonlat után úgy érzem magam, mint Krúdy gasztrokalandor hőse, Szindbád. Ez valódi mentális lakoma volt, köszönöm.

Stephanie_Ford_és_Városi_Emese IP>!
Szerb Antal: A fehér mágus

Bármennyire is tisztában vagyok ennek a könyvnek az értékeivel, továbbra sem érzem közel magamhoz.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

Frank_Spielmann I>!

Teát főztek és amíg a hölgy betöltötte, Bátky megragadta az alkalmat és felírta egy célulára: „A szerelmek szeptemberben vagy januárban kezdődnek.”

Madelon, az eb

Kapcsolódó szócikkek: január · szeptember · szerelem
32 hozzászólás
szadrienn P>!

Ó, angol kispolgárság, pontos teaidő, nyugodalmas téli esték a kandalló előtt, félóránkint egy szó, az is a walesi hercegről…

Madelon, az eb

1 hozzászólás
szadrienn P>!

Bátky János, dr. phil., életének szürkesége ellen különféleképpen védekezett. Gyermekkorában néha sikerült csokoládéevés közben azt képzelnie, hogy szalámit eszik. Később nagyon szerette a kevert italokat. A gin a vermuthban olyan volt, mint meghalt fenyőerdők erőteljes kísértete. A vörösborba curaçaot lehetett önteni és az olyan volt, mint egy tizenhatéves kislány, aki azóta már biztosan férjhezment. A nők arcát következetesen elfelejtette.
– Hogy is néz ki Jenny? – tünődött egy bizonyos őszi délutánon Londonban. Repkény futotta be a walesi methodisták kis templomát, mely előtt állt.

Madelon, az eb

szadrienn P>!

– Nem jönne el hozzám teára?
– Ó nem, – felelte Jenny halálra váltan, mint mindig, mikor ez a lehetőség felmerült. Azután elmentek Bátkyhoz teára, mint mindig.

Madelon, az eb

1 hozzászólás
szadrienn P>!

A Szépség arany-üledéke gyakran mocskos folyók iszapjából csapódik le, és ezért szeretjük a nagy zavaros folyót, a Történelmet.

A herceg

szadrienn P>!

Már az első délután látszott rajta, hogy jól fogja érezni magát a könyvtárban. Talán mert érzékenysége, félénksége védő nyugalomra talált abban a rendezett, megbízható, gonoszságmentes kozmoszban, ami a tudomány és aminek látható teste a könyvtár. Oly jó tudni, hogy minden a helyén van és minden olyan távoli és személytelen. Kedvek és vágyak jönnek-mennek, mint a nyugtalan turisták, de a fóliánsok csak ülnek egyhelyben és barátságosan várják az olvasó századokat. Autóbuszok, taxik, metrók rohanva hordják, transzparensek üvöltik az élet piszkos anyagcseréjét – a könyvtár a tisztaság.

Gondolatok a könyvtárban

Gregöria_Hill>!

Száműzött királyoknak érezték magukat, mint mindenki, aki sok konyakot iszik…

Századvég

1 hozzászólás
Odett P>!

Nem tudom, mennyi dolga van egy milliomosnak, mert utálom ezt az emberfajtát, a jelenlévőket természetesen mindig kivéve. De nekem annyi dolgom van, hogy azt már nem lehet kibírni. Most hallotta, miből áll a vakációm. Képzelheti, mennyit dolgozom, amikor munkában vagyok. Évente két regényt kell szállítanom a kiadómnak, hetente három cikket a lapnak… és hol vannak még a könyvkritikák, a lektori jelentések, és időnként mégis egy novellát is kell írnom, hogy megmutassam, hogy még művész vagyok, és valami kis tudományos munkát, hogy ne butuljak el egészen az írásban, na és a propagandacikkecskék a barátaim könyveiről és a kis megfúrások az ellenségeim könyveiről… kérem, számítsa ki.

136. oldal

4 hozzászólás
dokijano>!

    Nem szeretem a kokottokat, nem tehetek róla, nem szeretem őket. Ugyan Flaubert szerint ez a tulajdonság a nyárspolgár egyik fő ismérve, de nem hiszek neki, és legyen szabad nekem is rúgnom egyet az irodalom halott oroszlánján, mielőtt rehabilitálják. Fordítva gondolom: a kisebbszerű bankigazgató és a családapa szereti a kokottokat, mert az ő számára a kokott még jelenthet valami rejtelmes, félelmes másvilágot, melynek sötétségébe megfészkelheti magát a férfi atavisztikus vágya a Titokzatos Nő után.

80. oldal, St. Cloud-ban, egy kerti ünnepélyen... (Osiris, 1999)

Kapcsolódó szócikkek: Gustave Flaubert
csepergő>!

Sokáig tartott, amíg a Szerelmet megtalálta közöttük. De végre rálelt: ott ült a Szerelem lovagló helyzetben Lancelot hátgerincén, és egy kicsi tollseprűvel csiklandozta. Azután elunta ezt a játékot, ügyesen bebújt a tüdő lebernyegei közé, és összeszorította a lovag szívét. De ezt is régi tréfának találhatta, mert beült az aortába, és a vérfolyamon felszállíttatta magát az agyba. Itt egy ideig babrált a finom tekervények között, kivett mindenfélét a fiókokból, meg visszatette, azután belezavarodott a vonalkák rendszerébe, ásított egyet és Lancelot száján át kiugrott az ágyra. Leült az ágy szélére lábát lóbálva és kis tükörben nézegette magát, mert a Szerelem nagyon hiú. Pedig nem volt szép a Szerelem: sovány volt és sápadt, nyugtalan és idomtalan, és a sok erőlködéstől kidagadtak az erei. De ő nem látta, hogy milyen csúnya, mert köztudomású, hogy a Szerelem vak.

Szerelem a palackban

5 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Fekete István: Őszi vásár
Fekete István: Az erdő ébredése
Fekete István: Régi karácsony
Hunyady Sándor: Razzia az „Arany Sas”-ban
Kosztolányi Dezső: Kínai kancsó
Tar Sándor: A 6714-es személy
Gárdonyi Géza: Messze van odáig!
Kosztolányi Dezső: Válogatott novellák
Kosztolányi Dezső: Beteg lelkek
Hajnóczy Péter: Hajnóczy Péter összegyűjtött írásai