"A mai nap nagyon furcsa.
Reggel 6-kor indultunk Ágival és Christával, hamarosan beértük Vincentet. Egy idő után Ági lemaradt, utána hol Vincent, hol pedig Christa, de a végén Puente la Reinától együtt jöttünk.
Amikor kettesben gyalogoltunk, Christa is megkérdezte, miért vagyok itt. Ő az első, akinek J.Ediről és a kapcsolatunkról is meséltem. Azt mondta érti, miről beszélek, és megosztotta velem az ő történetét. Döbbenet…
Az ő története és az enyém, kis eltérésekkel – de ugyanaz. Christa 60 évesen azt az életet éli, ami jó eséllyel rám is vár, ha együtt maradunk J.Edivel. Ő nem volt olyan erős, hogy kilépjen, mint amilyen szerinte én tudok lenni.
– Érzelmileg biztosan nagyon nehéz – mondta halkan. Már épp válaszolni akartam, hogy: hát, nem is tudom, amikor megéreztem ennek a súlyát és elkezdtek folyni a könnyeim. Hihetetlen, ez az egész hihetetlen. Hogy így elém rakják: nézd, nézd, ez lesz, ha így döntesz.
Christa amikor egy évvel ezelőtt a Caminót járta, nagyon rossz lelkiállapotban volt. De végigjárta az utat, majd hazament, és valahogy megváltoztak a dolgok. Ahogy körülötte, úgy ott legbelül magában is. Ez reményt ad.
Lassan beértünk Puente la Reinába, bementünk egy templomba.
Sírtam. Olyan hálás voltam. Mindenért.
Negyed óra múlva ismét ebben a templomban ültem, vissza kellett jönnöm, a padban felejtettem a Caminós útikönyvet… A templommal szemközti magánszállást választottuk Cirauquiban, piros szív alakú pecsétet kaptunk a zarándokútlevelünkbe. Lezuhanyoztam, kimostam néhány holmimat és lefeküdtem aludni. Talán 2 órát aludhattam, még az ágyban feküdtem, amikor megint elkezdtek ömleni a könnyeim.
Nagy nehezen összeszedtem magam, kerültem mindenkit, ami azért egy zarándokszálláson nem könnyű és kijöttem a térre naplót írni. Christa aggódó szemekkel figyelt.
Hálás voltam, hogy nem kérdezett semmit. Remélem, mire visszamegyek, jól leszek, vagy legalább nem bőgök. Azt hiszem, látszik rajtam, hogy nem vagyok jól. Most sétált el előttem egy idősebb pár, a néni megkérdezte: Are you ok?"
https://www.borosildi.hu/megbocsatas-camino