Nyelvi ​babonák 5 csillagozás

Szepesy Gyula: Nyelvi babonák

A ​szerző szerint nyelvi babonát terjeszt az a nyelvész, nyelvművelő, író, újságíró vagy bárki más, aki helytelennek nyilvánít olyan nyelvi eszközt, amely a nyelv rendszere szempontjából nem hibáztatható.
Honnan származnak a babonák? – erre a kérdésre ad feleletet 23 hosszabb, rövidebb fejezetben a szerző.
A könyv tulajdonképpen vitairat. Keményebb hangja nem szokatlan a nyelvművelő irodalomban.
Szepesy Gyula így vall könyvéről:
„Évtizedeken át tanulmányoztam azokat a nyelvi eszközöket, amelyeknek sajátosságait sokáig nem lehetett megnyugtatóan tisztázni és leírni, mert babonák szövevényeitől voltak körülvéve. Azoknak a nyelvészeknek a nyomán haladtam, akik ugyancsak egy-egy tévhitet iparkodtak eloszlatni. Így jöttek létre ezek az egymástól független, különálló »nyelvi novellák«, amelyeket tetszés szerinti sorrendben lehet olvasni, és bárhol félbe lehet szakítani. A Nyelvi babonák-kal kapcsolatos dolgozatok közül néhány már megjelent más formában a Magyar… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1986

>!
Gondolat, Budapest, 1986
234 oldal · ISBN: 9632816048

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Arany János


Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

deaxx>!
Szepesy Gyula: Nyelvi babonák

Ezt az értékelést vagy hatszor írtam újra, de inkább megtartom magamnak a témához kapcsolódó csípős provokatív mondataimat. :D (https://moly.hu/idezetek/995316)

A nyelvművelés egy olyan téma, amiről mindenki hallott, és gondolom sokan találkoztak is a – nem így mondjuk, hanem úgy – féle javítgatásokkal.
Szomorú dolog, de ezek sokszor alaptalanok, minden tudományos kutatást/utánajárást mellőzött kinyilatkoztatások…
Ez a könyv egy rakat ilyen példát sorol fel, és cáfol meg. (Ezeket hívja nyelvi babonáknak.)
https://moly.hu/idezetek/995286
https://moly.hu/idezetek/995588
https://moly.hu/idezetek/995124

Kicsit elavultnak érzem – ami tulajdonképpen jó, hisz azt jelenti, hogy egy sereg babonától megszabadultunk már… de jöttek helyette mások.
Mindenesetre, ami fontos, az a módszer – tehát példát gyűjtünk a nyelv kül. rétegeiből, a köznyelvből és a kül. nyelvterületek beszélőitől, a jelenből és a régmúltból, a rokon nyelvekből.

Szóval jó könyv ez, bár nem mindenben értek egyet vele (ezek csupán részletek).
Ui.: eddig egy MEK-es kiadásban sem találkoztam annyi elütéssel, mint ebben. Egy átnézés ráférne.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

dontpanic IP>!

Kisütik, hogy a magyar nyelv
Nincs, nem is lesz, nem is volt;
Ami új van benne, mind rossz,
Ami régi, az meg tót.

(Arany János, 1878)

deaxx>!

A babonákat hordozó értelmiségiek az örökölt babonákon kívül saját maguk kitalálta babonákat is terjesztenek. Főleg olyanokat, amelyek az átlátszó „logikával” függnek össze. Például: nem állhatnak előttünk feladatok, mert a feladatoknak nincs lábuk; nem léphetünk mosolygó arccal a szobába, mert arccal nem lehet lépni.

Előszó

3 hozzászólás
deaxx>!

Minden tudományág – fizika, kémia, matematika stb. – a környező valóság állhatatos, szüntelen, mélyreható kutatása útján szerez újabb ismereteket, fogalmazza meg tételeit, szabályait. El sem lehetne képzelni a fizikában, kémiában olyan tételt, szabályt, amelyet a kísérletek egész sorával ne igazolnának.

A magyar nyelvművelésben egészen a legutóbbi időkig az az eljárás honosodott meg, hogy a nyelvművelők a nyelvi valóság tanulmányozása nélkül ötöltek ki önkényesen nyelvhelyességi szabályokat. Hozzá kell fűznünk azt, hogy ezek az alaptalan szabályok irányították nemcsak a nyelvművelők normatív tevékenységét, hanem számos területen a nyelvészek kutató munkáját is. Kialakult az a példátlanul álló gyakorlat, hogy amit a nyelvművelők kárhoztattak, abban a nyelvészeknek nem volt ajánlatos kételkedniük. Pedig éppen ellenkezőleg kellett volna történnie. A nyelvészeknek előbb tüzetesen kutatniuk kellett volna a nyelvi valóságot, meg kellett volna szerkeszteniük egy pontos, részletes, gondosan ellenőrzött leíró nyelvtant, és csak ezután kerülhetett volna sor a nyelvhelyességi szabályok megfogalmazására, szigorúan tilosnak nyilvánítva olyan nyelvhelyességi szabály megfogalmazását, amely ellentétben áll a leíró nyelvtannal. Ehelyett a leíró nyelvtanok mindig bővelkedtek, és ma sem szűkölködnek a nyelvművelésből kölcsönzött fikciókban.

3. FÁJ A LÁBAM - FÁJNAK A LÁBAIM

deaxx>!

Ezek után a mesék világába kell utalnunk azt a kijelentést, hogy a magyarban használatos mindjárt jövök a német nyelv hatására keletkezett. Közös emberi pszichológiai sajátosságnak kell tekintenünk azt, hogy a jövök igével fejezzük ki az embertársainkhoz való közeledést.

15. JÖVÖK - MEGYEK; HOZOK - VISZEK

Lexen>!

Egészen bizonyos, hogy Balassinak, Károli Gáspárnak, Pázmánynak, Faludinak, Mikesnek, Berzsenyinek, Csokonainak, Vörösmartynak, Tompának, Petőfinek, Madáchnak és a fiatal Aranynak egy pillanatra se jutott eszébe, hogy a lenni + -va, -ve igeneves szerkezetnek a legkisebb köze volna a germanizmushoz. Ha egy kis statisztikai gyűjtést végzünk, kimutathatjuk, hogy Vörösmarty költői műveiben több mint 300-szor, Petőfi költeményeiben 200-szor, Tompa összes költeményeiben 220-szor, Arany költői műveiben 340-szer találjuk meg ezt a szerkezetet. És milyen nagy változatossággal! Ha klasszikusaink életre kelnének, és elolvasnák a szerkezetről 100 év óta összeírt cikkeket, kézikönyveket és nyelvtanokat, akkor vagy a saját műveiket dobnák a tűzbe – szégyenükben, vagy a nyelvhelyességi irományokat – haragjukban.

Kapcsolódó szócikkek: kézikönyv
deaxx>!

Nyelvi babonát terjesztenek azok is, akik idegenszerűnek, mondjuk: germanizmusnak bélyegeznek olyan nyelvi eszközt, amely ismeretlen a forrásul megjelölt idegen nyelvben, vagy már abban a korban is járatos volt nyelvünkben, amikor a forrásul megjelölt idegen nyelv még nem hathatott rá. Ezek a mondvacsinált germanizmusok vagy latinizmusok.

Előszó

deaxx>!

Mert csak egyszer kell megróni valamilyen nyelvi eszközt akár ok nélkül is. A megrovás automatikusan öröklődik egyik nyelvhelyességi írásból a másikba.

16. NAP MINT NAP

deaxx>!

Az történt ugyanis, hogy a nyelvtanok a nyelvhelyességi szabályokat néha kritika nélkül átültették a leíró nyelvtanba.

22. "BORT MEGISSZA MAGYAR EMBER, JÓL TESZI"

deaxx>!

Régóta kedvenc vesszőparipája a tanároknak, hogy kötőszóval nem kezdhetünk mondatot. Pedig a mindennapi beszélgetés közben és az irodalmi olvasmányokban is gyakran találkozhatunk olyan mondatokkal, amelyek kötőszóval kezdődnek: „Ahol nincs, ott ne keress”; „Ha törik, ha szakad”; „Mikor én még legény voltam”; „Vagy megszokik, vagy megszökik.”

23. MONDATTANI BABONÁK

deaxx>!

De a fennforgó példa nem egyszerű kérdés, sőt nem is tagadás, hanem állítás kérdőtagadás álarcában, s így, mint kedélymozzanatot kifejező, nyomatékossá vált: Nem elfért volna az másutt is?! Nem megparancsolták, hogy eljöjj?"

23. MONDATTANI BABONÁK


Hasonló könyvek címkék alapján

Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet
Montágh Imre: Tiszta beszéd
Hidasi Judit: Na és, hogy tetszik Japán?
Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet
Hernádi Miklós: Közhelyszótár
Bereményi Géza: Magyar Copperfield
Szerb Antal: Budapesti kalauz
Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora
Szabó Magda: Záróvizsga
Almásy László: Az ismeretlen Szahara