Nyelvi ​babonák 2 csillagozás

Szepesy Gyula: Nyelvi babonák

A ​szerző szerint nyelvi babonát terjeszt az a nyelvész, nyelvművelő, író, újságíró vagy bárki más, aki helytelennek nyilvánít olyan nyelvi eszközt, amely a nyelv rendszere szempontjából nem hibáztatható.
Honnan származnak a babonák? – erre a kérdésre ad feleletet 23 hosszabb, rövidebb fejezetben a szerző.
A könyv tulajdonképpen vitairat. Keményebb hangja nem szokatlan a nyelvművelő irodalomban.
Szepesy Gyula így vall könyvéről:
„Évtizedeken át tanulmányoztam azokat a nyelvi eszközöket, amelyeknek sajátosságait sokáig nem lehetett megnyugtatóan tisztázni és leírni, mert babonák szövevényeitől voltak körülvéve. Azoknak a nyelvészeknek a nyomán haladtam, akik ugyancsak egy-egy tévhitet iparkodtak eloszlatni. Így jöttek létre ezek az egymástól független, különálló »nyelvi novellák«, amelyeket tetszés szerinti sorrendben lehet olvasni, és bárhol félbe lehet szakítani. A Nyelvi babonák-kal kapcsolatos dolgozatok közül néhány már megjelent más formában a Magyar… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1986

>!
Gondolat, Budapest, 1986
234 oldal · ISBN: 9632816048

Enciklopédia 3


Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
deaxx P
Szepesy Gyula: Nyelvi babonák

Ezt az értékelést vagy hatszor írtam újra, de inkább megtartom magamnak a témához kapcsolódó csípős provokatív mondataimat. :D (https://moly.hu/idezetek/995316)

A nyelvművelés egy olyan téma, amiről mindenki hallott, és gondolom sokan találkoztak is a – nem így mondjuk, hanem úgy – féle javítgatásokkal.
Szomorú dolog, de ezek sokszor alaptalanok, minden tudományos kutatást/utánajárást mellőzött kinyilatkoztatások…
Ez a könyv egy rakat ilyen példát sorol fel, és cáfol meg. (Ezeket hívja nyelvi babonáknak.)
https://moly.hu/idezetek/995286
https://moly.hu/idezetek/995588
https://moly.hu/idezetek/995124

Kicsit elavultnak érzem – ami tulajdonképpen jó, hisz azt jelenti, hogy egy sereg babonától megszabadultunk már… de jöttek helyette mások.
Mindenesetre, ami fontos, az a módszer – tehát példát gyűjtünk a nyelv kül. rétegeiből, a köznyelvből és a kül. nyelvterületek beszélőitől, a jelenből és a régmúltból, a rokon nyelvekből.

Szóval jó könyv ez, bár nem mindenben értek egyet vele (ezek csupán részletek).
Ui.: eddig egy MEK-es kiadásban sem találkoztam annyi elütéssel, mint ebben. Egy átnézés ráférne.


Népszerű idézetek

>!
dontpanic P

Kisütik, hogy a magyar nyelv
Nincs, nem is lesz, nem is volt;
Ami új van benne, mind rossz,
Ami régi, az meg tót.

(Arany János, 1878)

>!
deaxx P

Ezek után a mesék világába kell utalnunk azt a kijelentést, hogy a magyarban használatos mindjárt jövök a német nyelv hatására keletkezett. Közös emberi pszichológiai sajátosságnak kell tekintenünk azt, hogy a jövök igével fejezzük ki az embertársainkhoz való közeledést.

15. JÖVÖK - MEGYEK; HOZOK - VISZEK

>!
deaxx P

Nyelvi babonát terjesztenek azok is, akik idegenszerűnek, mondjuk: germanizmusnak bélyegeznek olyan nyelvi eszközt, amely ismeretlen a forrásul megjelölt idegen nyelvben, vagy már abban a korban is járatos volt nyelvünkben, amikor a forrásul megjelölt idegen nyelv még nem hathatott rá. Ezek a mondvacsinált germanizmusok vagy latinizmusok.

Előszó

>!
deaxx P

Minden tudományág – fizika, kémia, matematika stb. – a környező valóság állhatatos, szüntelen, mélyreható kutatása útján szerez újabb ismereteket, fogalmazza meg tételeit, szabályait. El sem lehetne képzelni a fizikában, kémiában olyan tételt, szabályt, amelyet a kísérletek egész sorával ne igazolnának.

A magyar nyelvművelésben egészen a legutóbbi időkig az az eljárás honosodott meg, hogy a nyelvművelők a nyelvi valóság tanulmányozása nélkül ötöltek ki önkényesen nyelvhelyességi szabályokat. Hozzá kell fűznünk azt, hogy ezek az alaptalan szabályok irányították nemcsak a nyelvművelők normatív tevékenységét, hanem számos területen a nyelvészek kutató munkáját is. Kialakult az a példátlanul álló gyakorlat, hogy amit a nyelvművelők kárhoztattak, abban a nyelvészeknek nem volt ajánlatos kételkedniük. Pedig éppen ellenkezőleg kellett volna történnie. A nyelvészeknek előbb tüzetesen kutatniuk kellett volna a nyelvi valóságot, meg kellett volna szerkeszteniük egy pontos, részletes, gondosan ellenőrzött leíró nyelvtant, és csak ezután kerülhetett volna sor a nyelvhelyességi szabályok megfogalmazására, szigorúan tilosnak nyilvánítva olyan nyelvhelyességi szabály megfogalmazását, amely ellentétben áll a leíró nyelvtannal. Ehelyett a leíró nyelvtanok mindig bővelkedtek, és ma sem szűkölködnek a nyelvművelésből kölcsönzött fikciókban.

3. FÁJ A LÁBAM - FÁJNAK A LÁBAIM

>!
deaxx P

De a fennforgó példa nem egyszerű kérdés, sőt nem is tagadás, hanem állítás kérdőtagadás álarcában, s így, mint kedélymozzanatot kifejező, nyomatékossá vált: Nem elfért volna az másutt is?! Nem megparancsolták, hogy eljöjj?"

23. MONDATTANI BABONÁK

>!
deaxx P

A nyelvművelés nem a hivatásos nyelvészek privilégiuma. Mindenkiből bármikor lehet nyelvművelő, sőt nyelvész. A nyelvművelés megtanulható. De attól, hogy valaki elvégzi a tudományegyetemet, még nem lesz belőle nyelvész. Csak azt tekinthetjük nyelvésznek, aki a nyelvészeti alapismeretek megszerzése után elmerül a kutatómunkában, tanulmányozza a nyelv minden szintjét, minden rétegét – a népnyelvet, köznyelvet, irodalmi nyelvet, régi nyelvet – és, mint Arany követelte: a legkisebb árnyalatig kinyomozza a nyelv szellemének élő megnyilatkozásait.

2. ŐKET - AZOKAT

Kapcsolódó szócikkek: Arany János · nyelvészet
>!
deaxx P

Jól tudom, hogy a babonák – nemcsak a nyelvi, hanem egyéb babonák is – rendkívül mélyen gyökereznek az emberek tudatában. Annyira, hogy az emberek nemegyszer komolyan neheztelnek arra, aki föl akarja világosítani őket, hogy megszabaduljanak a babonák visszahúzó hatásától. Tapasztalhatjuk, hogy még a fölvilágosultabbaknak is van néhány dédelgetett „házi” babonájuk. Biztosra veszem, hogy sokan rám is neheztelni fognak néhány szélesebb hatókörű „házi” babona kipellengérezése miatt.

Előszó

>!
deaxx P

A germanizmus-vadászok tehát anakronizmust követtek el, összekeverték a korokat, mert nem lehet idegenszerű az a nyelvi eszköz, amely már abban a korban is járatos volt nyelvünkben, amikor a forrásul megjelölt idegen nyelv még nem hathatott nyelvünkre.

1. "NE LÉGYEN EGY NAP, EGY PERC ELVESZÍTVE"

>!
deaxx P

Már csak az hiányzott, hogy például a kő szavunkat is a germanizmusok közé sorolják avval az érveléssel, hogy a német-magyar szótárban a német Stein szó jelentéseként ezt találjuk: kő.

1. "NE LÉGYEN EGY NAP, EGY PERC ELVESZÍTVE"

Kapcsolódó szócikkek: német nyelv
>!
deaxx P

Az ámbár kötőszó elődje: ám bátor, a hiszen kötőszóé: hiszem, a talán határozószóé: találom (vö. csak úgy találomra).

6. UTAZÁS AZ AMI KÖRÜL


Hasonló könyvek címkék alapján

Montágh Imre: Tiszta beszéd
Hernádi Miklós: Közhelyszótár
Lőrincze Lajos: Nyelvőrségen
Hernádi Sándor: Játsszunk nyelvtant!
Hajdu Endre: Szómúzeum
Hernádi Sándor: Szórakoztató szóra késztető
Lőrincze Lajos: Emberközpontú nyelvművelés
Tótfalusi István: A forró kutya
Tóthárpád Ferenc: Kútkávára magot teszek
Adamikné Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve