Nincs ember, aki kételkedne abban, hogy a szerelem életünk egyik legfontosabb jelensége, amely átszövi és befolyásolja minden cselekedetünket. Mégis kevesen tudják, hogyan alakul ki ez az elementáris érzés, milyen összetevői vannak?
Századunk nagy pszichológusai: Freud, Adler, Jung kerestek választ e kérdésre. Szepes Mária könyvében egy negyedik felfogásra lelhetünk, amely a keleti bölcseletből és a misztikus tanításokból eredeztethető. A szerelem ördögi és cherubi erők harca az emberben, a szerelem a teremtés utáni vágy. A két erő harcából ha az „ördögi", a „démoni" kerül ki győztesen, a szerelmi érzés betegessé válik: mazochistákká, szexőrültekké, szadistákká, erkölcstelenekké válunk. A valós, igaz értékek helyét az ital, a kábítószer, a pénz foglalja el. Helyes úton akkor járunk, ha sikerül a „cherubi" erőket győzelemre juttatnunk. Hogyan érhetjük ezt el? Hogyan találjuk meg a számunkra legkedvezőbb partnert? Hogyan őrizhetjük meg a szerelem kezdeti hőfokát, erejét?… (tovább)
A szerelem mágiája 20 csillagozás
Kedvencelte 1
Most olvassa 2
Várólistára tette 15
Kívánságlistára tette 14
Kiemelt értékelések
„Benned él párod sajgó negatívja. Várod, hogy a varázsszót kimondja: Én vagyok Te, amely örök sebedet gyógyítja.”
Valamikor harminc évvel ezelőtt olvastam először, az akkor frissen megjelent Szepes Mária könyvet. Sok év telt el azóta, és mi tagadás egész mást jelentett ma ez a könyv, mint akkoriban. Én is változtam meg a világ is. De vajon változott-e a könyv tárgya, a szerelem?
Az írónő rögtön egy nagyot ugorva Freud, Adler és Jung oldaláról kezdi megközelíteni a témát, hangsúlyozva a három nézet alapvető különbségét. Mert hát mi is a szerelem, mely szerteágazóan beborítja kultúránkat, történelmünket és saját való életünket? Hányan és hányan próbálták megragadni mibenlétét, s mi magunk is hányszor igyekeztünk elcsípni és megmagyarázni. Költőkké válunk, amikor elborít bennünket ez a felfoghatatlan érzés, vagy féltékeny őrültként lépünk fel magunkból kikelve. Mássá leszünk, ezt mindenki megtapasztalja, és erre csak egy nagyon is erős és egyedi erő képes. Erő, azaz mágia. Freud minden emberi megnyilvánulás mögött a nemi ösztönt jelölte meg, mint legfontosabb hajtóerőt. Adler hatalmi vágyként, Jung pedig Isten utáni vágyként értelmezte a szerelmet. Szepes Mária pedig így fogalmaz: „De mindhárom mögött ugyanaz az isteni ősenergia: a teremtés szüntelen mozgásban levő árama lüktet csak különböző létsíkokon”
A szenvedély oldaláról közelítve indul gondolatmenetének kifejtése, mely a végtelenből végesbe való betörésként jelenik meg világunkban. A lüktető, pulzáló vágy hona ez még. Majd körüljárja az összetartozás mibenlétét és azt, hogy hogyan tud valami természetfelettinek a megjelenítője lenni két ember szerelme.
Nem állítom, hogy kimerítette volna a szerző a témát, egyáltalán nem. Sőt, nekem kevésnek is tűnt mondandója, mintha csak egy szeletkét mutatott volna be abból a gazdag rétegződésből, ami benne kialakult, vagy megteremtődött. Érintőlegesen beszél csak a szerelem misztikumáról, de ez a tapintás, amivel nem is kell feltétlenül egyet érteni, ahhoz mégiscsak hozzásegít, hogy hangot adjunk a magunk véleményének, megfogalmazzuk és át is gondoljuk ezeket élettapasztalataink tükrében.
Ilyen tekintetben furcsának is, túl kézzelfoghatónak tűntek Szepes Mária tanácsai, mit ne tegyünk soha, illetve mi az, amit el ne mulasszunk megtenni azért, hogy harmonikus együttlétben éljük párunkkal. Olyanokkal találkozunk, mint például soha ne kicsinyeljük le partnerünk képességeit, ne gúnyolódjunk, ne vegyük át mások szövegeit, ne bíráskodjunk és hasonlók.
Gondolatindító sorok, sokszor kicsit elvont eszmefuttatások keveréke lett számomra a könyv. Voltak részek, melyek kifejezetten tetszettek, de akadtak olyanok is, melyekkel nem tudtam mit kezdeni. Mint minden vékonyka könyv, így ez is magában hordozza annak veszélyét, hogy néhol megállnánk és olvasnánk még a témáról. Nos, akkor azt ajánlom, hogy tegyük meg, ne adjuk fel, keressük meg a téma folytatását máshol! Gondolatébresztő, szemnyitogató olvasmány az írónő spirituális megközelítése, nem is akar több lenni. A sorozat más tagjához hasonlóan, ez is csak a bevezetője lehet az adott témának.
Csodálatos, példaértékű szellemi örökség része ez is Mária nénitől. Hosszú, tizenévekkel ezelőtt, ez a kötet is egyike volt azoknak a bölcsességeknek, amikkel megismerkedtem, mikor Mária néniről először hallottam. Már akkor is, majdnem szórul szóra beidéztem volna bármilyen olvasmánynaplóba a könyv összes betűjét, annyira fajsúlyos és a párkapcsolatok szintjén alapszabályként vehető tanokat tartalmaz. Nem véletlen, hogy megvan nálam korabeli kiadásban, és a Mágiák könyve új egybedolgozásában is. Aranyat érő iromány. Bár furcsa, ha nem regényt, hanem tanulmányt kedvencel az ember, mégis megteszem, mert ez is egy olyan, ami fontos. Jó rá emlékezni.
Szeretem Szepes Mária műveit, nagyon választékos szavakkal önti formába a gondolatait. Azonban gyakran vesztem el a fonalat az olvasás közben. Úgy érzem, túl nagy kerülővel mutat be egyes gondolatokat, habár az is lehet, hogy én nem vagyok ráálva erre a nyelvezetre kellőképpen.
A könyv 3+1 részből áll: a szerelem, a hűség, az öröm mágiája, és a végén olyan rövid gondolatok, amik segítenek az öröm mágiájának napi szintű gyakorlását. Mindegyik fejezet irányt mutat az analógiák tana mentén és az írőnő saját tapasztalásait is megismerhetjük. A könyv legtöbb gondolatával együtt tudok érezni és a legtöbb esetben megerősítette a tapasztalataimat a párkapcsolatokról. Sajnos a hűség fejezetben találkoztam, olyan gondolattal, ami ellenszenvet ébresztettem bennem.
Népszerű idézetek
A mélylélektan igen találó kifejezést alkalmaz a már perveltáltnak nevezhető érzelmi megszállottság egyik szélsőségének megjelölésére: „Distanzliebé”-nek, távolsági szerelemnek nevezi. Különös, extrém példáját mutatja a Distanzliebe bizarrságának
Csajkovszkij esete egy előkelő, művészetrajongó, sokgyermekes asszonnyal, akivel személyesen úgyszólván sohasem találkozott, bár legszenvedélyesebb műveit neki írta. Éveken át intenzív levelezésben álltak; az asszony Csajkovszkij minden művét, gondolatát, érzését ismerte. Nemcsak szellemi kapcsolat volt ez, hanem beteges szerelem, fétisimádókként kötődtek egymáshoz. Fantáziájuk heves lángolása azonban a legzsarnokibb módon igényelte a testi távollétet. Ha Csajkovszkij meglátogatta az asszonyt fényűzően berendezett lakásában, ahol egy csomó tárgy, kotta, fénykép, könyv, festmény a művész iránti rajongás kultuszáról árulkodott, a ház úrnője elment hazulról. Csajkovszkij lassan végighaladt az üres lakáson, az asszony használati tárgyaiból szívta magába óriási, misztikus érzelmi feszültségben barátnője lényének, gondolatainak, érintésének kisugárzását.
Az izzó szerelem, a másik lénye utáni halálos szomjúság ellenére is, tudattalanul vagy tudatosan felveti a Distanzliebe nosztalgiáját.
Sohase feledkezzünk meg a szavakban rejlő romboló-építő, kötő és oldó erőkről: a szavak hatása gyakran ártalmasabb a kígyóméregbe mártott, húsba fúródó nyílnál. Gonosz, maró, kegyetlen szavak gyógyíthatatlanabb sebet , veszedelmesebb mérgezést okoznak a durva fizikai sérülésnél.
37. oldal
Ha lehetséges, soha ne zárjuk a napot „haragban” egymással. Beszéljük ki a dolgot őszintén .
40. oldal
A varázslatos táj,
ahova megyünk, nem hely, hanem állapot, amelyben
a szerelem sohasem válik unalmassá. Az együttélés
állandóan új színekkel gazdagít. Nem ismer szürke
megszokást, amelyet folyton „új hússal”, futó kalan-
dokkal, hűtlenkedéssel kell elviselhetővé tenni. Sajnos
az utat kevesen tudják e szépséges kiterjedéshez, mert
nem ismerik a zárnyitó, viharzó indulatokat, lázongó
elemeket lecsillapító aranykulcsokat és jelszót hozzá.
Pedig e bűvös, lebegő állapot valóban van. Még-
hozzá bennünk. Mindenki létrehozhatja, aki igazán
akarja, ahogy én megidéztem. Csak egy kis önzetlen-
ség, okosság és nagyon nagy szeretet kell hozzá. És
őszinte áldozatkészség. Attól megszelídülnek az objek-
tív önimádat, sértődött hiúság vadászai is. Elmúlnak az
önzés okozta depressziók, s képzeletünk mitikus tájain
felragyog egy olyan szerelem szárnyas napja, amelyben
nem tehet kárt a relatív idő. Nem homályosít el a kor.
Minél többet adunk belőle, annál inkább gyarapszik,
eléri a csillagos eget. Tanú rá az én 56 éven át tartó,
gyönyörű házasságom az első és egyetlen férfival, aki testi halála után is bennem, velem maradt, és csodák
forrásában merít meg naponta.
9. - 10. oldal
A szerelem ezért a teremtő
extázisa az élőlényben.
A végtelenből, a megismerhetet-
lenből tört be a véges látható világba. Lényege a he-
ves kitörés, a mozgás, a hódítás. Van benne valami
csillapíthatatlan, rögzíthetetlen, rohanó, lüktető, mint
a tűzben, mint a robbanás energiáiban, mint a tágu-
ló világegyetem száguldva szétterjedő pólusaiban. Az
energia szédülten szétrepülő szikrái rövidebb-hosszabb
izzás, lángolás után hamuvá lesznek, de maga az erő él!
Átfut a világon, és eltűnik az örökkévalóságból örök-
kévalóságba vezető útján.
14. - 15. oldal
A mindenségben valamennyi élő forma női és fér-
fi energiák egymásra hatásából keletkezik. S mivel
a világ Dyas nászából született, e két végletes princí-
piumot hordozza léte gyökerében. A kettő hasadása
és csillapíthatatlan sóvárgása egymásért az élet fenn-
tartója. A teremtés aktussal jár együtt. A férfi logosz
terhessé teszi a nagy Matert, az ősanyagot. Nászuk
ábrája a középpontokba sűrítő, formateremtő örvény.
15. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Popper Péter: Szerelemről józan nappalon 93% ·
Összehasonlítás - Hevesi Krisztina: TikTok titkok 93% ·
Összehasonlítás - Mihalec Gábor: Viharálló szerelem 89% ·
Összehasonlítás - Hevesi Krisztina: Szex 85% ·
Összehasonlítás - Bagdy Emőke – Belső Nóra – Popper Péter: Szeretet, szerelem, szexualitás 79% ·
Összehasonlítás - A. J. Christian: A férfiakkal csak a baj van?! 57% ·
Összehasonlítás - Lukács Liza: Hogyan szeretsz? 96% ·
Összehasonlítás - Almási Kitti: Hűtlenség… és ami mögötte van 95% ·
Összehasonlítás - Popper Péter: Lélekrágcsálók 93% ·
Összehasonlítás - Tisza Kata: Most. 94% ·
Összehasonlítás