Szenti Tibor elsőként vizsgálta a középparaszti gazdavilág életét szociográfiai, társadalom-néprajzi, kultúrantropológiai eszközökkel úgy, hogy erről a leghitelesebbek, maguk a gazdák vallottak. Többé azonban már nem is lehet őket megszólaltatni, így ez az egyetlen róluk szóló, monografikus igénnyel föltárt kötet.
1985-ben a szerző a Parasztvallomások kéziratának alig felét jelentős szakmai, olvasói sikerrel adta ki. Akkor már rohamosan csökkent a kultúrára szánt állami költségvetés, a gazdákat pedig még kulákként kezelték, ezért a műből drámai erejű fejezeteket és életmódjuk sok-sok fontos vallomásfüzérét kihagyták. A „második, bővített és javított kiadás” viszont legfeljebb könyvtári besorolásként helyes, mert a több, mint dupla terjedelemre visszaállított, aktualizált, javított és illusztrált szöveg Péter László professzor lektorálásával minőségileg is teljesen új könyvet eredményezett.
A középparasztság Hódmezővásárhely társadalmában meghatározó… (tovább)
Parasztvallomások 3 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1985
Most olvassa 1
Várólistára tette 17
Kívánságlistára tette 29
Kölcsönkérné 2
Népszerű idézetek
Rohanó világunk pihenőt nem enged,
Hogy minden aratást ünnepnek tegyünk meg.
Pedig, ha arattunk, s biztos már a kenyér,
Én hiszem, hogy ez az egy, minden mással felér.
320. oldal
A vásárhelyi rímfaragó gazdák szerelmes verseket keveset írtak. Számukra a szerelem „fizikális valóság”, amelyet „gyakorolni köll, nem kibeszélni” – így mondták –, akár az élet egyéb, mindennapos szükségleteit, mint az evést, ivást, alvást; és az érzelmeiket magukba zárták.
316. oldal
Ha mán az ivásnál tartunk, van néköm ëgy idevágó versöm is. A parasztélet nemcsak vesződségbül állt. Ennek is voltak derűs órái. A pálinkafőzés emböremléközet úta a vidámabb munkák közé tartozott, különösen akkor, ha mán kifolyt az üstbül a rézeleje.
305. oldal
Csorba Péter elbeszélte, hogy a legény a háztűznézőben előbb vizet, majd tüzet kért amelyet mindig a lány hozott. Rendkívül régi, nemcsak a magyar, de az emberiség történelmébe évezredekre visszanyúló szokásról van szó. A víz és a tűz minden kultúrkörben szerepel, ahol az őselemeket fölsorolják. Akár a jin és a jang, a hideget, meleget, a fényt, árnyékot stb. tehát a világ két ellentétes, de egymást kiegészítő elemét testesíti meg, amely
nélkül nincs élet. A víz mindennapi életünk szerves része, testünk 75 százaléka, amelynek valamennyi eltávozott literjét az egészséges élet megtartásáért pótolni kell. A tűz a meleget, a családi fészket jelentette. A vadászó, gyűjtögető életmódtól kezdve egészen az első világháborúig mindkettőről az otthonlévő asszonyoknak kellett gondoskodni. Ha tehát a háztűznézőben érkező férfi a lányban leendő asszonyát látta fölfedezni, választása helyességéről úgy tudott leginkább megbizonyosodni, hogy a nő alkalmas-e a két fő őselem megszerzésére és megtartására, vagyis képes-e neki belőlük hozni.
300. oldal
Káprázatos és visszacsábító ereje van annak a tájnak, ahol születünk, a családnak, amely az anyanyelv szépségeivel ajándékozott meg, és melegével óvott, védett mindaddig, amíg körében laktunk azoknak az embereknek, akiktől a társadalmi együttélés és érintkezés stílusát, a magatartás formáit, a jó és a rossz értékeit tanultuk.
(első mondat)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bogdán István: Régi magyar mulatságok ·
Összehasonlítás - Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században I-III. ·
Összehasonlítás - Fél Edit – Hofer Tamás: Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban ·
Összehasonlítás - Gilberto Freyre: Udvarház és szolgaszállás ·
Összehasonlítás - Lázár Katalin (szerk.): Tanulmányok a szurguti osztják kultúráról ·
Összehasonlítás - Kertész Manó: Szokásmondások ·
Összehasonlítás - Novák László: A három város ·
Összehasonlítás - Élő Dezső: Sarród monográfiája ·
Összehasonlítás - Szarvas Zsuzsa (szerk.): (M)ilyenek a finnek? / How we See the Finns? ·
Összehasonlítás - Szabó György – Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember gyógynövényei 96% ·
Összehasonlítás