Szent ​István király Intelmei és Törvényei 6 csillagozás

Szent István király Intelmei és Törvényei

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

>!
Szent István Társulat, Budapest, 2014
68 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633614884 · Fordította: Bollók János, Kristó Gyula
>!
Szent István Társulat, Budapest, 2010
68 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633614884 · Fordította: Bollók János, Kristó Gyula
>!
Szent István Társulat, Budapest, 2000
68 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633611512 · Fordította: Bollók János, Kristó Gyula

Várólistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
PTJulia P
Szent István király Intelmei és Törvényei

Jó, hogy van lehetőség olvasnunk első királyunk törvényeit – ha nem is az összeset, mert több szövege sajnos már elveszett.
Az Intelmekre is kíváncsi voltam. Azt hittem, hosszabb lélegzetvételű mű, de végül is abban a korban ez a hossz volt az általános. István király tanácsai a mai kor emberének, pláne a mai kor politkusának is megfontolandóak lennének.

>!
lzoltán P
Szent István király Intelmei és Törvényei

Zsebkönyv méretű, laza kedd esti olvasásnak szántam. Az olvasás meg is valósult, de a laza jelzőt át kellett értékelnem.
     Az előszó kusza tudományossága megrémisztett, de az intelmek és törvények ragyogó világossága megnyugtatott, valamint az érthetőség érzésével jutalmazott.
Államalapító királyunk, fiához, Imre herceghez intézett intelmei egy előrelátó uralkodó, örökösének felkészítését elősegítendő születtek meg. A herceget tizenöt éves koráig személyes nevelője Gellért püspök tanította, majd apja, I. István király vette szárnyai alá, aki a diplomáciától kezdve a hadászaton át, egészen az országvezetésig terjedően oktatta. Az ország irányítására felkészített és megérett uralkodó jelöltet 1031-ben egy tragikus vadászbaleset fosztotta meg életétől. Ezek az intelmek elsősorban őhozzá íródtak, egy tiszta erkölcsű ember iránymutatása, viszont a leírtak követéséhez, alkalmazásához nem szükséges uralkodónak lenni.
     A törvények, amelyek csak hiányosan maradtak fent, egy épülő, megerősödő ország ügyes-bajos gondjaira adtak kemény, de igazságos megoldást – és már itt is tetten érhető az utólagos módosítás, „finomítás”. Az egyszerűsége – egyértelműsége – csodálatraméltó, annyi biztos, hogy élvezetesebb mint a Magyar Közlöny.

A könyv olvasásához augusztus 20-át ajánlom, mint reá alkalmas dátumot.

>!
Szent István Társulat, Budapest, 2000
68 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633611512 · Fordította: Bollók János, Kristó Gyula
>!
agmo
Szent István király Intelmei és Törvényei

Meglepően érthető nyelvezettel íródott, egyszerű, minden sallangtól mentes jó tanácsok, amik a mai kor embere számára is érthetőek és követhetőek, sőt követendőek.


Népszerű idézetek

>!
Izolda +SP

VI. A VENDÉGEK BEFOGADÁSÁRÓL ÉS GYÁMOLÍTÁSÁRÓL

A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem, vagy szét szórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod. Hogy ez ne legyen, naponta nagyobbítsd országodat, hogy koronádat az emberek nagyságosnak tartsák.

4 hozzászólás
>!
Izolda +SP

X. A KEGYESSÉGRŐL ÉS AZ IRGALMASSÁGRÓL, VALAMINT A TÖBBI ERÉNYRŐL

Az erények mértéke teszi teljessé a királyok koronáját, és a parancsok közt a tizedik. Mert az erények ura a Királyok Királya, miként égi serege áll kereken tíz karból, úgy életed vitele kerekedjék ki tíz parancsból. Kell, hogy a királyt kegyesség s irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Mert ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni. Ennek okából hát, szerelmetes fiam, szívem édessége, sarjam jövő reménysége, kérlek, megparancsolom, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul. Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz. Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, őrizd szívedben mindig az isteni intést: „Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. Azután légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben. Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess. Légy szemérmes, hogy elkerüld a bujaság minden bűzét, valamint a halál ösztönzőjét.


Hasonló könyvek címkék alapján

Mátyás király levelei 1460–1490
Kossuth Lajos: Irataim az emigráczióból
Magyar udvari rendtartás
Gállos Orsolya (szerk.): Pécsváradi képeskönyv
Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata
Amelie Lanier: Széchenyi István és Széchenyi Béla cikkei a Timesban
Vajda Barnabás (szerk.): A XX. század magyar beszédei
Kottanner Jánosné: A korona elrablása
Henry Hamilton: Rablott kincsek nyomában
Varga Katalin (szerk.): „És ámulok, hogy elmulok”