Mintha ​muszáj lenne 48 csillagozás

Szendrői Csaba: Mintha muszáj lenne

Mind láttunk már – azaz ki ne látott volna – aranyhalat úszkálni egy gömbakváriumban megállíthatatlanul föl-alá. Ismerjük ezt a jellegzetes, alig hasonlítható érzést, amikor eldönthetetlen, a látvány komikuma vagy vigasztalhatatlan szomorúsága erősebb-e. Minél többször olvasom Szendrői Csaba verseit, annál határozottabban alakul a fejemben róluk egy ilyesfajta kép. Mert ezekben a szövegekben a szomorúság is könnyű egy kicsit, és a vicc mindig nehéz. Éjszakák, beszélgetések, lepkék gombostűre szúrva. Modem. Satír. Egy okos tekintet és egy okos nyelv találkozása jókor, jó helyen. Könnyed és súlyos. És – a szónak abban a ritka értelmében, ami nem kínos – szép.

„Ilyen piciben még nagyobb az ősz.”

Ezt tudják, ettől hihetetlenül jók ezek a versek. Hogy ez mennyire milyen. – Simon Márton

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Scolar L!ve

>!
Scolar, Budapest, 2019
56 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635090198

Enciklopédia 5

Helyszínek népszerűség szerint

Buda · Pest


Kedvencelte 5

Most olvassa 4

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 32

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

bagie P>!
Szendrői Csaba: Mintha muszáj lenne

"Élni milyen könnyű,
épp csak
meghalni nem szabad."

Olyan Szendrőis… mint az Elefánt dalok szövegei, csak ezek mellett még nem feltétlen hallom (én) a zenét.. Nagyon sok jó, beragadó sora van. Úgy érzem többször szeretném olvasgatni… és közben zenei aláfestéssel hallgatni.

"…te a virágot, én meg csak a tövist
szeretem,
nekem ne mondd, hogy bocsánat,
ilyen a szerelem!…"
https://www.youtube.com/watch…

lzoltán IP>!
Szendrői Csaba: Mintha muszáj lenne

könnyen fogyasztható versesköteg ebéd utáni semmittevéshez

>!
Scolar, Budapest, 2019
56 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635090198
4 hozzászólás
deaxx P>!
Szendrői Csaba: Mintha muszáj lenne

Jaj, hát pont ezt szeretem a kortárs verseskötetekben! Átad valamit, csavar rajta, ide-oda, és jó érzés olvasni, belemerülni, átgondolni, átérezni, lezongorázni a saját kis asszociációimat.

Annyira remek képek vannak benne, olyan volt olvasni – mint mikor pörög az ember, és utána is forog a szoba. Azért van, hogy nekipörgünk az asztal sarkának, mintha muszáj lenne. De csak egy kicsit fáj.

>!
Scolar, Budapest, 2019
56 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635090198
NoirDésirer>!
Szendrői Csaba: Mintha muszáj lenne

Olyan csodálatos lehet halként úszkálni egy kis tavacskában, és úgy élni, hogy a fél percnél régebbi emlékek törlődnek az agyadból, félpercenként újjászületsz, minden fényes, izgalmas, ismeretlen, mintha a világ összes tere és ideje csak a tiéd lenne, határtalan szabadság ölel körül… aztán amikor halálod után megtudod, hogy csak pár nyomorult négyzetméteren éltél, és minden napod ugyanolyan volt, hogy leéltél egy felesleges életet, az tud ennyire fájni, mint ezek a sorok…

_selene_ IP>!
Szendrői Csaba: Mintha muszáj lenne

Szendrői Csabát az Elefánt zenekar énekeseként ismertem és szerettem meg: a dalszövegei örvényszerűen rántanak olyan lélekmélységekbe, ahonnan nehéz a visszaút a hétköznapiba. E kötet hasonló hatással bír: magába szippant és nem ereszt. Táncolnak, villannak az egymást felülálmodó képek, hordozva magukban azt az egyedi, hamisítatlan szendrőis stílust, amely az elvontságával válik oly plasztikusan igazivá.
Ez egy ötcsillagos szerelem:
"valami tánc a néma
csendben, ahol őszintén
repülhetsz, amíg
tart a zuhanás."

Noémi_Zsófi_Tóvári P>!
Szendrői Csaba: Mintha muszáj lenne

Annyira, de annyira, de annyira <3
Megfoghatóvá teszi a megfoghatatlant.

Nagyon sok Elefántot hallgatok, ez a kötet is nagyjából azoknak a dalszövegeknek a hangulatát tükrözi. Nagyon szeretem Csabi stílusát, nagyon jó szavakat használ, és olyan hasonlatokat alakít ki, párhuzamokat von bizonyos fogalmak, érzések, dolgok között, hogy csak pislogok.

Az elmúlás dialektikája

Nem írtam volna semmit,
őszintén szólva zavarnak
ezek a sorok is, hazugnak
érzem, hogy már megint gondolkodom,
miközben ötletem persze nincs.
Csak jöttem elfeküdni, elnyűni
hátammal ezt a zöld mezőt, tekergőzni,
mint a férgek. Kígyómintás nyomot
hagyni a kikopott fűben,
testemmel összegyűjteni
pár letapadt rágót,
vagy összezavarni a pocsolyában
kiköpött másom arcát,
feledni feszített víztükrű
tekinteteket,
bonyolult szimbólumrendszerek
helyett ököllel ütni a földet,
aztán könyékkel,
és így tovább, hogy
az elmúlás is elmúljon,
miközben minden szavam
ártatlan, ám hamis.

Aludni keltem fel ma is.

malasingud>!
Szendrői Csaba: Mintha muszáj lenne

A Dalfutarbol ismertem meg Szendroi Csabat, meghallgattam az Elefant egyuttes dalait, es megvettem a verseskotetet, amit mindenkinek csak ajanlani tudok : szuper kortars kolteszet, kontrasztanyag a leleknek. De jo, h van!

krisztinapieler>!
Szendrői Csaba: Mintha muszáj lenne

Az Elefánt zenekart és Szendrői Csabit is jó ideje követem már, nagyjából a zenekar első albuma óta.
Nem csalódtam a kötetben, habár jó lett volna, ha egy kicsit „terjedelmesebb”. Nagyon tetszik a stílusa, sok helyen felismertem a szokásos és kedvelt „elefántos” motívumokat. Azt gondolom első kötetnek ez egy nagyon erős indítás, kíváncsian várom a következőt, ha lesz.

TREX IP>!
Szendrői Csaba: Mintha muszáj lenne

Azt hiszem, épp most adok öt csillagot egy kortárs verseskötetre. A Pocsolya, az vers.


Népszerű idézetek

_selene_ IP>!

Dohány

Milyen monoton lett az ölelés.
Az utcalámpák is rágyújtanak.
Törött cigaretta vagy a belső zsebemben.
Szív fölött hordalak, tudat alatt.

30. oldal

Bazslázs>!

Nyugodj meg, nem vagy egyedül.
                 Mind egyedül vagyunk.

9. oldal

Bazslázs>!

Nem írtam volna semmit,
őszintén szólva zavarnak
ezek a sorok is, hazugnak
érzem, hogy már megint gondolkodom,
miközben ötletem persze nincs.

44. oldal

nóraaa>!

Kilincs

Messziről egész a szívig belátni.
Emberiek lettek ezek a fordítva
bekötött fotocellás ajtók:
bezárkóznak, ha a közelbe érsz.

13. oldal

nóraaa>!

A szerelem giccses kép,
valami tánc a néma
csendben, ahol őszintén
repülhetsz, amíg
tart a zuhanás.

9. oldal (A szerelemről - részlet)

norazambo>!

Megrögzött bizonytalanságban
keresni a szépet.

11. oldal, Óramű

Kapcsolódó szócikkek: bizonytalanság · optimizmus · szépség
Tarabó_Zsófi>!

Az elmúlás dialektikája

Nem írtam volna semmit,
őszintén szólva zavarnak
ezek a sorok is, hazugnak
érzem, hogy már megint gondolkodom,
miközben ötletem persze nincs.
Csak jöttem elfeküdni, elnyűni
hátammal ezt a zöld mezőt, tekergőzni,
mint a férgek. Kígyómintás nyomot
hagyni a kikopott fűben,
testemmel összegyűjteni
pár letapadt rágót,
vagy összezavarni a pocsolyában
kiköpött másom arcát,
feledni feszített víztükrű
tekinteteket,
bonyolult szimbólumrendszerek
helyett ököllel ütni a földet,
aztán könyékkel,
és így tovább, hogy
az elmúlás is elmúljon,
miközben minden szavam
ártatlan, ám hamis.

Aludni keltem fel ma is.

44. oldal - Az elmúlás dialektikája (Scolar, 2019)

nóraaa>!

Tanítom a szívemet nem dobogni.

36. oldal (Zsák - részlet)

nóraaa>!

Élni milyen könnyű,
épp csak
meghalni nem szabad.

47. oldal (Bőr - részlet)


Hasonló könyvek címkék alapján

Csukás István: Sün Balázs
Fodor Ákos: Addig is
Petri György: Összegyűjtött versek
Romhányi József: Nagy szamárfül
Fodor Ákos: Buddha Weimarban
Kányádi Sándor: Zümmögő
Fodor Ákos: Gyöngyök, göröngyök
Röhrig Géza: Angyalvakond
Fodor Ákos: Szó-Tár
Fodor Ákos: Kis téli-zene