Szendrey ​Júlia összes verse 4 csillagozás

Szendrey Júlia – Gyimesi Emese: Szendrey Júlia összes verse

Szendrey Júlia nevét és alakját sok közhely övezi, mint például a „feleségek felesége” toposz vagy a második házassága miatt rávetülő „hűtlenség” bélyege. Itt az ideje, hogy végre ne első férjének, Petőfi Sándornak járulékaként tekintsünk rá, hanem női irodalmunk egyik első, fontos figuráját ismerjük föl benne.
A születésének 190., halálának 150. évfordulójára megjelenő kötet 141 versét tartalmazza, amelyek többsége eddig publikálatlan volt. Gyimesi Emese kritikai igényű szövegkiadása Szendrey Júlia összes verse mellé kísérőtanulmányt, jegyzeteket és életrajzot közöl, élete dokumentumainak színes képmellékletével.

Tartalomjegyzék

>!
Kortárs, Budapest, 2019
308 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634350453
>!
Kortárs, Budapest, 2018
308 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634350422

Most olvassa 3

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 23


Kiemelt értékelések

>!
pável
Szendrey Júlia – Gyimesi Emese: Szendrey Júlia összes verse

Bár elvben mindig ünnep, ha kiadatlan szövegek szabadulnak ki levéltárak, könyvtári kézirattárak Azkbánjából, ebben az esetben túlzás bárminek is örvendezni: a napvilágra került versek – én kérek elnézést – szemernyit sem gazdagítják a magyar irodalmat. (A szemer, na tessék, most muszáj volt utánanéznem, egy igen kis mértékegység, állítólag 0,044 gramm.)

Ha valamiért érdemes felütni a könyvet, az az eleddig legfrissebb Sz.J.-biográfia, pontosabban életrajzi kronológia (a 3 csillag tekinthető emiatti felkerekítésnek), ahol efféle kortörténeti 'kis színeseket' találni – mely segít belehelyezkedni az özvegyi sorsba egy levert szabadságharc után, amikor is ki tudja mi várt volna a Sándorra, ha netalán előkerül:
„1852. július 22-23. Szendrey Júliának egy éjszakát a hírhedt Újépületben kellett töltenie büntetésként azért, mert egy házkutatás során Petőfi-, Bem- és Kossuth-képeket találtak a szobájában, amelyeket magáénak vallott.”
(Függelék, Sz. J. életrajza, 224. o.)

Már saját korában (mármint özvegyként, Petőfi életében még nem írt) is csak kegyeletből publikáltak a verseiből, de korántsem minden lap: nem véletlen, hogy se Arany, se Jókai nem közölt tőle a lapjaiban verset (prózát és fordítást igen), mert ők profik voltak szerkesztőnek is. Kevésbé voltak ily szigorúak – mivel nem is eleve szépirodalmi lapok voltak – pl. a Nők Évkönyve és egyebek. Aranynak, pedig élete legdrágább barátsága volt Petőfi, nem homályosította el stílusérzékét se a könny, se – hogy is mondjam –, a nemzeti szentimentalizmus: hogy a nemzet özvegyétől bármit leközlünk. (Mondjuk a versikék hátlapján lévő bevásárlólista* csak most jelent meg, nekem egyébként ezek tetszettek a legjobban. Színes-szagos történelmi forrás a korabeli háztartásokhoz.)

Talán nem sebezzük meg a nemzeti irodalom szent korpuszát azzal a kijelentéssel, hogy itt bizony minden poéma zsenge, egy tucatmű. öntvénynek mind remek lenne, még az egyéni sorját is lecsiszolta róluk a középszerűség. Afféle Szabolcska Mihályné**-összes. (Vagyis akkor járunk el kegyelettel, ha nem közöljük. De már késő.) Persze, mivel a kis Petőfi Zoltánkáról is szól némelyik, talán érdekesek valamelyest. És mert adalékok a kor mentalitástörténetéhez is: a versekből szivárgó fájdalom, depresszió és halálvágy sem csupán a zsáner kelléktárából valóak, őszinte, megható, de mint költészet, semmilyen, és értékelhetetlen. Legalább szépen belesimul kora (kb.: 1848-1867) irodalmának negyvennyolc ötven szürke árnyalatába. #facepalm De miért is várnák el, hogy a (magyar) irodalomtörténet, khm, aszályos korszakát épp a nagy költő özvegye forradalmasítsa? Én nem vártam semmire, és meg is kaptam, ez is szolgálhatja valahol az olvasói elégedettséget és derűt.

* Petőfinek is feküdt a bevásárlólista műfaja, ő ebben is nagyot alkotott: spoiler
** Karinthy méltatlanul bánt el Szabolcskával, aki szinte egy Goete volt kora igazán nyomorult fajankó fűzfapoétái mellett, na ilyen volt pl. Lisznyai Kálmán.***
*** erősebb idegzetűeknek hadd ajánljam Lisznyai-olvasásélményemet a múltból: https://moly.hu/konyvek/lisznyai-kalman-lisznyai-kalman-valogatott-versei

5 hozzászólás
>!
Horváth_Szabó_Angéla
Szendrey Júlia – Gyimesi Emese: Szendrey Júlia összes verse

Egy hiánypótló alkotás amit a kezünkben tarthatunk, mert Júlia méltatlanul elhanyagolt műveivel, sem iskolai tanulmányaink során, sem a könyvtár polcain fellelhető könyvek között sem nagyon találkozhatunk.
Megdőlni látszik ezzel a kiadással is az a teória, miszerint Szendrey verselése, elhunyt férjének „gyenge utánzása”.
Gyimesi Emese részletekre kiterjedő alapossággal jegyezte fel a verseket és szedte egy könyvbe.
Nagyon-nagyon jók a fényképek, mind a művekről, mind Júliáról.
A versek keletkezési idejének és megjelenési helyének jegyzete mellett, magyarázatokkal is szolgál, ami bizony sokszor kell, abból kifolyólag, hogy Júlia élete nem annyira közismert.
Köszönjük, hogy végre ennyi év után a híres „hűtlen” "Petőfiné" értékes írásait megismerhetjük!


Népszerű idézetek

>!
Timár_Krisztina ISP

Élni vagy meghalni!

Nem élet ez, nem, kínzóbb a halálnál,
Én élni vagy meghalni akarok,
Ott a hegycsúcson szívni be a léget,
Itt e szűk völgyben én megfúladok!

Nem tespedés, nem tengés, mire vágyom,
Tudni hogy élek és érezni ezt;
Zárt levegőben elalél a szellem,
S az ember nem más, mint állati test.

Vihart és szélvészt forró homlokomnak,
Langy szellő nékem enyhülést nem ad,
Szememről csak ott oszlik a homály, hol
Cikázni látom a villámokat.

Föl a sziklára, hol sasok tanyáznak,
Merész röptük oly lélekemelő;
Lenn csúszó férgek, sziszegő kígyók közt
Élni vagy halni egyként leverő. –

Oh, jaj nekem, hogy ezeket gondolni,
És a mi több, kimondani merem:
Csak egy pillantás, s a kigyók marását
És fulánkját szivemben érezem!…

(Pest, april. 8. 1856)

22. oldal

9 hozzászólás
>!
Bla IP

Mi a családot illeti,
Kijutott abból is elég;
Gyümölcstől törjék bár az ág:
Ég áldása az, nem egyéb. –
Igen, igen, boldog vagyok,
Mindenből csak azt látom én,
Csak egy hiányzik: nyugalom,
Ott lenn, lenn a sír fenekén!

>!
Timár_Krisztina ISP

Keserű kín és gyötrelem…

Keserű kín és gyötrelem
Volt én nékem a szerelem,
A mi másnak életet ad,
Az hozta rám halálomat.

Meghaltam én régesrégen,
De nem nyughatom békében,
Kisértetként járok-kelek,
Keresve, mit nem lelhetek.

Keresve a boldogságot,
Mire sehol nem találok;
Mi messziről annak látszik,
Árny, mint én, mely vélem játszik.

Hogyha közelébe érek,
Rémképétől elszörnyedek,
S futok vissza koporsómba,
Uj kínoktól ostorozva.

S rám vonom a búbánat szőtt
Gyászos halotti lepedőt,
S várom, hogy az ég majd megszán,
Hogy majd meghalok igazán.

(B. Füred, aug. 18. 1856.)

38. oldal

1 hozzászólás
>!
Timár_Krisztina ISP

Csúful verje el a ragya…

Csúful verje el a ragya,
Ki a babáját elhagyja,
Legyen olyan két orcája,
Maga se ismerjen rája.

A szerelem úgy gyötörje,
A hidege is kitörje,
S ha szép lányt kiván ölébe:
Tükröt tartson az eléje!

(Pest, sept. 20. 1856.)

46. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Bessenyei György: Időskori költemények
Reviczky Gyula: Reviczky Gyula összes verse
Tóth Árpád: Költemények
Tóth Árpád: Műfordítások
Dayka Gábor: Dayka Gábor összes művei
Petőfi Sándor: Költemények 1-2.
Kosztolányi Dezső: Pacsirta
József Attila: József Attila összes tanulmánya és cikke 1930–1937 I-II.
Bessenyei György: A Holmi
Luther Márton: Asztali beszélgetések