A ​magyar néphit boszorkánya 11 csillagozás

Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya

Szendrey ​Ákos, az 1965-ben elhunyt kiváló etnográfus műve eredetileg kandidátusi értekezésnek készült,s mind ez ideig csak az Akadémia kézirattárában volt hozzáférhető. Pedig igazi kultúrtörténeti csemege ez a boszorkányokról szóló – eddig legteljesebb – „értekezés”, amelyet haszonnal és élvezettel forgathatnak a szakemberek és az érdeklődő olvasók egyaránt.
Hiszen ki ne lenne kíváncsi arra, milyen is a „magyar boszorkány”, amely még csak nem is hasonlít a mesék vasorrú bábájához? Ki ne olvasná szívesen, hogyan lehet megszerezni ezt a titokzatos „tudományt”, hogyan lehet felismerni a rontót, s milyen módokon történhet meg a „boszorkányutazás”? Kit nem „babonáz meg”, hogy megtudhatja, mely vidékeken kiket tartottak boszorkánynak, azok hogyan rontottak-kötöttek-varázsoltak, s hogy miért éppen sóval, fejszével, gatyamadzaggal lehet védekezni ellenük?
Könyvében Szendrey Ákos – a régi idők szórványos feljegyzései, a boszorkányperek jegyzőkönyvei és az újabban feltárt… (tovább)

>!
Magvető, Budapest, 1986
300 oldal · ISBN: 9631408485

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

>!
Kathryn
Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya

Akit ez a téma érdekel, az ne is keressen tovább! Ez a megfelelő szakirodalom a témában! :) Babonákon a jóslatokon keresztül, a rontáslevételig minden benne van. ami külön tetszett, hogy régió lebontásilag is fent vannak a régi népszokások is :)

>!
atalant I
Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya

Nagyon informatív és logikusan felépített könyv, amiből aztán tényleg megtudhatjuk a boszorkányság minden csínját-bínját. Talán néha kicsit száraz volt és kimerítő (a szó pozitív és negatív értelmében is), de ez valószínűleg a sokszor felsorolásszerű, időnként az információkat repetitíven újra bemutató jellegének tudható be. Külön öröm volt tájegységenként lebontva olvasni a helyi hiedelmekről és szokásokról, mert így sok környékbeli településről is olvashattam pár sort (Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Szeged, Csongrád…).
Mindenesetre, aki szeretne jó sok mindent megtudni arról, hogy egy gatyamadzagnak hányféle felhasználási módja van a gyakorlatban, illetve arról, hogy egy gondos anyának – a szemmel verést elkerülendő – naponta hányszor kell kinyalnia a gyermeke szemét, az bizony megtalálta a megfelelő könyvet!

>!
lilla_csanyi
Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya

Ez a könyv fantasztikus! Rendkívül izgalmas megismerkedni azzal a rengeteg elképesztő baromsággal hiedelemmel, ami közszájon forgott Magyarországon és Európában a rontó szellemekről és boszorkányokról. Én nagyon jól szórakoztam. Ha egy kicsit is érdekel a téma, ezt a könyvet bátran tudom ajánlani.

>!
vinum_hunnicum
Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya

…- a magyarországi boszorkányság ábécéje.
Ki a boszorkány, rontások, védekezések, varázshit … etc… szóval minden amit tudni érdemes. A babonás nép nyelvén …

>!
Henrietta_Szilvia_Horváth
Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya

akit érdekel a téma, annak kedvence lesz…többszöri olvasás után is felfedezek új dolgokat benne

>!
Morpheus
Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya

Nagyon ajánlom mindenkinek. Elég régen olvastam, de sokat nevettem rajta.
Akkoriban nem voltak még divatban a boszorkányok, mint most.
Boszorkányok pedig vannak. :)


Népszerű idézetek

>!
lilla_csanyi

A német néphit szerint a boszorkány felismerése veszélyes, de számtalan és igen különböző eljárása van a védekezésnek. A felismert boszorkányt nem szabad elárulni, mert megbosszulja magát. Igen elterjedten ismert a karácsonyi boszorkányzsámoly vagy székecske. A zsámolyt kilencféle fából kell készíteni, vagy olyan fából, amelynek nincsen ehető gyümölcse.Ha valaki az éjféli misén úrfelmutatáskor ilyen zsámolyon térdel, és görcslyukon néz át, megismeri a boszorkányokat, mert arccal elfordulnak az oltártól, fordítva térdelnek a padban, s fejőedény, tejszűrő, használatlan méhkas van a fejükön, vasvilla, fejőrocska van náluk.

124-125. oldal

>!
lilla_csanyi

A nyomó, a boszorkány megfogásának legáltalánosabb eszköze a gatyamadzag. A szajániak szerint, hogyha az ember el bírja oldani a gatyamadzagját, és le bírja vele kötni az ajtó kilincsét, akkor nem tud kimenni a boszorkány.

39. oldal

1 hozzászólás
>!
lilla_csanyi

A szemverés gyógyítása (…)
Szentistvánban a komaasszonytól kér lisztet az anya, megsüti akkora perecnek, hogy a gyerek átférjen rajta, s napkelte előtt átbújtatja azon a kicsit. Három ember kell a művelethez: édesapja fogja a perecet, egyik húzza kifelé, másik tolja befelé. Azután kiviszik a perecet az utcára, s ha arra szalad egy kutya, keresztüldobják rajta, de nem szólnak senkinek, mert akkor a védekezés nem ér semmit.

210-211. oldal

>!
lilla_csanyi

A szemverés gyógyítása (…)
Abádszalókon a vízbe beletesznek jóféle sáfrányt, 9 sírról földet, 9 fejfáról 9 db fácskát, 9 db szenet, 9-féle füvet, a ház szegletiből keresztben kivont nádat, mindezt napfelkelte előtt.

208. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kurt Seligmann: Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban
Rostás-Farkas György: A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága
Ráth-Végh István: A varázsvessző
Carlo Levi: Ahol a madár se jár
Ráth-Végh István: Két évezred babonái
Ráth-Végh István: A fáraó átka
Kovács Endre: Doroszló hiedelemvilága
Deborah Murrell: Babonák könyve
Derek Hall: Vámpírok – Múlt és jelen
James Sprenger – Heinrich Kramer: Malleus maleficarum