A ​„mos patriae” kialakulása 1341 előtti hangjegyes forrásaink tükrében 0 csillagozás

Szendrei Janka: A „mos patriae” kialakulása 1341 előtti hangjegyes forrásaink tükrében

Ezeket – egyetlen kivétellel – ma külföldi gyűjteményekben őrzik: Zágrábban található három, 1110 körül írt, kottákkal is ellátott szerkönyv; Grácban első teljes kottás könyvünk (Codex Albensis, 1130 körül). A budapesti Széchényi Könyvtár őrzi a Magyarországon kidolgozott hangjegyírás első emlékét, a Halotti Beszédet is tartalmazó Pray-kódexet a 12–13. század fordulójáról. Három kottázott misekönyv – 1230 és 1340 között készültek – ma Güssingben, Pozsonyban, illetve Isztambulban, egy kottás esztergomi zsolozsmáskönyv a 13. század végéről, ma Prágában található. A szerző ezeknek, valamint a velük egykorú kottás pergamentöredékeknek az eredetéről, sorsáról, tartalmáról, zenei anyagáról, írásáról ad összefoglalót. Egyúttal felvázolja egy egységes magyar liturgikus és zenei rendszer („mos patriae”: „hazai szokás”) létrejöttének folyamatát, amely a 14. század közepe táján fejeződött be. E határpont után megkezdődik az egységes szokásrend tájak és intézmények szerinti differenciálódása.

>!
Balassi, Budapest, 2005
370 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635066333

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Hasonló könyvek címkék alapján

Levárdy Ferenc (szerk.): Magyar Anjou Legendárium
Bestiarium Zircense
Bárczi Ildikó: Ars compilandi
Szabó T. Ádám (szerk.): A Müncheni Kódex négy evangéliuma
Vikol Katalin (szerk.): Az Aranybullától az ősiségig
Zsupán Edina – Földesi Ferenc: A Corvina könyvtár budai műhelye / The Corvina Library and the Buda Workshop
Radocsay Dénes – Soltész Zoltánné – Szántó Tibor (szerk.): Francia és németalföldi miniatúrák Magyarországon
Haader Lea (szerk.): Érsekújvári kódex
Láng Benedek: A rohonci kód
Magyar kódexek a XI-XVI. században