Isten ​az agyban 37 csillagozás

Szendi Gábor: Isten az agyban Szendi Gábor: Isten az agyban

Hogyan tért meg Saul a damaszkuszi úton, s lett belőle Pál? Miféle isteni hangok indították el Jeanne d'Arcot Franciaország felszabadítására? Miért oly gyakori a szentek, vallásalapítók, hirtelen megtértek közt a halántéklebeny-epilepszia? Mi történik az agyban az istenélmény alatt és a meditatív állapotokban? Van-e ateista hitélmény? Mi a jelenlétérzés? Milyen a mesterségesen generált istenélmény? Hogyan befolyásolja a Föld mágneses tere hitünket és mindennapjainkat? Milyen volt az ókori emberek istenhite?
Szendi Gábor a tőle megszokott tudományos alapossággal, mégis olvasmányos és érdekfeszítő stílusban beszél a vallásos élmény és a halántéklebeny különös kapcsolatáról, miközben a stigmák, a halálközeli élmények, az ufójelenség, a kísértetjárta kastélyok és más paranormális jelenségek lehetséges tudományos magyarázatát is feltárja az olvasók előtt.
Csodák mindig voltak és mindig lesznek. Ám ezek a csodák olykor magában az emberben rejlenek

>!
Jaffa, Budapest, 2012
284 oldal · ISBN: 9789634754985
>!
Jaffa, Budapest, 2008
284 oldal · ISBN: 9789639604681

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Friedrich Nietzsche


Kedvencelte 3

Most olvassa 6

Várólistára tette 42

Kívánságlistára tette 15

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Szendi Gábor: Isten az agyban

Jól indult, majd leült. Többet vártam tőle. Vagy a témában már olvastam jobbakat.

1 hozzászólás
mohapapa I>!
Szendi Gábor: Isten az agyban

No, most akkor döntse el ki-ki, hogy az esetleges Isten-élménye valóban egy Istentől kapott élmény, vagy csak a temporális lebenye szórakozik vele? Hívőként nagyon érdekes kérdés ez! Szendi tökéletesen a lebeny szórakozása mellé teszi a voksát minden esetben, Páltól, E. G. White-on át a katolikus misztikusokig.
Jómagam hajlok arra, hogy a kettő együtt műxik: a lebeny eszköz lehet Isten kezében.
S közben van, amikor Isten nélkül szórakozik.
Nem megnyugtató gondolat.

Érdekes olvasmány! Keresztényeknek is.

silex>!
Szendi Gábor: Isten az agyban

Egyátalán nem rossz könyv. A hit neurológiai irányú megközelítésével kapcsolatosan meg az első, amit olvastam. Igazából a hozzáállása nagyon tetszik, végig hangsúlyozza, hogy a megtérés/csoda/stb biológiai folyamatairól beszél csak, nem akar ítéletet mondani afölött, hogy isteni eredetűek-e ezek a dolgok, vagy nem – hiszen nem ez a téma, természettudományos alapokon eldönthetetlennek tartja a kérdést.
Az egyedüli problémám a könyvvel, hogy a vége felé kicsit összecsapottság-érzésem lett, talán mert túlságosan elment a példák felsorolásába, kevesebbet beszélt a következtetésekről.

2 hozzászólás
Sceurpien I>!
Szendi Gábor: Isten az agyban

Nem tudom mihez hasonlítani, ezért veszem másik két pszichopata… szóval tudjátok az a doktorféleség aki az agyunkban turkál… jah az. Szóval két olyan könyvét alapul. Nemrég olvastam Csernust, A férfit, és ahhoz képest sokkal konkrétabb, kevésbé önismétlő, és nem csak írni akar, hogy eladhassa, hanem írni akar, hogy mondjon is valamit. Viszont még Freudnál is kevesebb benne a saját tapasztalat, ezeket rengeteg lábjegyzettel pótolja, amik élvezteesek, de annyi mindent utána kéne olvasni, hogy inkább csak elkeserítő :). Így önmagában inkább csak egy érdekes gyűjtemény, semmiről nem ír egy-két oldalnál többet, ami pont elég annak akit nem érdekli a téma mélyebben. Akit meg jobban érdekli, vegyen egy PET-et a lottóötöséből.

1 hozzászólás
Sonnenschein>!
Szendi Gábor: Isten az agyban

Tudományos igényű munka.
De miért is született?
Aki hisz istenben, nem valószínű, hogy érdekli ennek a tudományos háttere. Aki meg nem, nem valószínű, hogy most fogja elkezdeni.
Persze tudjuk (emgtudtuk), hogy az istenben (vagy bámi másban való jelentős) hit leginkább egy kattanás kérdése.

cashews>!
Szendi Gábor: Isten az agyban

az első szendi-könyvem a nő felemelkedése és tündöklése volt és az akkorát ütött, hogy megvettem ezt a kötetet is, ez már nem szólt olyan nagyon…ez szerintem nem azért van mert nem dicsőít hanem mert nincs olyan jól összeszedve-felépítve, meg talán kicsit unalmas is

vvera>!
Szendi Gábor: Isten az agyban

Nem volt rossz, de a témák kibontásába egy idő után unalom kúszott. Lehet az én hibám. Vagy sok volt az ismétlés, és most nem volt olyan sziporkázó a stílus, mint általában.


Népszerű idézetek

silex>!

Egy többtonnás pozitron emissziós tomográffal (PET) mégsem lehet templomok körül ólálkodni, és lecsapni arra, aki éppen üdvözül.

110. oldal

2 hozzászólás
bary>!

Ha hiszünk valamiben, és ezt el tudjuk hitetni másokkal is, próféták vagy politikusok leszünk. Ha csak mi hiszünk rendhagyó gondolatainkban, jó esetben, egész életünkben csak különcként fognak kezelni. Rossz esetben zárt osztályon végezzük.

210. oldal

L_Nagy_Balázs>!

Az ember kitalálta az Időt és boldogtalan miatta. De nem a fizikai idő szenvedéseink igazi forrása, hanem a megélt idő jelentése.

dragonfly>!

Ha hiszünk valamiben, és ezt el tudjuk hitetni másokkal is, proféták vagy politikusok leszünk. Ha csak mi hiszünk rendhagyó gondolatainkban, jó esetben egész életünkben csak különcként fognak kezelni. Rossz esetben zárt osztályon végezzük.

210. oldal

zöldszemesostoros>!

A hit igazi lényege mindig az értelem keresése az élet folyamatában. Hinni valami előrevivőben, valami másnak is hasznára levőben – értelmet ad az életnek.

Neyragrat>!

Persinger szerint a vallás és istenhit evolúciósan azért alakult ki, mert amióta az ember gondolkodó lénnyé vált és tudatára ébredt halandóságának, a halál tudata oly nagy szorongást idézett elő, hogy szorongáscsillapítóként kialakult egy hitrendszer, amely védelmet nyújt a halálszorongással szemben …
…Nem véletlen, hogy minden vallás egyik lényeges vonása, hogy a halál nem a vég, hanem a kezdete valami sokkal jobbnak, csak átmenet az élet egy másik, boldogabb formájába. Őszintén szólva ez überelhetetlen reklámfogás, az ember szinte már várja a halált.

E tekintetben a templomok egyfajta utazási irodák, melyek tájékoztatják az utasokat az utazás feltételeiről, s egyben szervezik is az utat. A testre szerelt dinamitrudak a gyorsított eljárást képviselik.

Kapcsolódó szócikkek: halandóság
LNB>!

Freud leír egy népet, ahol szinte lasszóval kellett törzsfőnököt fogni, annyira utálták ezt a mesterséget. Azt gondolnánk, törzsfőnöknek lenni jó, van kaja, pia, csajok. De ennél a törzsnél az volt a rögeszme, hogy a törzsfőnöknek akkora hatalma van a természet fölött, hogy bármilyen kis mozdulatával vihart vagy döghalált tud támasztani. Következésképpen a törzsfőnöknek mereven kellett ülnie egész nap és csak rituálisan szabályozott mozgásokat végezhetett. Ha aztán baIul ütött ki valami, kész volt a magyarázat: a törzsfőnök elszúrta a dolgot, és büntetésként szépen leölték. Hát így tényleg nem olyan vonzó törzsfőnöknek lenni, de ha kicsit eleresztjük a fantáziánkat, máris a mindenért hibáztatható politikusaink juthatnak eszünkbe. Kaja, pia, csajok vannak, de könnyű kiesni a választók kegyeiből. A királyok varázserejébe vetett hit végighúzódik a középkoron, hittek például abban, hogy a király kézrátétellel gyógyítani képes. Amikor a francia forradalomban guillotine-nal kivégezték a királyt, a tömeg az emelvény alatt tolongott, hogy felfogják vérét, melynek varázserőt tulajdonítottak.

Kapcsolódó szócikkek: Sigmund Freud
Neyragrat>!

Az ufójelenségeknek óriási kultúrája alakult ki, amely egyaránt felkeltette a pszichológusok és agykutatók figyelmét is. E tekintetben vízválasztó az a tény, hogy kézzelfogható bizonyíték nincs az ufók létezésére. Ezért aki a különböző közvetett bizonyítékok alapján hisz létezésükben, netán aktívan kutatja őket, vagy ufóélményei voltak, az azoknak a kutatási tárgya, akik szerint pedig az ufók nem léteznek. Ez arra a problematikára emlékeztet kicsit, ami a szovjet pszichiátriát jellemezte, amikor paranoid skizofréneknek diagnosztizálták azokat az ellenzékieket, akik nem hittek a szocializmus örökkévalóságában. Hogy ki őrült és ki nem, azt adott korban nem mindig lehet eldönteni. A ’hitetlen’ tudóstársadalom mindenesetre azt vizsgálja, miért hisznek az emberek az ufókban, illetve miért keletkezik annyi elrablási élmény.

LNB>!

Ami közös a keresztény misztikus élményekben, az többek közt a tökéletes alázat, önátadás, egy felsőbb hatalomnak való teljes behódolás. Ezzel szemben a buddhizmus nem ismer ilyesfajta, „személynek” szóló alázatot, nincs istenfogalmuk.

LNB>!

A hit lényege, hogy nem igényei bizonyítékokat, sőt ellenáll a cáfolatoknak is.


Hasonló könyvek címkék alapján

Gyökössy Endre: Magunkról magunknak
Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Út a nyugalomhoz
G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz
Ipolyi Arnold: Magyar mythologia I-II.
Őszentsége a XIV. Dalai Láma – Desmond Tutu: Az öröm könyve
Marie de Hennezel – Jean-Yves Leloup: A halál művészete
Henry Cloud – John Townsend: Határaink
Oláh János: Judaisztika I.
Oláh János: Judaisztika II.
Oláh János: Judaisztika III.