Depresszióipar 15 csillagozás

Szendi Gábor: Depresszióipar

Depresszióipar című könyvem arról a manipulációs gépezetről szól, amely nemcsak a betegekkel, de magukkal a „mezei” pszichiáterekkel is elhiteti, hogy a depresszió (és sok más mentális betegség) csak „anyagcserezavar”. Ez a szélsőséges redukcionizmus egyszerűen alkalmatlan pszichoszociális hatásokra kialakuló mentális zavarok értelmezésére és kezelésére. (mozgovilag.hu) A kötetet dr. Buda Béla professzor utószava zárja.

>!
Sík, Budapest, 2005
306 oldal · ISBN: 9639270199

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Galambdúc>!
Szendi Gábor: Depresszióipar

Érdekes, milyen ellentétes érzéseket vált ki ez a könyv. Szerintem nem kevés valóságalapja van, bár helyenként kicsit túl „szakmázó”. De a saját személyes tapasztalatom is alátámasztja az itt olvasottakat. Nagyon beteg a világ, s benne az emberek. Nem is feltétlen a gyógyszeripar felelős mindenért. Az ember gyakran szándékosan és tudatosan megbetegíti önmagát. Tény, hogy egyre több ember szed ilyen szereket. Hogy ezek valóban annyira hatástalanok-e, ahogy Szendi bizonygatja, nem tudhatom, de érdemes elgondolkodni azon, hány gyógyszerről derül ki évtizedekkel később, hogy mennyit ártott. Ezekre is rávilágít konkrét példákkal, ezt érdekes volt olvasni.

zsofi017>!
Szendi Gábor: Depresszióipar

Nagyon érdekes könyv igen kemény mondanivalóval. Már csak a bátorság miatt is megkapja ezt az 5 csillagot. Kevés olyan ember van, aki ki mer állni a véleménye mellett. Amúgy a placebohatást anyukám személyesen is tesztelte és bevált, szóval tényleg működik. Aki meg külső dolgoktól várja a megoldást egy lelki problémára, az amúgy sem áll készen a gyógyulásra. Nem olyan vicces, mint Szendi többi könyve, de a tartalom ezt a komolyságot meg is kívánta.

Peter>!
Szendi Gábor: Depresszióipar

Ismét a gyógyszeripar a reflektorok fényében. Boldogságtabletta? Köszönöm, nem! Az író nagyon logikusan rávilágít az ellentmondásokra. Bátor ember. Tetszik.
Popper Pétertől olvastam valakimor, hogy régen az ember lehetett szomorú, ma már csak depressziós.


Népszerű idézetek

Mzoltan1 >!

Ezért kifejezetten ártalmasnak tartom azt a szemléletet, amely megfosztja az embert a saját sorsa iránti felelősségtől és a saját gyógyulásában való illetékességtől. A pszichoterápiás elméletek olyan fogalmakkal írják le az embert, mint „belülről fejlődő”, „önmagáért felelős”, „autonóm lény”, a pszichiátria viszont elromlott biológiai gépet lát, és a kezelés iránti engedelmességet hangsúlyozza. Két embermodell áll itt egymással szemben. Az egyik szerint az ember alakítja sorsát és cselekszik a gyógyulásáért, a másik szerint a beteg fekszik az ágyon és várja, hogy hasson a gyógyszer.

262. oldal

Mzoltan1 >!

Albert Györgyi Miért pont én? A depresszió szorításában című 2005-ös könyve sikerkönyv. A szerző őszinteségében nem kételkedem, kompetenciájában annál inkább. Vallomása hitelessége a laikus olvasó szemében sajnos hitelesítheti a pszichiátria depressziómítoszát, amelynek szerintem Albert is áldozata, csak nem tud róla…
A könyv nyilvánvaló cáfolata annak, amit Albert állítani akar. Mert tízévi pszichiátriai kezelés nem meggyógyította, hanem betegségben tartotta, s még öngyilkossági kísérleteitől sem tudta megóvni, viszont szinte egy csapásra meggyógyult, mikor Kósz szigetén ráeszmélt, hogy egyedül csak ő mentheti meg saját magát. Ha a könyv úgy érne véget, hogy „végre megtalálták a gyógyszert, ami helyrebillentette az anyagcserezavaromat, s azóta jól vagyok”, érteném, miért olyan elszánt híve Albert a biológiai pszichiátriának. De a könyv nem erről szól, hanem az értelmetlenül szenvedő, szenvedő, saját sorsát át nem látó, félrevezetett hálás beteg kálváriájáról, s hiteles címe az lehetne: Hogyan éltem túl pszichiátriai kezelésemet?

253. oldal

cassiesdream>!

. Egy másik híres vizsgálatban (Rosenthal és Jacobson, 1966) általános iskolás osztályokban véletlenszerűen gyerekeket neveztek meg, akik az állítólagos – ki sem értékelt – IQ-teszt alapján kiugróan intelligensek, és nagy fejlődés várható náluk a következő nyolc hónapban. Nyolc hónappal később ismét felmérve az osztályt, a kijelölt gyerekek kiugró képességekről tettek tanúbizonyságot, függetlenül korábbi tanulmányi eredményeiktől. Ugye, ismert jelenség: ha a jó tanuló téved, annak mély értelme van, ha a rossz tanuló, az csak egyszerűen butaság. Ezekben a vizsgálatokban a torzító hatást az okozta, hogy magában a kísérletet végzőben vagy a tanárban alakítottak ki hamis elvárást a végeredménnyel kapcsolatban, amely aztán önbeteljesítő jóslatnak is bizonyult.

zsofi017>!

A kalkuláció szerint az amerikaiak 13 százaléka, vagyis körülbelül harmincmillió ember szociális fóbiás. „Az utóbbi években sokkal többet megtudtunk erről a betegségről. A kulcs, hogy most már azonosítottunk egy biztonságos és hatásos kezelést, arra bátorítva ezzel az embereket, hogy jöjjenek, és kérjenek segítséget” – nyilatkozta James Ballenger. -"A legtöbb szociális fóbiás ember csendben küzd betegségével." Ahol SSRI-ról van szó, ott Ballengerbe könnyen belebotlik az ember, néha azt hihetni, több is van belőle. Sok szociális helyzetben szorongó meg jobban járt volna, ha csendben tovább „küzd” betegségével, és beletörődik, hogy nem rajong a koktélpartikért.

212. oldal

zsofi017>!

A Glaxo amúgy nagyon kreatív cég, ő fedezte fel nekünk a generalizált szorongást is. Ha felsorolom a tüneteket, ne engem hibáztasson senki, ha a régi jó neurotikus panaszokra ismer. Fáradékonyság, koncentrálási zavar, alvászavar, ingerlékenység, feszültség, izomfájdalmak, hasfájás, hányinger, hasmenés, verejtékezés. Aki nem látott még ilyet, keresse vizsgaidőszakban az ismeretséget egyetemi hallgatókkal.


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Máté Gábor – Máté Dániel: Normális vagy
Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról
Máté Gábor: A test lázadása
Caroline Leaf: Tisztítsd meg elméd zűrzavarát
Elaine Morgan: A nő származása
Ellen Hendriksen: Hogyan lehetsz önmagad
Németh Attila: Művészek és pszichopatológia
Jennifer A. Doudna – Samuel H. Sternberg: Meghekkelt teremtés
David A. Clark – Aaron T. Beck: Szorongás és aggodalom munkafüzet
Dósa Zoltán: Biopóker