A Balaton és vidéke 1 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
Eredeti megjelenés éve: 1909
Enciklopédia 9
Helyszínek népszerűség szerint
Most olvassa 1
Kívánságlistára tette 3
Kiemelt értékelések
Különleges pillanatban „született” az Eggenberger-féle Útikönyvek Balatonról szóló része! Azt nem mondanám, hogy a balatoni fürdőélet kialakulásának kezdetén, mert az már az 1800-as évek közepétől elindult. Tétova lépésekkel, de már volt „valami”. Ez az 1909-es (amikor ez a könyv megjelent) év, meg úgy egyáltalán a Nagy Háború előtti évek, inkább már a lehetőségekről szóltak.
Csak mazsolázgatva ezek közül:
– A Balatoni Gőzhajózási Rt. három hajója, a Baross (1889), a Kelén (1891) és a Helka (1891) is lassan már 20 éve járta ekkor a Magyar Tengert.
http://www.hajoregiszter.hu/hajoadatlap/baross_exkelen_/1482
– A tó körüli települések között még csak egyetlen egy város volt: Keszthely.
– A Keszthelyen megjelenő Balatonvidék c. újságban (1900-1917) akkoriban még rendszeresen közölték nyaranta, hogy kik, honnan, vagyis miféle fürdővendégek érkeztek a városba „Fürdői élet” címszó alatt.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Balatonvidek_1903_2/…
– Zala vármegyéhez tartozott Badacsony, Balatonfüred, az északi part legtöbb települése, de pl. Siófok – mint nagyközség – Veszprém megye része volt!
– Egriként még én is rácsodálkoztam az „itteni” Eger-patakra! :D
https://moly.hu/idezetek/726989
– Azok a part menti nagy fák, amelyek pl. Balatonszemesen (erről vannak emlékeim :D), vagy a többi déli parti üdülőhelyen ma is az utakat szegélyezik, megvannak még, ezekben az években lettek elültetve, kicsi facsemeték voltak. A közbirtokossági földekből jó tíz évvel korábban hasították ki a legtöbb helyen azokat a partszakaszokat, amelyeken aztán a ma is ismert üdülőtelepek létrejöttek.
– A legtöbb balatoni villa ebben az időben épült, nem egy település ekkor jött létre a korábbi üres parton kijelölt üdülőtelepből. Ki hinné pl., hogy Balatonberénynek 1889-ben mindössze hat (6!!!) fürdővendége volt! :D
– A partot szegélyező szeparált fürdőbódék, a településeken szedett gyógy- és zenedíjak időszaka ez, no meg cigányzene mellett az esti korzózásoké.
– Teniszpályák, vitorlások, yacht clubok, bérkocsik, csónakok! A fővárosi sportklubok is előszeretettel jönnek „le” a Balatonhoz. A Magyar Athletikai Club (MAC) pl. Balaton-földváron „tartja fönn nyári sporttelepét, s többször rendez érdekes atlétikai és evezős versenyeket.” Ezen kívül szerencsére a tó körüli kirándulóhelyekre is gondoltak már ebben az időben! :)
– A ma már mindennaposnak mondható napozás akkor még a ritkán alkalmazott „napkúra” volt! :)
– A Fiume felé tartó vasút a déli partnak már korábban fellendülést hozott, de az északi parton menő másik vonal épp 1909-ben készült el, így az északi part településeiről a nagy „boom” előtti képet kapjuk.
http://timelord.blog.hu/2017/01/19/vasut_a_balaton_esza…
– A helyiek körében még él az idegenkedés a Balatontól, mint fürdőhelytől, de már látni, hogy kialakult valamiféle függés a főleg a nyári időszakban érkező vendégektől. De volt még más baj is! :D
„A régi emlékek tisztelete még mindig nem gyökerezett meg a népben, különben nem használnák a környéken talált római koporsók alját, mely koporsókba valaha római helytartók, prefektusok és hadvezérek temetkeztek, marhaitatónak, a kisebbeket, melyek gyermekek sírjai voltak, baromfi-vályunak!”
– Aztán rájöttem: „nincs új a balatoni nap alatt”, ha a halakról van szó!
„Egy azonban bizonyos: hogy a társaság [Balatoni Halászati Rt.] működése óta jó balatoni halat alig kapni a helyszínen, az is, a mi van, méregdrága és a halállomány rohamosan pusztul… Tagadhatatlan ugyan, hogy ennek részben a fürdőélet rohamos föllendülése, a nádasok kiirtása és a Kis-Balaton szabályozása és lecsapolása is oka.” Tehát ezt 1909-ben, nem most írták!
* * *
Szóval ez egy komoly és izgalmas pillanatkép a századfordulós Balatonról és még képek is vannak hozzá, meg egy kihajtható térkép! :D
Gondolatébresztő képek balatoni nyaralásokról az 1880-as évektől 1960-ig a Fortepan jóvoltából:
http://index.hu/fortepan/2015/08/29/a_horthy-korszakban…
Aki teheti, nézzen bele, pláne a tó körül élők! :D
Népszerű idézetek
Csodálatosan szép a tó színe különböző napszakokban. Hajnalban kékes-szürke, szinte fehér, s egybeolvadni látszik a derengő horizonttal, derült nappalon kékes, a sekélyebb részeken zöld, este ibolyáskék, sárga és vöröses, és barnás zöld mikor zivatar közeledik és ezüst hullámbarázdákat szánt belé a szél. És aki csillagos estén, szép nyári éjjelen, telihold idején láthatja a Balatont, mikor a mélységesen kék, tükörsima vízfelületen végtelen ezüst sávban tükröződik a hold képe, nem fogja ezt a képet elfelejteni soha, mert hozzá hasonlót látni nem egyhamar nyílik alkalma másutt. Még a hírneves velencei éjszakák sem szebbek, mint egy holdvilágos éj a Balatonon!
6-7. oldal, A Balaton
Mintegy 50 patak és folyócska vize táplálja a Balatont, legnevezetesebb Szigliget közelében az Eger, Tapolca, és Lesence patak és délnyugaton a Zala. Siófoknál a Sió-csatorna szolgál a fölös vízmennyiség lebocsátására, bár nyaranta több vizet veszít a Balaton párolgás útján, mint e csatornán keresztül.
6. oldal, A Balaton
A lakosság megtartotta ősi erényeit, ma is nyíltszívű s vendégszerető, szívesen útbaigazítja a turistát és az idegeneket, de megmaradt nem egy kicsinyes hibája mellett is: jó maga nem ismeri például a víz nyújtotta egészséges örömöket s meg nem fürdenék a világért sem a vendégeitől annyira magasztalt Balatonban.
9. oldal, A Balaton
Az Aligától nem messze eső Akarattya puszta híres Rákóczi fáját se mulasszuk el kegyelettel fölkeresni. A hagyomány szerint e terebélyes szilfa árnyékában tartottak tanácskozást az ország urai 1532-ben, a mohácsi vész után, s itt pihent meg a nagy fejedelem, Rákóczi hű kísérőjével, Bercsényivel.
19. oldal, A Balaton fürdőhelyei
Siófok. Nagyközség Veszprémmegye enyingi járásában. Nemcsak a Balatonnak, de egész Magyarországnak egyik legismertebb, leginkább látogatott fürdője, világfürdő a szó legszorosabb értelmében, mely a legkényesebb ízlést is kielégíti. A fővárostól mindössze harmadfél órányira van, közlekedése, lakásviszonyai kitűnőek, árai mérsékeltek, semmiesetre sem nagyobbak, mint a hasonló szintű külföldi fürdőkéi. Idegen forgalma évről-évre nő. Legutóbb nem kevesebb, mint 14700 fürdővendéget számláltak, lóverseny idején azonban az idegenek száma megközelíti a 20-30 ezret is.
20. oldal, A Balaton fürdői
Előttünk a 700 éter hosszú árnyas parti sétatér, a korzó, melyen a reggeli és késő délutáni órákban a fürdőközönség divatosan öltözött nagy sokadalma sétál föl s alá, élvezve a kitűnő cigány-zenekar játékát. Megindul a nagyvilági „flört”, s a szebbnél-szebb toalettok láttára szinte azt hisszük, hogy valahol a Rivierán, vagy éppen Osztendéban vagyunk…
25. oldal, A Balaton fürdőhelyei
A Balaton vízi élete mégis kezdetlegesnek mondható és korántsem áll azon a fokon, melyet külföldi fürdőhelyeken tapasztalhatunk, minek főoka nem annyira a vállalkozók hiányában és a Balaton sajátos tulajdonságaiban, kiszámíthatatlan szeszélyességében, hanem a tóparti lakosságnak a maradiságában s a víztől idegenkedésében keresendő.
12. oldal, Közlekedés
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bodnár Gyula (szerk.): A Balaton ·
Összehasonlítás - Szemes István (szerk.): Balaton ·
Összehasonlítás - Bodnár Gyula (szerk.): Kaposvár ·
Összehasonlítás - Bodnár Gyula (szerk.): Veszprém, Herend ·
Összehasonlítás - Szemes István (szerk.): Keszthely ·
Összehasonlítás - Szemes István (szerk.): Balatonfüred ·
Összehasonlítás - Bodnár Gyula (szerk.): Pannonhalma, a Cuha völgye ·
Összehasonlítás - Bodnár Gyula (szerk.): Eger ·
Összehasonlítás - Bodnár Gyula (szerk.): Pécs ·
Összehasonlítás - Bodnár Gyula (szerk.): Ják, Szombathely ·
Összehasonlítás