Távoli ​kolóniák 31 csillagozás

SF-antológia
Szélesi Sándor (szerk.): Távoli kolóniák

A galaxis ismeretlen tartományaiba, messzi világokba, távoli kolóniákra vezet el az Ad Astra kiadó harmadik novellaválogatása. Az írások főszereplői néha idegen dimenziók lényeivel küzdenek, máskor földiekkel veszik fel a harcot, vagy éppen önmagukkal, emberségükkel kell szembenézzenek. Elvágva a mindenségtől vagy annak szerves részeként, visszasüllyedve a technika nélküli múltba vagy egyfajta modern matriarchátust építve, a gyökereiket keresve vagy csak egy eltűnt fiút – a történetekben egy a közös: a határtalan fantázia, amellyel e kötetben benépesítjük a világegyetemet.
A Távoli kolóniák lapjain tizenöt magyar szerző írása olvasható. A novellák között épp úgy
van kalandos és elgondolkodtató, mint humoros és tragikus. A szerzők némelyike most indul el írói pályáján, mások már rutinosak: a science fictiont vagy éppen a történelmi regényeket kedvelők számára jól ismert alkotók, illetve újságírók és forgatókönyvírók, a filmvilág álmodói.

Eredeti megjelenés éve: 2016

A művek szerzői: Bukros Zsolt, Vancsó Éva, Valyon Tamás, Trux Béla, Somogyi György, Michaleczky Péter, Kovács M. András, Képes Gábor, Holló-Vaskó Péter, Hegedűs András, F. Tóth Benedek, Fedina Lídia, Demjén Zsófia, Antal József, Kovács Attila, Királyházi Csaba

Tartalomjegyzék

>!
Ad Astra, 2016
352 oldal · ISBN: 9786155229657
>!
Ad Astra, 2016
350 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155229640

Enciklopédia 2


Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 15

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

fekiyeti79 P>!
Szélesi Sándor (szerk.): Távoli kolóniák

Nekem ez a novelláskötet nagyon bejött. Vagy jó hangulatomban találtak meg az írások, vagy nem tudom, de kivétel nélkül, mindegyikben találtam valamit ami megfogott, ami miatt mindegyik tetszett. :)
Nagyjából féltávnál megfordult a fejemben, hogy megkezdett kis olvasónaplómat hagyom a fenébe, de végül mégis maradt. Próbáltam spoilermentesen leírni, melyik miről szól. Azt hiszem többé-kevésbé sikerült. Bocsánat a sok ismétlésért, nem vagyok nagy novella-értékelő! :)

Antal József: Hogyan népesítsünk be galaxist?
Érdekes, szerintem vicces párbeszéd, jó kis csattanóval a végén spoiler! 5/5

Demjén Zsófia: Nincs visszaút
Megbízásának eleget téve, a beépített ügynök egy távoli bolygóra utazik.
Kiváló novella, nem tudok belekötni! 5/5

Fedina Lídia: Maga a mennyország
Remek részletességgel megalkotott írás egy csapat tudósról, akik lakható bolygók után kutatnak. Érződik rajta, hogy az írónő nem ma kezdte a „mesélést”, viszont a sok visszaemlékezés szerintem kiszámíthatóvá teszi a történetet. 4.5/5

Valyon Tamás: Megfigyelők
Lendületes, fordulatos novella, melyben egy nemzetközi tudóscsapat titokban figyeli meg egy idegen világ „életét”. Kicsit sok a szereplő; a név, ami miatt volt némi katyvasz az elején. Ennek ellenére nem rossz. 4/5

Somogyi György: A hetedik szoba
Történet egy férfiről, akinek feltűnik, hogy ő más mint a többiek, emellett a „társaság” egyetlen(?) nőtagja iránt is különös vonzalmat érez. Kik ők, és vajon milyen titkot rejt a hetedik szoba? 4.5/5

F. Tóth Benedek: Hosszú út bolondjai
Nagyon jó alapötlettel megáldott, „időutazós”, rejtély-fejtegetős novella. A végével nem vagyok teljesen megelégedve, de érdekes volt. 4/5

Bukros Zsolt: Szeretni egy férfit
Ez a nők uralta világban játszódó történet szerintem hatásosabb lett volna, ha legalább kisregény terjedelmű. Van benne potenciál, így viszont egy kicsit elnagyoltnak éreztem. Kellemes, pörgős írás, hatásos befejezéssel. 4/5

Kovács M. András: Determinia
Viselkedés-szabályozó mikrochipek; „távirányított” gyerekek. Mi történik a 18. életévét betöltő fiatallal, amikor végre „szabad” lesz? Érdekes és hatásos novella. 4/5

Királyházi Csaba: Az első állomás
Egy manus, aki különféle hulladékokból metrót épít magának. Erről nem tudok spoilermentesen írni. Igazi WTF! Kiváló. 5/5

Vancsó Éva: Csempészáru
Egy kereskedő, aki többek között földi „relikviákat” is árul. Egy rendszeres „ügyfél”, aki egyszer csak furcsa tárggyal állít be a boltba. Érdekes történet, érdekes befejezéssel. 4/5

Trux Béla: Otthon
Kutatók az emberiség eredetét keresik egy fagyott világon. A régészeti feltárás közben érdekes dolgokra derül fény. Furcsa, de hatásos és elgondolkodtató novella. 4/5

Holló-Vaskó Péter: Szeretetcsomag
    FEDERAL NETWORK
Furcsa esemény kivizsgálására küldik a poszthumán katonákból álló elit alakulatot, a mindenki által csak 61-es körzetként emlegetett zónába…
    Szeretne többet tudni?*

Bocsi, ezt nem tudtam kihagyni! :D
Vérbeli katonai sci-fi, jóféle csattanóval a végén. Bevallom, a szerző „sugallatára” vettem meg a kötetet, tehát ez a novella érdekelt a legjobban. Abszolút nem csalódtam, de a lentebbi linken található információ tudatában kiérezhető belőle, hogy nem annak indult, ami lett. Viszont Peti nagyon leleményesen oldotta meg a szerkesztői elvárást, kiváló és szívesen olvasnám regény terjedelemben is. :) 5/5
*Egy kis érdekesség:
https://moly.hu/karcok/1075419

Michaleczky Péter: Membrán
Ezt a történetet az elején nem tudtam hova tenni. Egy „másodállásban” nyomozóként dolgozó navigátor, akit egy eltűnt gyerek megtalálására fogadnak fel. Emberünkre furcsa hatással van a sok űrutazás, ami a kutatás végén nyer igazán értelmet.
Furcsa írás, de végül is tetszett. 4/5

Kovács Attila: Isten jelenléte
Érdekes és megrázó történet a hataloméhségről egy olyan bolygón, melynek társadalmában az egyház játsza a főszerepet. 4.5/5

Hegedűs András: Tortuga
Az előző novellához hasonlóan itt is az egyház áll a középpontban. Tortuga, a hatalmas teknősisten, akinek a páncélján élnek az emberek.
Hihetetlenül jól kitalált világ, érdekfeszítő cselekménnyel. 5/5

Képes Gábor: A talajszint lakói
Na ezt a novellát mindenki fejtse meg maga! :)
Nekem van egy elméletem, de erősen spoileres:
spoiler
De lehet, hogy nem. :)
Viszont a maga kurta-furcsa megvalósításával ez is tetszett. 4/5

4 hozzászólás
Mrs_Curran_Lennart P>!
Szélesi Sándor (szerk.): Távoli kolóniák

Nem szoktam antológiákat olvasni, de ez a példány már öt éve ott várakozott a fiam polcán, így elvittem magammal strandolni. A novellák többsége tetszett, az elsőt kimondottan viccesnek találtam ( Antal József: Hogyan népesítsük be a galaxist?) Volt, ami egy kicsit nyakatekert volt, A szeretni egy férfit pedig elég pocsék (szerintem). De egy olvasást mindegyik megért.

ViraMors P>!
Szélesi Sándor (szerk.): Távoli kolóniák

Tulajdonképpen azt kaptam, amit vártam. Volt néhány novella, ami nagyon tetszett spoiler és egy-kettő, amit nem igazán tudtam értékelni spoiler, a többi pedig alapvetően korrekt volt.
Egyszer mindenképpen érdemes volt elolvasni, de a jobbakat szerintem később is elő fogom venni.

Olvasónapló:
https://moly.hu/olvasasok/6005973

gyuszi64>!
Szélesi Sándor (szerk.): Távoli kolóniák

2020/118. otthoni polc

A 2010-es években a magyar SF-kispróza végérvényesen szintet ugrott, ez a válogatás is kifejezetten jó, és most már mi, olvasók sem elégedhetünk meg gyengébb kötetekkel.

Hazai szerzőink persze már a 80-as években is tudtak írni, de amit akkor éreztem – elveszettség, eltévelyedés/bolyongás az SF útvesztőiben – most már egyáltalán nem jellemző. A maiak sokkal összeszedettebbek és tudatosabbak az előző generációnál, és ez lehet az igazi oka a feltűnő szintemelkedésnek.

A mesterségbeli tudás adott, a szerzők jól írnak, emellett pedig majd mindegyik elbeszélésben ott van a szükséges többlet: vagy egy ötlet, vagy egy ragyogóan sikerült világépítés, vagy gyakran az Asimov-féle elgondolkodtatás-faktor. Külön kiemelnék három észrevételt:
1. A szerzők nem „erőlködnek”. (Ezzel szembeállítható valamelyik Strahan-antológia, érezni a különbséget.)
2. Nem szorult háttérbe a hard-sf, több írás is ebbe a kategóriába sorolható. (Ami pedig azért szerencsés, mert szerintem ez a magyar sci-fi gyenge pontja.)
3. Klasszikus stílusúak az elbeszélések. Ezek ugyan szembemennek a jelenlegi nemzetközi trendekkel (alig van LMBTQ címkelehetőség…), de én azt mondom, szerencsére.

Ritkán olvashatunk ennyire sikeres válogatást, az igazán gyenge írások száma minimális a kötetben (!), és a szerkesztés is nagyon jól sikerült. A kötet pont azzal a novellával indít, amelyikkel kell; egész jó a történetek tartalmi íve; és az utolsó harmadban, tényleg, sorban jöttek az érdekfeszítő írások. (A Zsoldos-díjas Tortugá-t már régebbről ismertem.) Alig bírtam letenni a könyvet, pedig megfogadtam, hogy napi 2-3 novella a maximum…

Voltak persze problémáim (lásd lentebb), de a 16 elbeszélés közül inkább a nagyon jókra és a legjobbakra fogok emlékezni.

I. rész: Új világok hódítói

Antal József: Hogyan népesítsük be a galaxist? Sokszor megírták már külföldiül és itthon is a témát, de jobban még nem.

Négy világépítés jön, gondolatébresztéssel:
Demjén Zsófia: Nincs visszaút (4,5)
Fedina Lídia: Maga a mennyország (4,5) Nagyon kevésen múlt, hogy nagyot szóljon.
Valyon Tamás: Megfigyelők (5) Eredeti.
Somogyi György: A hetedik szoba (5) Fejlődéstörténet.
F. Tóth Benedek: Hosszú út bolondjai ( ) Szép lírai, de sajnos nem értettem meg.

II. rész: A túlélés ára

Ezek inkább társadalmi sci-fik, de az elgondolkodtatás végig jelen van:

Bukros Zsolt: Szeretni egy férfit (4) Ez elég kemény volt, majdnem thriller (de épp ezért van itt a helye a kötetben).
Kovács M. András: Determinia (5) Hűha, irigylem a szerzőt, hogy ilyet tud. Thriller a sci-fi-ben?
Királyházi Csaba: Az első állomás (5) Szép írás az embert túlélő összetartozásról.
Vancsó Éva: Csempészáru (4,5) Kedves darab.
Trux Béla: Otthon (5) Ez pedig leginkább egy hard politikai sci-fi. (Egy párhuzam Reynolds: A Napok Háza.)
Holló-Vaskó Péter: Szeretetcsomag (4,5) Újabb „kedves” írás, egy military sf.
Michaleczky Péter: Membrán (4,5) Bonyolult szerkezetű elbeszélés, szerintem maradt benne.
Kovács Attila: Isten jelenléte (5) Újabb hűha, újabb politikai sci-fi (thriller) a hataloméhségről. De milyen jó!
Hegedűs András: Tortuga (5) Szenzációs Zsoldos-díjas világépítés, várom a regényfeldolgozást.
Képes Gábor: A talajszint lakói ( ) Rövid novella, de szerintem részletesebb kidolgozást érdemelt volna.

Legalább hét elbeszélést fel kell tennem a „Legjobb magyar SF novellák” polcára, ez nagyon-nagyon jó arány. :)

WerWolf>!
Szélesi Sándor (szerk.): Távoli kolóniák

Ez az antológia, valahogy nem hozta az előző két szintjét. A hiba talán a témaválasztásban van, azaz abban, hogy az antológiában szereplő íróknak lényegesen nagyobb terük volt az alkotásra, mint az szükséges lett volna. Hiszen bármit írhatnak, a lényeg az, hogy a történet egy távoli kolónián játszódjon. Ennek köszönhetően sokan visszanyúltak egy távolabbi korba, újraélve, újraértelmezve azt.
Mindezzel még nem is lenne probléma, hiszen sok sci-fi író használta fel a zsáner adottságait arra, hogy régebbi korokat idézzen fel. Ami nekem hiányzott, az a csattanó az írások végén. Az elképedés az emberiség tettein és a főhajtás az univerzum előtt.
Négy írást azonban kiemelnék, melyek elnyerték a tetszésem és úgy érzem, hogy ezek hozták legjobban a „Távoli kolóniák” élményt. (a sorrend tartalmi sorrend)
1. Fedina Lídia – Maga a mennyország:
Egy izgalmas történet a kolonizálás nehézségeiről. Az emberi képzeletet felülmúló világegyetemről, ahol az élet legváltozatosabb formái kapnak helyet, alkalmazkodva a környezeti feltételekhez. Sajnos ilyenkor mindig Kim Stanley Robinson: Aurora című regénye jut eszembe, ami bár nem tettszett, de egyetlen gondolatot elültetett a fejembe, amiért haragszom Robinsonra.
2. Valyon Tamás – Megfigyelők:
Gondolatkísérlet, mely talán annyira nem is elméleti. Egy lehetséges válasz a Fermi-paradoxonra.
3-4. Kovács Attila – Isten jelenléte és Hegedűs András – Tortuga:
Mindkettő a vallás és a tudomány örökös harcát veszi alapul. Mégis a hataloméhség az ami mindig győztesen kerül ki. Csak azok tudják ezt a terhet méltósággal cipelni, akik mindkettőhöz alázattal közelítenek.
Remélem, hogy az @AdAstra folytatja jövőre az antológiát, viszont kicsit jobban behatárolt témát választ :)

mezei P>!
Szélesi Sándor (szerk.): Távoli kolóniák

Gyerekkoromat idéző, klasszikusnak mondható sci-fi novellák, talán ezért is tetszettek annyira. Egy-kettő kivételével mindegyiket kedveltem, számomra nagyon eredeti, érdekes ötletekkel találkoztam. Nehéz kiemelni közülük kedvencet, de Antal József Hogyan népesítsünk be galaxist? c. novellája humorával rögtön levett a lábamról, és megadta az alaphangot a további olvasáshoz. Biztosan fogok még a szerzőktől olvasni, ha lesz rá lehetőség.

ponty>!
Szélesi Sándor (szerk.): Távoli kolóniák

Pozitív csalódás a Falak mögött a világ után. Vagy akár ennek a kötetnek az értékelései, és pláne a nyitó darabja után. Meglepetésemre több novella is kifejezetten tetszett, de minimum élvezhető volt minden porcikájában. Működött a feszültség, kellemes volt a hangulat, hihetőek a karakterek, jó a szöveg és a stílus az abszolút kedvenc F. Tóth Benedek, valamint Somogyi György, és Királyházi Csaba írásában is. Mihaleczky Péter és Trux Béla sztorija is tisztességesen összerakott, egy-egy apróbb momentum nem tetszett csak, és hát Bukros Zsolt trollkodása is emlékezetes marad. Most már így, hogy az utolsó mondatban nyilvánvalóvá vált, hogy valamiféle fricska akart lenni. Csak hát jó lett volna már kicsit előbb sejtetni ezt némi parodisztikussággal, mert bár érteni vélem, hogy talán éppen azzal akarta megviccelni az olvasókat és még ki tudja kit, hogy jó sokáig becumizzuk a „full kretént”, de így (és ez szerintem nem lehet egy írás célja) az olvasás nagyobb részében teljes joggal lehetett azt hinni róla, hogy majdnem olyan gyenge, mint a kötet egyébként leggyengébb szövege, a Szeretetcsomag, amiért meg én kérek mélyen elnézést a szerkesztő nevében.

trombitang>!
Szélesi Sándor (szerk.): Távoli kolóniák

Könnyen fogyasztható, egyenletesen jó színvonalú szövegek és történetek. Nekem remek szórakozást nyújtott ez a kötet. Kezdő sci-fi olvasóknak ajánlom! (én is az vagyok). :-)

szakriszt P>!
Szélesi Sándor (szerk.): Távoli kolóniák

Nem szoktam sci-fit olvasni, igazából novellákat sem. Eleinte nem is igazán haladtam vele, de mostanában rákaptam az ízére. Nem mindegyik történet tetszett, de sok igen, a Nincs visszaút és Tortuga lett a kedvenc. Nekem meghozta a kedvem a műfajhoz. Hosszú idő után ez az első könyv amit a férjem a kezébe vett. A borító pedig szuper.

Csaba_P>!
Szélesi Sándor (szerk.): Távoli kolóniák

Szeretek antológiákat, novellásköteteket olvasni. Sokszor párhuzamosan egy regénnyel – kipihentet, ha már sok a fő olvasmányom valamiért. . Jó dolog rövid, egymástól eltérő stílusú, irányzatú történeteket olvasni, hamar megvan a végkifejlet is.
Lefelé nem lóg ki egyik történet sem, amelyik esetleg kevésbé tetszett, az sem volt rosszul megírva, csak nem az én világom. – Másoknak meg az a kedvence :-)
Az én kedvencem a Tortuga volt, sajnáltam, hogy hamar vége lett. Szerintem kisregénnyé – esetleg regénnyé – bővítve is jó lenne. Erre az ötletre egy világot lehetne építeni.


Népszerű idézetek

Dominik_Blasir >!

Egy Vincent Tarik nevű kutató egy gyorsított hiperhajtóművön dolgozott, amivel nem kerül hetekbe a Földig tartó út. Csakhogy letért a térképről, és egy olyan helyre jutott, ahol szörnyek vannak.
– Szörnyeteg a hajtóműben? – vonta fel a szemöldökét Era. – Nagyon állat cím lenne valami regénynek.

238-239. oldal, Holló-Vaskó Péter: Szeretetcsomag

mezei P>!

[…] de ha homokba dugod a fejed, ne csodálkozz, ha seggbe harap az oroszlán […]

194. oldal, Vancsó Éva: Csempészáru

mezei P>!

– Értse meg hölgyem…
– Fotonagy vagyok.
– Bocsánat. Fotonagy… Értem. Miért állítottak be ilyen kellemes női droidot erre a munkára?
– Harmadik fokozatú ügyintéző munkakörben az intelligencia, az előnyös külső és a kitartó munka észrevételezése humanoid ügyfelek esetében alacsony pszichológiai feszültséget és magas együtt működési potenciált eredményez.

13. oldal, Antal József: Hogyan népesítsünk be galaxist?

sheenard>!

Odatántorgott a gödör pereméhez kezében a saját véres fülével, és vigyorogva lenézett. A szétdobált szerszámok és egyéb berendezések bizarr glóriaként vették körül Tomot és a rögtönzött metrószerelvényt.
– Hé, Tom! Ezt nézd! Odafülelek! – kiáltotta, és lehajította a fület a kráterbe. Egyenesen beletalált egy szerszámos rekeszbe. – KOSÁR! Méghozzá csont nélkül! ÉRTED! CSONT NÉLKÜL! – prüszkölt Mateusz, és még akkor is nevetett, amikor kihalászta a hiányzó aksit a targoncából, és legurította a kráter oldalán

177. oldal - Királyházi Csaba: Az első megálló (Ad astra, 2016)

mezei P>!

A kamasz fiúk viszonya az apjukkal mindig zűrös, ez a lázadás időszaka. Lázadnak, mert kiszolgáltatottak, félnek attól, hogy végül az ő életük is ugyanolyan unalmas és megalkuvó lesz, mint a szüleiké.

257. oldal, Michaleczky Péter: Membrán

ladybird>!

– Ha ennek vége – Era folyamatosan hulladékot köpködött, ahogy furán szökellő mozdulatokkal futott mellettem –, jó ötletnek tartanám, ha tököt növesztenél, és elhívnál végre egy átkozott randira. Uram.
– Ha ennek vége – javítottam ki –, én nem randira hívlak téged, hanem elviszlek egy szállodába, ahol elkoptatunk hat vagy hét ágyat. És ez még csak az első éjszaka!
– Duma az van. Uram. De vajon bátorság is lesz hozzá?

244. oldal, Holló-Vaskó Péter: Szeretetcsomag

trombitang>!

Sokan valóban olyan haszontalanul élnek, hogy annyi erővel lehetnének kavicsok is a folyóparton. Ha jön a víz, arrébb gördülnek, de ennyi.

F. Tóth Benedek: Hosszú út bolondjai

1 hozzászólás
Dominik_Blasir >!

Azzal kibiztosította a kezében szorított Black Widow-t, és célba vette Geneviève arcának közepét.
– Várj már! – kiáltotta a lány. – Ha úgyis lepuffantasz, igazán elárulhatnád, mi ez az egész!
– Végül is – hagyta rá a Szuka nagylelkűen.

153-154. oldal, Bukros Zsolt: Szeretni egy férfit

7 hozzászólás
mezei P>!

Egyszer találkoztam egy robotmacskával. A szomszéd kissrác szülei kaptak egy CIC900-ast kipróbálásra, és áthívott, hogy játsszunk vele. Azt állították róla, hogy ugyanolyan, mint az igazi, de szerintem csak így akarták eladni. Nagyon barátságosnak látszott, és mindenféle vicces dolgot csinált. Emlékszem, egy madzagra kötött labdát kellett elé lógatni, amit a mancsaival pofozott, vagy ha elgurítottuk neki, villámgyorsan utánavetette magát, és kergetni kezdte, miközben maga előtt görgette. Egy állat sem csinál ilyet!

33. oldal, Demjén Zsófia: Nincs visszaút

Kapcsolódó szócikkek: macska
ladybird>!

– Tehát asszír vagyok?
– Felületes megfogalmazásban: igen, ön asszír, uram.
– Ez nem magyarázza meg, hogy miért kaptam egy bolygót! Egy csapat asszír bizonyára boldogan teremtené meg eredeti kulturális-civilizációs mintázatának megfelelő társadalmi környezetét a kies 1M3SPRMBX-en! Gyújtogatnák a városokat, csinos kis gúlákat raknának a leölt ellenség koponyáiból…

18. oldal, Antal József: Hogyan népesítsünk be galaxist?


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Saladin Ahmed – Rae Carson – Mira Grant – John Jackson Miller: Canto Bight
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): 100 mini történet
Jobbágy Tibor (szerk.): Új Galaxis 19.
HiperGalaktika 03
Kuczka Péter (szerk.): UFO-k és elsüllyedt világok
Nemes István (szerk.): Ütközőzóna
Szabó István Zoltán – Gaborják Ádám – Takács Gábor – Makai Péter Kristóf – Benkő Marianna (szerk.): Az atomkatasztrófa gyermekei
Jobbágy Tibor (szerk.): Ellenpont
Kuczka Péter (szerk.): Ötvenedik
Ficsor Zoltán (szerk.): X Magazin II/7 (8.)