Kincsem 70 csillagozás

Szélesi Sándor: Kincsem

A ​csodakanca igaz története!
Egy furcsa szerelem és egy legyőzhetetlen ló… A sors vagy talán maga a végzet rendezte úgy, hogy 1874 tavaszán egy tápiószentmártoni istállóban, Blaskovich Ernő birtokán megszülethetett egy sárga csikó. Ez a csikó annyira darabos mozgásúnak tűnt, hogy amikor a következő tavaszon vevők érkeztek a birtokra, a többi egyéves lovat elvitték magukkal, ezt az egyet azonban ott hagyták. Mindeközben – ismét csak a sors különleges játékossága folytán – Blaskovich Ernő megpillantott egy kék szemű leányt a Nemzeti színpadán, és lehetetlen dolog történt: a nyugodt életet élő, dolgos természetű és kiszámítható férfi szerelmes lett. A több mint húsz év korkülönbség még talán legyőzhető lett volna, de a leány – Szabó Karolina – egy fejjel magasabb volt Ernőnél, ez pedig különös helyzeteket eredményezett a korabeli társasági eseményeken. Nem könnyű szeretni és nem könnyű Európában lovat futtatni sem. Blaskovich Ernőnek mindkét ok miatt lettek ellenségei. Akadtak,… (tovább)

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2017
470 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634570394

Enciklopédia 14

Szereplők népszerűség szerint

Báró Ambrózy Richárd · Blaskovich Ernő · gróf Sztáray János · Szabó Karolina · Ambrózy Lajos · Batthyány Elemér · Blaha Lujza · Blaskovich Miklós · Borisz Csetvercsinszky herceg


Kedvencelte 16

Most olvassa 13

Várólistára tette 102

Kívánságlistára tette 125

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

>!
Gyula_Böszörményi IP
Szélesi Sándor: Kincsem

Nagyon olvasmányos, könnyed történet, szépen megírva. Különösen a dialógok pörögnek kellemesen-szellemesen – nem csoda, hisz Sanyi rengeteg jó forgatókönyvet írt már –, de a hangulatkeltő leírások is remekül sikerültek. Egyedül a sztorival volt némi bajom, mert hogy bizony nem sok kaland, izgalom, fordulat akadt Kincsemnek és gazdájának életében, ráadásul a pasi olykor már idegesítően nagy …csúnya jelző… volt. A regény viszont remek, és ráadásul még Ambrózy báró is felbukkan benne.

8 hozzászólás
>!
Tóth_Orsolya_3 P
Szélesi Sándor: Kincsem

„Ön a sors legnagyobb kincse számomra.”

Már látatlanban beleszerettem ebbe a könyvbe. Mégpedig a Könyvfesztiválon, a könyv bemutatóján. Szélesi Sándor olyan szeretettel, olyan lelkesedéssel beszélt a történetről, a szereplőkről, na és persze Kincsemről, hogy én már akkor teljesen elvesztem. ;)
Ez a rajongás a könyv végére csak megerősödni tudott.

Csodaszépen megírt történet egy nem mindennapi szerelemről és talán egy még különösebb „csodalóról”.
Mindhárom főszereplő belopta magát a szívembe. Blaskovich Ernő azért, mert képes volt túllépni (igaz, hogy időbe tellett neki) a saját maga állította korlátokon, és mert annyira szerethető ember. Karolina, mert fiatal kora ellenére olyan bölcs és határozott volt, és mert várt… várt Rá. És hát persze Kincsem. Őt egyszerűen nem lehet nem szeretni. :)
Sztáray grófot akár 4. főszereplőként is említhetném. Méltó barátja volt főszereplőinknek. Éppen ezért számomra is kedves (sőt, egyik kedvenc) karaktere volt a történetnek.

Élmény volt olvasni. Hol mosolyogtam, hol úgy izgultam a lóverseny jeleneteknél, mintha én is ott lettem volna személyesen a lelátón. A végén pedig mosolyogva zártam be a könyvet, miközben a józan, érzelmeit nehezen kimutató Blaskovich Úr még azt is képes volt elérni, hogy megríkasson. *-*

Hatalmas kedvenc lett.

13 hozzászólás
>!
Baráth_Zsuzsanna MP
Szélesi Sándor: Kincsem

Lányok, ugye szerintetek is nagyon jól nézett ki Nagy Ervin a Kincsemben? Kiváló választás volt a főszerepre a remek színész, azt a Blaskovich Ernőt, aki a forgatókönyvben megírtak, csak ő játszhatta el. A rendkívül jól összerakott kalandfilmben bemutatott történetnek azonban nem sok köze van a valósághoz. Blaskovich Ernőtől semmi sem állt távolabb, mint a dorbézolás, a pénzszórásról csak annyit, hogy „Kupec”-nek hívták a kortársai, mivel az apai örökségként kapott tápiószentmártoni gazdaságot megfontoltan és okosan vezette, kiváló úrlovas és lótenyésztő volt, aki egyáltalán nem falta a nőket, agglegény volt, sohasem nősült meg. És még valami: egyáltalán nem volt deli legény, népes családjában – több fiútestvére volt – ő volt az egyetlen, aki alacsony termettel rendelkezett. Épített egy csodálatos palotát Budapesten, amelyben egy kék szemű lady lakott, akit sohasem vett el, mégis sok éven át fűzték hozzá gyengéd érzelmek. A hölgyet Szabó Karolinának hívták, és ez a könyv kettejük nem mindennapi szerelméről, és természetesen Kincsemről szól. Hogy valóban így alakult-e kettejük kapcsolata, ki tudja? De Szélesi Sándor annyira élethűen írta meg ezt a regényt, hogy akár így is történhetett volna. A szerző nagyon komolyan utánanézett a történelmi kornak, alapos ismereteket szerzett Kincsemről és Blaskovichról, és felteszem, minden fellelhető információnak utánajárt, amit Szabó Karolináról tudni lehet, aztán elengedte a fantáziáját és írt nekünk belőle egy jó kis történetet. Viharsebesen magával ragadja az olvasót a könyv, az utolsó oldalig izgul azon, hogy mi lesz a szerelmesekkel, együtt dobog a szíve Kincsemmel minden futamon, és belefeledkezik egy olyan korba, amely már régen az enyészeté lett, az oldalakon most mégis új életre kel, sőt vágtat a gondolat sebességével előttünk a múlt, amelyet nagyon jó volt felidézni. Alapvetően romantikus regényről van szó, de a minőségi fajtából, lehetetlen, érdekes, érzelmes és érett alkotás.
A teljes kritika itt olvasható:
http://smokingbarrels.blog.hu/2017/06/01/konyvkritika_s…

1 hozzászólás
>!
kte
Szélesi Sándor: Kincsem

Nem készültem elolvasni ezt a könyvet, majd a könyvtárban ajánlotta és kezembe nyomta (egyik) kedvenc könyvtárosom és nagyon jól tette. Sok helyen hallottam már emlegetni Kincsemet, de nem tudtam róla tényeket azon kívül, hogy fantasztikus versenyló volt. Szélesi Sándortól korábban fantasy regényeket olvastam, azokban tetszett az írói stílusa. Úgy érzem, hogy ezt a megtörtént eseményeket alapuló történetet ügyesen egy gördülékeny és izgalmas regénnyé formálta. Valószínűleg jó volt ehhez az alapanyag, a végeredmény pedig tökéletesen kiegyensúlyozott történet, amely szórakoztat, miközben az olvasót információkkal látja el hazánk történelméről, büszkeségeiről.
Az már az én problémám, hogy az átlagos magyar történelmi vonatkozások miatt végig a tragédiát vártam, amely szerencsére nem következett be. :) Érdekes volt megismerni Blaskovich Ernő személyiségét, annak mai szemmel kissé furcsa vonásaival, érthetetlen büszkeségével együtt.

>!
dreamborder
Szélesi Sándor: Kincsem

Nem is tudom, mikor szenvedtem ennyit egy könyv elolvasásával.
A film borzasztóan tetszett, nálam nagyon betalált és bár sejtettem, hogy a mozi és a valóság nagyon különböző műfaj, nem gondoltam volna, hogy a Blaskovich néven kívül semmi nem lesz ugyanaz.
Szerettem volna szeretni a történetet, de nem tudtam. Értettem én, hogy a cselekmény tempója illett az akkori korhoz, de ettől függetlenül, az utolsó, olyan 90 oldalon kívül halálra untam magam. A végét alig pár óra alatt elolvastam, (végre egy kis izgalom), míg az előzőkkel hetekig szenvedtem.
A másik gyenge pontja a könyvnek, maga a főszereplő, Ernő volt. Borzasztóan haragudtam rá és talán még most is haragszom. Szerencsétlen Karolinával nagyon mostohán bánt, aki viszont a regény egyik színfoltja volt. Szerettem a karakterét. spoiler

Tetszett, hogy beleláthattunk kicsit az akkori nemesség életébe, szeretek a történelemről olvasni. Blaskovich barátait is megkedveltem, főleg a végtelenül hűséges és egyenes, Sztáray grófot. Az utolsó lóversenyek nagyon izgalmasra sikerültek, élvezet volt olvasni! De nagyjából ennyi az, ami valamelyest megmentette nálam a történetet. Nagyon sajnálom, de biztos vagyok benne, hogy másnál jobban betalál majd! :)

4 hozzászólás
>!
Felixa P
Szélesi Sándor: Kincsem

Nem is tudom…, igazából nem ragadott magával a könyv. Pedig nagyon készültem rá, a film beharangozása keltette fel bennem az érdeklődést a könyv iránt. A filmet azóta sem láttam… A papíralapú történet viszont nem hagyott mély nyomot bennem. Az elejétől kezdve untatott, szinte vánszorogtam az olvasásával. Többször letettem, hosszabb szüntet tartottam, aztán ismét folytattam, majd letettem…, egy másik könyvbe is belekezdtem közben… De most a végére értem és nem lett úrrá rajtam az olvasás élménye.

>!
salidigger P
Szélesi Sándor: Kincsem

Szép és emberi történet egy emberibb korból. Izgalom nem sok akadt, de egyrészt nem nagyon lehet izgulni egy lóért, akiről tudjuk, hogy minden versenyét nyerte másrészt egyáltalán nem bántam a nyugodt tempót. A történet ettől még fogva tartott, gyorsan elrepült az a majd' 500 oldal. Kár, hogy nem ez a történet került filmvászonra, de így gazdagabbak lettünk egy remek regénnyel!

>!
Lyanna
Szélesi Sándor: Kincsem

Csodálatos történet egy különleges és egyedi lóról és egy emberről. A szerelmi szál engem nem hatott meg, megmondom őszintén. A női karakter egyáltalán nem volt szimpatikus. Inkább a tápiószentmártoni birtok és a csodaló, Kincsem története fogott meg. Végtelenül izgalmas korszak, tipikus férfias világ: lóversenyek, fogadások, kaszinók, színház, bohém élet. Sajnos a filmet még nem láttam, de mindenképpen sort kerítek rá. Engem ez a világ tökéletesen beszippantott, hiszen magam is kedvelem a lovakat és a lovaglást. A 367. oldali lábjegyzetben olvasható, hogy egy történet a trilógia másik részében fog kibontakozni. Nem is tudtam, hogy több része is lesz.

>!
zsanna525
Szélesi Sándor: Kincsem

Híres történelmi személyek,csodaszép helyek,egy kis romantika és egy világhírű ló. Gördülékeny,könnyen olvasható történet.Szeretem az ilyen regényeket!! Kíváncsi vagyok a filmre is,bár az nem egészen erről szól.

3 hozzászólás
>!
Ács_Milán
Szélesi Sándor: Kincsem

Nagyon nehezen haladtam a könyv olvasásával, mert számomra nagyon unalmas és vontatott volt.
A regény két részt tartalmaz.
Az első rész: Karolina. Nem sok cselekmény volt ebben a részben, alig vártam, hogy a végére érjek. A főszereplők Szabó Karolina és Blaskovich Ernő. Karolina valamennyire szimpatikus kisasszony volt, Ernő viszont egy tutyimutyi alak, aki kisebbségi komplexusokkal küzd.
A második rész: A csodakanca. Ez a rész egy kicsivel jobban tetszett, mint az első rész. szívesen olvastam Kincsemről. Viszont ez a rész is elég bő lére volt eresztve. Többször félre kellett tennem a könyvet, mert sokszor alvás közeli állapotba kerültem az olvasás közben.
Sajnálom, de ez nem az én könyvem volt és a kedvenceim sorát sem fogja gyarapítani.

7 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Könyvmolyképző KU

A ló nem gőzmozdony, amely kis reparálás után újra száguld. Teher alatt kell tartani, nem kétséges. De pontosan tudni kell, meddig terhelhető. Blaskovich úr kiszámítottan küldi ki a versenypályára, se többre, se kevesebbre, mint ahogy érzi.

1 hozzászólás
>!
Tóth_Orsolya_3 P

A testek gyorsabban gyógyulnak, mint a megsebzett lelkek.

417. oldal

>!
shadowhunter1975 P

A bécsi Grand Hotelben, a Maximilian utcában, ahol az osztrák Jockey klub működött, a Baltazzi testvérek pezsgőt bontottak a hírre.
– Kincsem nem fut többé! – tartotta magasra a poharát Baltazzi Sándor. – Erre innunk kell!
– Biztosan olyan jó hír ez? – kérdezett vissza csendesen Esterházy Pál, akit zavart Baltazzi Sándor hangja.
– Ennél jobbat idén már nem kapunk!
– Én nem így vélem. – A herceg felemelte az ujját. – Figyelmezzen rám, Baltazzi úr, és válaszoljon egy kérdésemre. Ha Blaskovich Ernő soha le nem győzött kancája nem fut többet, akkor vajon hogyan fogja őt számon tartani az utókor?
– A verhetetlen Kincsem – szólt közbe valaki.
Megkeseredett az a pezsgő a nyelvek hegyén.

461. oldal (Könyvmolyképző, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: Blaskovich Ernő · Kincsem
>!
Tóth_Orsolya_3 P

Hiszek a sors irányító erejében.

42. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Blaskovich Ernő
>!
Tóth_Orsolya_3 P

-…Csupán azt mondom, hogy mindenkinek kell egy társ az életben. Ez a társ a legkülönösebb bokorban is megteremhet… Van olyan erős a kötődés, hogy semmi más nem számít.

74. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Blaskovich Ernő · gróf Sztáray János
>!
Ács_Milán

– Nézd ezt a macskát! – tartotta fel Sztáray a borzas kis cirmost. – Itt fekszik a szalmában, az istálló mélyén emellett a kanca mellett. Láthatóan ide tartozik. Ők ketten, ez a ló és ez a macska összetartoznak.

73. oldal

Kapcsolódó szócikkek: macska
>!
Ács_Milán 

Az életünkben okkal történnek a dolgok.

177. oldal

>!
BeliczaiMKata

– (…) Azért adott az isten az embernek agyvelőt, hogy az használja is azt!
– Azt hiszem, isten nagyon sok esetben fukar kézzel mérte ezt a csodát.

290. oldal

>!
Tóth_Orsolya_3 P

– Barátom… – szólalt meg Sztáray egy kis gondolkodás után. – Hozhatok egy nagyon rossz példát jelen helyzetünkre?
– Sosem voltak jó példáid, János – morogta Blaskovich Ernő, és nyoma sem volt a hangjában sértő szándéknak.
– Tudom, de ez most még nekem is billeg kicsit, mert te egy kanca leszel, ne vedd sértésnek.

434. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Blaskovich Ernő · gróf Sztáray János
>!
Tóth_Orsolya_3 P

A nők sorsa nem könnyű e földön.

56. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Blaha Lujza

Hasonló könyvek címkék alapján

Francis Kálnay: Chúcaro
Andrea Wandel: Doktor Haflingi
Nicholas Evans: A suttogó
Jenny Oldfield: Vadlovak
Malin Stehn: Barát a bajban
Nora Roberts: Sötét boszorkány
Pippa Funnell: Dicső
H. de Vere Stacpoole: Garryowen
Zoe Kelvedon: Tűz és víz
Angela Dorsey: Freedom