1947-ben, Moszkvában, mint a felszabadult Magyarország első moszkvai nagykövete, írta Szekfű Gyula élete utolsó nagy művét, a Forradalom utánt. A legnagyobb hatású magyar történetíró, A száműzött Rákóczi (1913), a Három nemzedék (1920), a Magyar történet újkori köteteinek (1929-től), Bethlen Gábor (1929) és sok kisebb tanulmány, publicisztikai írás szerzője arról, igyekszik e könyvében meggyőzni a magyar közönséget: fel kell adni régi eszményeinket a történeti Magyarország visszaállításának lehetőségéről, a nyugati típusú polgári demokrácia kiépítéséről, s tudomásul kell vennünk, hogy Magyarország történelme a Szovjetunió szövetségi rendszerében fog lejátszódni. A világháborús élmények, romba dőlt ország, az állami élet lezüllése, a régi, általa is vallott eszmények elsüllyedése, szóval a polgári világ elvesztése felett érzett keserűség késztette e könyv megírására. Nem kronologikus története az 1944–1947 közötti eseményeknek, hanem a magyar történelem sorskérdéseinek történelmi… (tovább)
Forradalom után 0 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Történetírók tára Gondolat
Most olvassa 1
Hasonló könyvek címkék alapján
- Horváth Julianna – Szabó Éva – Szűcs László – Zalai Katalin: Pártközi értekezletek 1944–1948 ·
Összehasonlítás - Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő 92% ·
Összehasonlítás - Balázs Apor: Láthatatlan tündöklés 95% ·
Összehasonlítás - Bánffy Miklós: Huszonöt év ·
Összehasonlítás - Kállay Miklós: Magyarország miniszterelnöke voltam 1942–1944 I-II. 92% ·
Összehasonlítás - Rózsás János: Keserű ifjúság / Éltető reménység ·
Összehasonlítás - Dobó Attila: A trianoni békediktátum ·
Összehasonlítás - Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok 89% ·
Összehasonlítás - Illésfalvi Péter – Szabó Péter: Erdélyi bevonulás, 1940 ·
Összehasonlítás - Botlik József: Az őrvidéki magyarság sorsa 1922–1945 ·
Összehasonlítás