Brazília ​őserdeiben 1 csillagozás

Székely Tibor: Brazília őserdeiben

Székely Tibor jogot és irodalomtörténetet hallgatott a zágrábi egyetemen, majd az ismeretlen, ember nem járta területek utáni vágy Dél-Amerikába vonzotta, ahol mint író és újságíró hamarosan komoly hírnévre tett szert. Már 1939-ben több expedícióban vett részt, majd 1944-ben megmászta az amerikai kontinens legmagasabb csúcsát, az Aconcaguát. Erről az útról négy társa nem tért vissza, és Székely a következő évben újabb expedíciót vezetett társai holttestének felkutatására.

>!
Forum, Újvidék, 1970
222 oldal · Fordította: Fehér Ferenc

Kiemelt értékelések

>!
László_Lengyel
Székely Tibor: Brazília őserdeiben

Kicsit vegyes érzelmeim vannak a könyvvel kapcsolatban.

Először, ami tetszett: Jó leírásokat ad a szokásokról, élővilágról, ’30-as évekbeli „buschraft” jellegű túrákról. Talán ezek, a mindennapi élet apró részleteit megörökítő leírások, amik legjobban tetszettek.

Ugyanakkor valahogy végig felemás érzésem volt a könyv olvasása során. Nem ez az első könyvem a régióról, de ezt tudtam legnehezebben követni (szokásom, hogy google földön végigkövetem az útleírásokat, hogy ma milyen is, amiről írnak). Az elején lévő térkép gyakorlatilag használhatatlan, a távolság-adatok teljesen falsok (általában erősen túlzóak), pl. Bananal szigetét 500 km hosszúnak és 120 km szélesnek írja. A valóságban durván fele, 300x80 km-es, ami még így is a legnagyobb folyami sziget. Az Aragarças – Sao Félix táv is jócskán túlbecsült: több mint 1000 km-re saccolja, a csónaktúra első napján saját leírása szerint 13 km-t haladtak, így bár a beszámoló szerint a végére belejöttek az evezésbe, de a leírt idő alatt maximum akkor értek volna célba, ha útközben Janics Natasa is besegít az evezősöknek. Még számos egyéb, földrajzi és más pontatlanságot is tartalmaz. Az tény, hogy ő maga írja, olyan helyekre is eljutottak, ahova korábban európai expedíció nem. Tehát nem lehettek részletes térképei, így a pontatlanságok részben ezzel azért magyarázhatóak.

Mindenesetre összességében nem volt rossz a könyv, de nem ez lesz a kedvenc brazil útleírásom. A szerzőnek is adok további esélyt, fogok tőle még olvasni. Az Argentínában élő író egyébként ezt a könyvét spanyolul írta, a magyarra fordítás során is előfordulhattak tehát kisebb tévedések.

>!
pallasa
Székely Tibor: Brazília őserdeiben

Minden benne van ebben: útleírás, állat – növényvilág bemutatása, néprajz, mítoszok, Fawcett ezredes, indiánok. Biztos mást is elolvasok még az írótól.


Népszerű idézetek

>!
László_Lengyel

Tökéletesen boldog életet élnek [yavaés indiánok], hisz a boldogság nem más, mint egyensúly a vágy és a megvalósítás között.
[…]
Végtelenül jól éreztem magam az egyszerű indiánok között. Úgy éreztem, mintha magam is a törzshöz tartoznék, s osztoznék boldogságukban. A civilizáció sok tárgyat, sok tudást adhat. Egy valamit azonban nem nyújt: boldogságot. Itt pedig, indián földön mindenütt boldogságot találtam, ami után mi, fehérek hiába áhítozunk.

V. rész, 207. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Molnár Gábor: Kalandok a brazíliai őserdőben
Kutasi Kovács Lajos: Zöld pokol – vörös sivatag
Kutasi Kovács Lajos: Fekete istenek – Fekete emberek
Molnár Gábor: A fehér arany vadonában
Oleg Ignatyev: Az Amazonas őserdeiben
Alexander Lenard: Völgy a világ végén
Jorge Amado: Az éjszaka pásztorai
Sting – Jean-Pierre Dutilleux: Sting Amazóniában
Jorge Amado: Holt tenger
Bede Béla – Lempert Márta: Brazília