Kilenc ​másodperc reggelente 85% 15 csillagozás

a kortárs versek szépsége ebben rejlik.

Amikor annak idején az irodalom tanárnő arról áradozott, hogy Adyt rocksztárként kezelték a korabeli lányok és asszonyok, remegő térdekkel olvasták a költeményeit az éjjeliszekrényükön álló, bekeretezett fényképe mellett, vagy tudom is én – nehezemre esett elképzelni az ilyen mértékű rajongást. Most pedig jön ez a Székely Szabolcs a kifinomult játékával és huncut humorával, irigylésre méltó tehetségű trubadúrként hengerel le, aztán túl korán áll tovább, alig kapok levegőt. Merthogy rövid ez a kötet, de minden sora olyan értékes, mint azok a bizonyos lélegzetvételek, amiket elrabolt tőlem. Betekintést enged Pandora szelencéjébe, résnyire nyitja a fedelét, aztán hirtelen becsapja az orrom előtt, hogy saját kulcsot keressek a saját titkos dobozkámhoz.

Meg sem próbálok belegondolni, van-e értelme ennek a véleményezésnek. Úgy olvadtam bele a szavak játékba, mint gránit a megállíthatatlan iramú lávába. Ennyi.
Kösz, Szabi. Fangörlt faragtál belőlem Te rohadék.

Hát… őszintén szólva, kár volt ezért elhasználni ennyi lapot! :S Nagyon nem tetszett, hogy oldalakat hagytak ki a különféle részek között, pl. három egymást követő 4 soros vers külön-külön oldalra került, illetve, hogy egyáltalán ilyen rövid… 100 oldalnál alább nem kéne nyomtatót izzítani! Nem tetszett az sem, hogy ennyire különféle stílusú versekből áll össze. Kell valami egység mindenhova, így most nem tudom, hogy a költőnek mi volt a célja ezzel az összevisszasággal. :S Néha fintort rajzoltam az arcomra, máskor meg szemöldököt ráncoltam, de előfordult, hogy csak bambán meredtem. Úgy vélem, hogy még érlelni kellett volna ezeket a sorokat, mert van bennük potenciál!
Voltak itt olyan szösszenetek, amiknek a címük haiku volt – rám nem tettek mély impressziót, meg úgy az egész. Néhány remek mélabús, merengő-szenvedő gondolat/vers akadt, azokat idézeteztem és többször is elolvastam!
Mindig olyan lelkesen indulok neki a kortárs, kiadott versesköteteknek, de olykor-olykor csalódok egy cseppet. :(

Nekem ez most ötös.
Kortárs, modern, különleges. Versek.
Nem nagyon olvasok manapság e kategóriáknak megfelelőeket, de ez a kötet nagyon ott van, szóval…
Nekem ez most ötös.

(Most mondhatnám, mint Szörnyeteg Lajos, hogy de szép verset írtam.
http://moly.hu/idezetek/235)

Az idézetek között olvastam néhány részletet ebből a könyvből, amik után egyszerűen muszáj volt megszereznem – ez nem volt könnyű, de végül piszkosan, gyűrötten, a borítóján egy hatalmas matricával és az eredeti árnál drágábban, de sikerült :D Ezek után természetesen féltem, hogy végül mégse fog tetszeni, hogy csak az a néhány vers igazán jó, amelyeket már amúgy is olvastam… és igaz, hogy nem mind tökéletes, viszont amelyik meg igazán jó, azok egyszerűen zseniálisak *.* Nagyon örülök, hogy megvan a polcomon :D

Na, ezek jó versek. Kár, hogy mostanában háttérbe szorult vagy vonult.

Lehet nem kellett volna leírnom a költészetet évekkel ezelőtt? Ezek alapján nem, majd még barátkozunk tovább.