Paradoxonok ​a véletlen matematikájában 2 csillagozás

Székely J. Gábor: Paradoxonok a véletlen matematikájában Székely J. Gábor: Paradoxonok a véletlen matematikájában

Hogyan lehetséges, hogy a lottó bizonyos számkombinációi előnyösebbek, annak ellenére, hogy minden kombináció azonos esélyű? Miért érzékeljük azt a lehetetlent, hogy a buszok gyakrabban közlekednek az ellenkező irányba? Mikor és miért érdemes eladni egy várhatóan maximális nyereségű részvényt? Mivel magyarázza a játékelmélet, hogy egy-egy új út felavatása után megnőhet minden egyes autós átlagos vezetési ideje?
A véletlen világa bővelkedik az effajta paradoxonokban. E könyv a véletlen matematikájának paradoxonokra épülő fejlődését mutatja be, azokat az izgalmas pillanatokat, amelyek megelőzték vagy követték a paradoxonok felbukkanását és megoldását.
A könyv első magyar kiadása után angolul, németül és oroszul is megjelent. Számos új paradoxon ebben az új kiadásban jelenik meg először. A pétervári paradoxon alkalmazásával a szerző előre jelezte a tőzsde 2000-es összeomlását.

Eredeti megjelenés éve: 1982

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyar tudósok Typotex

>!
Typotex, Budapest, 2010
306 oldal · ISBN: 9789632790893
>!
Typotex, Budapest, 2004
304 oldal · ISBN: 9639548324
>!
Műszaki, Budapest, 1982
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631042898

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Khimaira>!
Székely J. Gábor: Paradoxonok a véletlen matematikájában

Fun fact: Székely J. Gábor a BME Sztochasztika tanszékének volt vezetője a 90-es években, ahol most én is dolgozom. Ezzel együtt nekem a valószínűségszámítás nem a szakterületem (még ha történetesen ezt is tanítom), ezért a könyv sok újdonsággal és érdekességgel szolgált nekem, illetve sok olyan volt, amiről már hallottam, de nem sokat tudtam és segített helyre rakni őket. Rengeteg matematikatörténeti anekdota is van benne, amik kontextusba helyezik a paradoxonokat.
Sajnos a szerzőnek nem sikerült eldöntenie, hogy ki az olvasóközönsége. Kedvenc fordulataim voltak a trivialitások magyarázatai: „z-nek és w-nek szimmetrikus függvénye (z és w felcserélésekor a függvény semmit sem változik)” – ezt valószínűleg bárki kitalálná magától, ellenben az integrálok, vagy hogy mi az a generátorfüggvény, esetleg a limes inferior sehol sincsenek megmagyarázva. Ez a könyv tehát laikusoknak nem ajánlott (legalább néhány félév felsőbb matematika szükséges az élvezhetőséghez), mert az alapfogalmak értése nélkül (egy-két egyszerűbb paradoxont leszámítva) nagyon absztrakt olvasmány. Ugyanakkor akinek megvan a háttere hozzá, annak jó szívvel ajánlom. A szerző láthatóan nagyon alapos munkát végzett és a végeredmény egy izgalmas olvasmány, ami felkelti az érdeklődést a matematika más területei iránt is.

3 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Paul Watzlawick – John H. Weakland – Richard Fisch: Változás
Siegfried Altrichter – Werner Gilde: A józan ész furcsaságai
Alekszandr Ivanovics Popov: A matematikai logika elemei
Tuzson Zoltán: Gondolkozz logikusan!
Torkel Franzén: Gödel nemteljességi tételei
Alex Bellos: Alex Csodaországban
Mérő László: Emberi matek
Fogarasi Béla: Logika
Mosóczi András: A gondolkodás forradalma
Aposztolosz Doxiadisz: Petrosz bácsi és a Goldbach-sejtés