A ​magyar irodalom történetei a kezdetektől 1800-ig 3 csillagozás

Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): A magyar irodalom történetei a kezdetektől 1800-ig

Míg a korábbi irodalomtörténetek általában egyféle célelvű folyamatot igyekeznek figyelemmel kísérni, ez a munka olyan célelvűségeknek a kölcsönhatásával számol, amelyek között olykor feszültség, sőt akár még ellentmondás is érzékelhető. A későbbi nem okvetlenül magasabb rendű; Ady költészetét nehéz volna fejlettebbnek minősíteni Arany Jánoséhoz képest. Mi több, ugyanaz a jelenség egyik távlatból előzménynek, más vonatkozásban inkább visszatérésnek mutatkozhat. Az egyetlen kulturális örökségbe vetett hit arra ösztönözhet, hogy az irodalom múltjának áttekintése üdvtörténetnek rendelődjék alá. Ezzel a felfogással szemben azt a szemléletet próbáltuk érvényre juttatni, mely különböző hagyományok létét tételezi föl, és tartózkodik korszakok egyértelmű kijelölésétől, mert nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy ugyanaz a jelenség egyaránt értelmezhető folytonosságként és megszakítottságként. Ezért adtuk e sokszerzős munkának a következő címet: A magyar irodalom történetei.

Tartalomjegyzék

>!
Gondolat, Budapest, 2008
704 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636930073
>!
Gondolat, Budapest, 2007
704 oldal · ISBN: 9789636930073

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Balassi Bálint


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): A magyar irodalom történetei a kezdetektől 1800-ig

A magyar irodalom története I-VI. mellett ezt tartom a legáttekinthetőbb, legélvezhetőbb szakirodalmi összefoglalónak a régi magyar irodalom témakörében.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Petőfi, Ady, József Attila is gyakran került ellentétbe környezetével, de Balassi nagyúr volt, aki érvényt tudott szerezni akaratának, és így botrányai is nagyra sikeredtek. A levéltárak tele vannak végeláthatatlan pöreinek iratanyagával. Ha életrajzát e pöriratok alapján írnók meg, kegyetlen, hatalmaskodó és bosszúvágyó főúr arcképét kellene megrajzolnunk, aki embertelenül bánik török foglyával, aki egy gyermekkori sérelemért férfikorában vesz elégtételt, aki tettlegességgel válaszol, ha úgy érzi, nem kapja meg a rangjának kijáró tiszteletet.

Ha verseit olvassuk, egészen más arcképet látunk magunk előtt: az első magyar lírikusét.

Balassi könyve

Kapcsolódó szócikkek: Balassi Bálint
Lunemorte P>!

A 16-17. században fellen­dülő anatómia a memento mori gondolattal is összefügg: egy amszterdami múzeum­ban látható az a metszet, melyen a boncolóasztalt körbeálló nézők között csontvázak állnak, kezükben zászlókkal, s a zászlókon efféle feliratok: memento mori, vita brevis, homo bulla, azaz: emlékezz a halálra, az élet rövid, az ember buborék. A bon­colások nemcsak a tudományt szolgálták, de az emberi test esendőségét is demonst­rálták. Az emberi test megismerésének, 16. századi orvosok boncolásainak következ­ménye egyébiránt az is, hogy a halált a 17. században csontvázként ábrázolják.

Lacházi Gyula: Vanitas és memento mori

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

A tömegeket irányítani pedig csak úgy sikerül, ha lelkileg leigázzák őket. Ez magya­rázza a propaganda fehér izzású hőfokát, az emberi élet értéktelenségének, a halál el­kerülhetetlen bizonyosságának, a sír, a rothadás, a pokol, az ítélet borzalmasságának szüntelen hangoztatását.

Lacházi Gyula: Vanitas és memento mori

Lunemorte P>!

Balassi költészetének az az üzenete a számunkra, hogy nincs üzenete, nincs állítása. Balassi költészete: költészet; magyar nyelven az első. Műveinek java nem kellett az akkori intézményeknek, és nem véletlenül maradt kéziratban. Ő már minekünk, irodalomkedvelőknek írt.

Balassi könyve

Kapcsolódó szócikkek: Balassi Bálint
Lunemorte P>!

…elmúlik az mi életünk, mint az fölyhőnek
lábanyoma, és mint egy köd elenészik
(Lépes Bálint: Az halálról).

Lacházi Gyula: Vanitas és memento mori

Lunemorte P>!

A címlapon az utolsó ítélet ábrázolását láthatjuk, a következő oldalra lapozva pedig újabb metszetet találunk: rajta egy emberi koponya, s a felirat: memento mori, gon­dolj a halálra! A halál iránti fokozott érzékenység, a halál jelenléte az irodalomban a 17. század általános jellemzője, a „memento mori” a barokk egyik központi témája. A halál elkerülhetetlenségére való figyelmeztetés természetesen nem a 17. században jelent meg az európai kultúrában: a halál-tematikának az európai középkor irodalmá­ban nagy hagyománya volt, a dans macabre, a vadomori, az ars moriendi jól ismert műfajok.

Lacházi Gyula: Vanitas és memento mori

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

Emlékezz, ember, hogy porból vagy és visszatérsz a porba.

MADAS Edit: A szóbeliség és az írásbeliség határán (1192-1195: A Halotti beszéd).

Lunemorte P>!

Végy magadhoz engem, halál…

VIZKELETY András: A magyar líra első fennmaradt emléke (1250-1300: Ómagyar Mária-siralom)

Lunemorte P>!

Balassit könnyen el tudjuk képzelni törökverő vitézként, de az igazság az, hogy a költő katonai pályafutásának csaknem teljes ideje alatt – legalábbis jogilag – béke volt a törökkel, s ez a körülmény alig engedett módot hősi viselkedésre. Amikor végre kitört a költő által régóta hőn óhajtott háború, a tizenöt éves, Balassi annak már az elején hősi halált halt. A korábbi időkből csak néhány olyan, többé-kevésbé törökellenes hadműveletről vannak adataink, amelyben részt vett. Ő vezette az 1584-es dömsödi és hatvani vásárütéseket. Itt is, ott is sikerült török és zsidó kereskedőket kifosztania, férfi és női foglyokat ejtenie, ám visszatérőben a török haderővel való, nem várt találkozás mindkét esetben balul ütött ki. Hatvanban Balassi akkor már másodszor próbálkozott. Előző hadművelete, az 1580-as vásárütés még tökéletes sikerrel járt. Érdekes módon egy irodalmi mű is beszámol erről, Salánki György históriás éneke 1581-ből.

Balassi könyve

Kapcsolódó szócikkek: Balassi Bálint

Hasonló könyvek címkék alapján

Hanák Péter (szerk.): Hogyan éltek elődeink?
Nagy Mézes Rita (szerk.): Emberek, akik megváltoztatták a világot 2.
Benyhe János (szerk.): Dél-európai népek irodalma
Julow Viktor: Árkádia körül
Domokos Gyöngyi – Káli Anita – Major Ágnes – Szabó P. Katalin (szerk.): Nyom-Követés 2.
Dajkó Pál – Labádi Gergely (szerk.): Klasszikus magyar irodalomtörténet
Szauder József – Tarnai Andor (szerk.): Irodalom és felvilágosodás
Mezei Márta: A kiadó „mandátuma”
Mezei Márta – Wéber Antal (szerk.): Mesterség és alkotás
Margócsy István: „…a férfikor nyarában…”