Az ​első aranykor 9 csillagozás

A magyar foci 1945-ig
Szegedi Péter: Az első aranykor

Az ​Aranycsapat emlékezete, sőt egyenesen legendája mélyen beépült a magyar köztudatba, a focin jóval túlmutató módon. Az 1960-as évek nagy sikereinek és nagy személyiségeinek emléke is sokakat lelkesít. Az 1945 előtti elképesztően izgalmas, színes és sikeres focivilágról viszont, ahonnan mindez kinőtt, meglepő módon szinte semmit sem tudunk. Egy elsüllyedt, kincsekkel teli, csodás kontinens ez – a magyar fociatlantisz.

A magyar foci már a kezdetektől az európai élmezőnybe tartozott az MTK és a Ferencváros, illetve a magyar és osztrák válogatott versenyfutásának köszönhetően. 1901-től bajnokságot rendeztek, 1902-ben pedig – Európában elsőként – nemzetek közötti válogatott mérkőzésen mérte össze erejét Ausztria és Magyarország. A gyors fejlődés eredményeképp a tízes évek elején Skócia és Anglia után Magyarországon jártak legtöbben a válogatott mérkőzéseire. Az első világháború alatt az MTK csapatát az angol Jimmy Hogan edzette. Hogan forradalmasította a futball stratégiáját,… (tovább)

>!
Akadémiai, Budapest, 2016
484 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630596145

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 4

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

barathkatalin I>!
Szegedi Péter: Az első aranykor

Szegedi Péter: Az első aranykor A magyar foci 1945-ig

Informatív, adatgazdag, többnyire olvasmányos történészmunka, nem ám csak a szokásos, sporttörténelemnek álcázott újságírói anekdotázás (annak is megvan a helye persze). Különösen izgalmas az első fele, az első világháborúig tartó aranykor, az úri amatörizmusból kinövő kispolgár-melós tömegsport létrejöttének a bemutatása.

A második részre néhol rátelepednek az adatok, az Európát elárasztó magyar légiósok névtömegében többször is elvesztem, a végén viszont, amikor a növekvő állami szerepvállalás elbeszélésére és következményeinek az elemzésére kerül sor, visszatér az extrém tanulságosság. Külön elismerés jár a gazdag képanyagért, amiből kiderül, hogy már egészen korán milyen kiválóan fényképezték a mozgalmas sportjeleneteket.

gesztenye11>!
Szegedi Péter: Az első aranykor

Szegedi Péter: Az első aranykor A magyar foci 1945-ig

Ma Magyarországon mindenki ért a focihoz, és ez emlékeim szerint évtizedek óta így van. De ha rákérdeznénk, hogy mióta van magyar foci, mikor volt az első bajnoki, az első válogatott meccs, mióta vannak a mostani szabályok, mikor alakult ki a bedobás, a szöglet, a les, mióta lehet cserélni játékost és hányat, valószínűleg nagyon kevesen tudnák a pontos választ.
Szegedi Péter könyve szinte tudományos alapossággal vezet be minket a labdarúgás kezdeteibe, illetve a magyarországi meghonosodásába. Az is kiderül belőle, hogy nálunk már az „Aranycsapat” előtt is voltak jó csapataink, volt VB-ezüstérmes válogatottunk, voltak nemzetközi szinten ismert játékosaink és edzőink a XX. század első évtizedeiben
És mekkora presztízse volt egy magyar-osztrák meccsnek még a Monarchia idejében! (Sőt, még évtizedekkel utána is!)
Nálunk viszont évtizedeken keresztül FTC-MTK vetélkedés volt a fociban (az „örökrangadó”), bár megmondom őszintén, én ez esetben (is) kicsit erősnek érzem a folyton hangoztatott keresztény-zsidó ellentétet. De a szerző ezt annyira komolyan veszi, hogy külön elemzést ad az egyes klubokban szereplő, zsidó származású játékosok válogatottbeli súlyáról is.
Viszont az 1912-es olimpián a magyar csapat nyerte a vigaszdíjat, ami akkor az 5. helyet jelentette számunkra, és csak az angoloktól kaptunk ki spoiler
A futball az 1910-és évekre nagyon jó üzlet lett az országban, épültek a pályák, de folyton jogi viták tarkították a klubok közötti együttműködést. Schlosser Imre (a Slózi) átigazolásakor (a Fradiból az MTK-ba) botrány is volt, de utána évekig csak az MTK nyert bajnokságot.
A 20-as években a Braun – Molnár – Orth – Opata – Jeny (MTK) Európa egyik legjobb csatársora volt, 1924-ben például 11-2-re verték a Fradit! (Hasonló sora a Fradinak is volt később, a híres „T-betűs” csatársor: Táncos – Takács II – Turay – Toldi – Kohut)
A szerző közben elemzi a skót stílusból lett „Duna-menti iskolát”, ami Jimmy Hogan edző révén az MTK sikereihez vezetett.
Voltak persze a focinak árnyoldalai is, az elején nagyon erőszakos sportnak tartották. A szerző ennek külön fejezetet szentel, amiből megtudjuk, mi az a remplizés, és hogy a futballnak halálos áldozatai is voltak.
A 20-as években az amatőr vs. profi kérdés vetődik fel erősen, Magyarországon a világon ötödikként vezetik be a profizmust. Ennek kapcsán néhány régi nagy játékos életrajzát is megismerjük, akik játékosként, majd edzőként is komoly európai sikereket értek el: Schaffer Alfréd, Guttmann Béla, Plattkó Ferenc.
Az álamatőrség sok problémát okozott, számos magyar játékos ment külföldre, a kiscsapatok nem tudták legjobbjaikat megtartani. Közben jött a „mohácsi vészként” is aposztrofált egyiptomi csapás a párizsi olimpián. Volt még a zsidókérdés, szóval egy csomó gond árnyékolta be a magyar focit.
Az álamatőrséget jól ábrázolja az a fejezet, ami Hegyi Mátyás visszaemlékezéseit tartalmazza, aki a 10-es és 20-as években játszott több kisebb-nagyobb csapatban, majd edző is volt.
Itt mutatkozik meg egyébként a könyv legnagyobb, vagy talán egyetlen problémája, ami a szerkezetet illeti. A fejezetek nem egészen időrendben követik egymást, hanem témánként csoportosítva, emiatt időnként nehéz követni az eseményeket, ráadásul bizonyos dolgokhoz vissza-visszatér a könyv (zsidó focisták, zsidó klubok, magyar játékosok és edzők külföldön, erőszak a focipályán – durva játékosok miatt, bírói ítéletek miatt, verekedő nézők miatt, vannak cionizmus miatti ellentétek, és fővárosi-vidéki ellentétek is).
Ennek valószínűleg az az oka, hogy a szerző nagyon sok információt szedett össze, és mindent meg akart írni. De szerintem ebben az esetben a kevesebb – több lett volna!

1926-ban bevezetik a profizmust. Az első profi bajnokságot az FTC nyeri. Elindítják a Közép-európai Kupát – magyar klubcsapat négyszer nyeri meg. A 20-as évek végén az Újpest (UTE) feljön a két korábbi nagycsapat szintjére. Az első VB-n nem vesz rész a magyar csapat, a másodikon hamar búcsúzik (nyer Olaszország). 1937-ben az olasz bajnokság első csapatának, és számos európai bajnok klubcsapatnak magyar az edzője. És lassan elérkezünk a korszak csúcspontjához – az 1938-as VB-hez.
Itt Magyarország, miután veretlenül, jó játékkal menetelt a döntőig, 4:2-re kikapott az olaszoktól. Az okok részben rossz taktikában, felforgatott csapat-összeállításban keresendők – de az olaszok jobbak voltak. Magyarország „labdarúgó-kishatalom” volt.
A szerző ezután még részletes elemzést ad a válogatott időszakonkénti teljesítményéről a kezdetektől az Aranycsapat időszakáig, nemzetközi összehasonlítást mutat be az egyes bajnokságok átlagos nézőszámáról, újra felhozza a játékos- és edzővándorlásokat. A már korábban is említett olasz bajnokság mellett főleg Portugáliában dolgozott nagyon sok magyar edző.
„Államfutball” címen az utolsó fejezet a foci finanszírozásával foglalkozik, de azért beleférnek az első zsidótörvények, és a Csepel (mint gyári klub) első két bajnoki címe is.
A könyvet eredeti fotók illusztrálják, és részletes bibliográfia egészíti ki, nagyon érdekesek az eredeti, focimeccseket hirdető színes plakátok az 1900-as évek elejéről.
Összefoglalva, a könyv a magyar foci első közel fél évszázadáról ad részletes tájékoztatást, helyenként túl sok (nem mindig jól strukturált) információdömpinggel. Futball- és sport iránt érdeklődőknek érdekes olvasmány lehet, egy rég elfeledett korszaknak állít emléket!

Szűcs_László_Norbert P>!
Szegedi Péter: Az első aranykor

Szegedi Péter: Az első aranykor A magyar foci 1945-ig

Ennek a korszaknak a meghatározását, illetve megbecsülését döntően befolyásolta az 1945 utáni politikai rendszer, és talán emiatt is jóval kevesebb könyv jelenik meg még ma is a magyar labdarúgásnak erről az időszakáról, mint az 1950-es évek Aranycsapatáról, pedig magyar játékosok és edzők, vagy egy személyben mindkettők döntő szerepet játszottak, nem csak a hazai, hanem az Olasz, Spanyol, Portugál futball felvirágoztatásában is.Az ő munkájuk nélkül az Aranycsapat, lehet, hogy más utat járt volna be.


Népszerű idézetek

gesztenye11>!

Nagy-Britannia oly sporttal ajándékozott meg, amely ma már nemzeti játékunk lett. Szeretjük ezt a játékot, mert ez faji karakterünknek legjobban megfelel. Kis nemzet vagyunk, amely ezer esztendő óta küzd és ontotta vérét hazája függetlenségéért.
(Megj: magyar felszólalás az angol Labdarúgó Szövetség 1913. évi, jubileumi, 50 éves kongresszusán)

59. oldal - 1. Angol játék magyar földön

Szegedi Péter: Az első aranykor A magyar foci 1945-ig

gesztenye11>!

Ha megkövez is a fajvédő
Mégiscsak az a nézetem
Fogl, Blum és Orth munkája
Az igazi fajvédelem

109. oldal - 2. Kék-fehér, zöld-fehér

Szegedi Péter: Az első aranykor A magyar foci 1945-ig

gesztenye11>!

Boldogtalan az az apa
Kinek fia footballista
Mert nem tudni, mely órába
Viszik a Rókus-kórházba

151. oldal - 3- Az árnyoldal

Szegedi Péter: Az első aranykor A magyar foci 1945-ig

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Nagy Béla: Fradi futballévszázad
Zsolt István: A pálya közepén
Hoppe László: Labdarúgó-bajnokságaink, 1901–1969
Sebes Gusztáv: Örömök és csalódások
Fűrész Attila: Az utolsó nagy Fradi
Surányi András – Hernádi Miklós (szerk.): Aranycsapat
Varga Béla: Vidi-sztori
Zuber Ferenc (szerk.): Magyar Sport-almanach 1925
Nagy Zoltán (szerk.): Magyarország futballtörténete 1.
Zsolt Róbert: Labdarúgók, sportolók