Lányok ​és asszonyok aranykönyve 74 csillagozás

Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Mi ​volt a menstruáció szerepe a nők oktatása szempontjából a 19-20. század fordulóján? Éltek-e szexuális életet a szűzkultuszban nevelt középosztálybeli lányok? Milyen testi tulajdonságokkal lehetett jól elkelni a házassági piacon? Miért volt erkölcstelen intézmény a szoptatósdajkaság? Mivel igyekeztek akkoriban orvosolni a meddőséget? Miért gondolták egészségre ártalmasnak az egyedülálló nők életét? Testi vagy lelki betegség volt-e a hisztéria? Hogyan viszonyultak akkoriban egy nőgyógyászati műtéthez? Korabeli vélekedések szerint miért nem lehet szerelemmel szeretni egy majd nyolcvanéves nőt?

Sok más forrás mellett dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő hagyatékában fellelhető századfordulós rendelési naplók képezik az egyik legfontosabb forrását ennek a könyvnek, ami – korabeli levelek, naplók, visszaemlékezések, orvosi és ismeretterjesztő források, valamint irodalmi művek segítségével – kamaszkortól időskorig kíséri végig a 19. század végén és a 20. század elején,… (tovább)

>!
Park, Budapest, 2019
384 oldal · ISBN: 9789633556030
>!
Park, Budapest, 2019
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633554777

Enciklopédia 26

Szereplők népszerűség szerint

Hugonnai Vilma · Steinberger Sarolta


Kedvencelte 6

Most olvassa 27

Várólistára tette 169

Kívánságlistára tette 160

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

cseri P>!
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Első olvasásom 2020-ban. Jól indul az év. Alig tudtam letenni. Nem voltak rosszak az úrinős könyvek sem, de szerintem ez sokkal jobb. A téma szűkebb, de nagyon izgalmas (szépség, egészség, termékenység és szexualitás az alcím szerint), a merítés viszont bővebb: itt nemcsak úrinőkről van szó, hanem minden társadalmi osztályról. Számomra ez így sokkal érdekesebb. Aztán meg, az úrinős könyvek stílusában volt egyfajta semlegesség, nemigen lehetett megkülönböztetni, melyik szerző írja a fejezetet, itt viszont Szécsi Noémi egy kicsit más hangon szólal meg, és már egy-egy szó megválasztásával jelezni tudja, mi a véleménye bizonyos méltatlanságokról, amelyekben a nőknek része volt ezekben az időkben. Hiába volt ez az időszak csak kicsivel több mint száz éve, mégis fényévekre voltak a mai viszonyoktól. Hogy mást ne mondjak, a higiénia területén… a mosás kemény munka volt, meleg víz nem folyt a csapból, és ma már nehezen tudnánk elképzelni, hogy hetente kétszer váltsunk fehérneműt (ami egyébként sem olyan, mint a mai), és akkor már minden ajánlásnak megfeleltünk, és persze a tisztálkodással, fürdéssel hasonló a helyzet. Máris elgondolkodunk egy kicsit a boldog békeidőkön. A legmellbevágóbb persze a szexualitáshoz való hozzáállás. A teljes tabusítás egyfelől, ami a jómódú lányokat illette, ennek minden következményével, másfelől viszont az alsóbb néprétegek, elsősorban a cselédek prédának tekintése, teljes kiszolgáltatottsága. A többször hangoztatott kettősség: a gyenge úrinőt ha terhes lesz, a széltől is óvni kell, de a cselédeket, munkásnőket más fából faragták, ők nyugodtan végezhetik ugyanazt a kemény munkát a szülésig…
Meg még nagyon sok témát érint a könyv, átfogó képet ad, és a források használata révén egy percig sem unalmas. Az egészségügyi témák kapcsán sok mindent felhasznál az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma rendelési naplóiból, aztán persze sajtótermékeket szemléz, korabeli regényekből idéz Bródy Sándortól Kaffka Margiton át Lux Terkáig.
Nagyon jó olvasmány, de azt meg kell említenem, hogy a kiadóváltás nem volt szerencsés a szerkesztés szempontjából, sok feltűnő hiba maradt a könyvben. Egy esetleges második kiadásban ezeket feltétlenül javítani kellene.

Sippancs P>!
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Tudtátok, hogy a 19. század végén, illetve a 20. század elején…
… szinte soha nem készült fotográfia terhes asszonyról, mert annak elvonultan kellett élnie, és nem illett dicsekednie a boldogsággal?
… a női biciklizést többnyire az emancipációval hozták összefüggésbe?
… a fűző, bármennyire is kényelmetlen volt, a lányoknál a nővé válást jelképezte?
… a kénesgyufa („kakasgyufa”) árusítását az állam betiltotta, mivel olyan sokan – főként megesett szolgálólányok – lettek öngyilkosok a belőle leolvasztott méreggel?
… a szem alatti sötét (kék) karikák gyanúsnak számítottak, és a hajadon lányok esetében az eltitkolt és tiltott nemi életet jelentették?
… a női hisztériát sokszor a női nemiszervvel hozták összefüggésbe, ezért a hisztériás nőt megoperálták, és eltávolították a méhét, petefészkét, csiklóját?
… a szoptatós dajkát emlővizsgálatnak vetették alá, és a hengeralakú melleket találták – szoptatás szempontjából – a leginkább jónak?
… a harmadik ikszet átlépő nő már öreg lánynak számított?
… a púder egyik alkotóeleme az ólom volt, mert a nők és a gyártók egyaránt nem tudtak ellenállni a „legszebb, legjobban tapadó és legkevésbé feltűnő finom porának”?
… egyes felfogás szerint egy nő kétféle hivatás közül választhatott: vagy asszony, vagy prostituált válik belőle?

Nos, ha nem, akkor érdemes beszereznetek és elolvasnotok Szécsi Noémi könyvét.
De vigyázat! Feministáknak csak kis adagban ajánlott!

(Megjegyzés magamnak: olyan jót mosolyogtam, amikor a 10. oldalon megláttam, hogy Hugonnai Vilma lánya ugyanabban a hónapban és ugyanazon a napon született, mint én, csak pontosan 100 évvel korábban! :))

7 hozzászólás
Hoacin>!
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Hú, de kifaggatnám most erről a könyvről dédnagymamámat! Nem mintha szemernyi kételyem is lenne a leírtakkal kapcsolatban, csak hogy… mégis milyen volt mindezt átélned, és saját bőrödön megtapasztalnod? „Hát, dédunokám, akkoriban ez volt a természetes.” Nade mesélnél róla? „Nos, olvasd el a könyvet!”
Megtettem. Néhol dermesztő, néhol szimplán meghökkentő, de mindvégig lebilincselően érdekes olvasmány, ami teljes részletességgel visszaadja, milyen volt nőnek lenni 1900 körül. Spoiler: nehéz. Ha lehántjuk a régmúlt idők köré pakolt romantikus, hamis nosztalgiaérzést, akkor valószínűleg kevesen óhajtanának ama körülmények közé csöppenni. Nem is csak társadalmi pozíció, vagy jövőkép tekintetében volt gyér a választáspaletta, hanem az egészségügyi szint sem túl idilli. Operáció jön? Ha a saját otthonodban végzik el, igazán szerencsés vagy, mégis érthető, ha nyomban végrendelkezel.
De akadtak mókás szösszenetek is. A sokszor idézett Cilike, az ügyeletes butuska kamaszlány megbízhatóan botlik el a saját lábában, netán „újságból kivágott hirdetés alapján kíván soványítóport vásárolni, de nagy zavarában az újságkivágás másik oldalát mutatja a patikusnak, aki bajusznövesztőt ad neki”. Oda se neki, hiszen ekkoriban „egy kis bajusz, mely a nő felső ajkát árnyékolja, még nem is csúnya, sőt párisi ízlés szerint pikánssá, érdekessé teszi az arcot”. A fűző körül komplett vitafórum alakul ki, de az orvosok hiába mutatnak rá, hogy egészségtelen, a szépségért ugye szenvedni kell. Még akkor is, ha kivörösödik tőle az orr. „(ami ismert tünet volt a magukat szorosan befűző lányoknál)”. Hajunkat „illetve a fejet évente néhányszor mosni is kell”, csak kellemetlen, hogy a frizura „kiszáradásához 24-36 óra meleg időjárás vagy jól kifűtött lakás szükséges”. Cilike mindenesetre hallotta, hogy „vannak leányok, a kik krétaport esznek és eczetet isznak és attól olyan érdekesen halványok lesznek!” :D
Színésznőtől lop teltséget mutató „töltött pólót” egy vetélytársnője, szüzességi bizonyítványt kér az orvosnőtől a páciense, a menyasszonyt pedig legjobb alkalom esküvő után felvilágosítani. Kívánt magatartás a nászéjszakán a feleségtől: a, alélt tiltakozás b, darab fa jelleg c, (ilyen nincs, és nem is illik). Vagány hölgyek építésznek, orvosnőnek állnak, netán nyolcvanévesen közbotrány kíséretében harmincas fiatalemberekkel házasodnak.
És ki hallott még ilyet, kisasszonyok biciklin! No nem baj, szoknyában elmegy. Mert ahogy egy női véleményező szigorúan leszögezi: „Nadrágot csak… no hogy is mondjam?… túlságosan szabad gondolkodású és erkölcsű hölgyek óhajtanak hordani…”
Minden elismerésem Dr. Hugonnai Vilmának!
És neked is, dédnagymama.

7 hozzászólás
Baráth_Zsuzsanna P>!
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Nem volt könnyű nőnek lenni a 19. – 20. század fordulóján. Nyilván ma sem az, de dédanyáink teljesen más problémákkal küzdöttek, mint manapság mi, lányok. Ugyanakkor a női test és lélek alapvetően nem sokat változott, ugyanúgy szembe kellett nézniük a különféle női bajokkal, a házasélet szépségeivel és gyötrelmeivel, valamint az öregedéssel. Csak amíg nekünk rendelkezésünkre állnak a modern orvostudomány vívmányai, addig ezeknek az asszonyoknak jóval nehezebb körülmények között kellett gyógyírt találniuk az egészségügyi problémáikra. Nézzünk egy egyszerű példát: ha én ma úgy gondolom, hogy szakember segítségét kérem a lelki gondjaim enyhítésére, elmegyek a háziorvosomhoz, akivel megbeszélem, hogy mi a baj, és milyen szakembert szükséges felkeresem a gyógyulás érdekében. Na most, akkoriban, nem is olyan régen, még nem létezett olyan, hogy pszichiáter vagy pszichológus, a századfordulón hisztériásnak tartották azt a nőt, akit ma depressziósnak mondanánk, és jó esetben beutáltak némi gyógyfürdőzésre és nyugtatót kapott, súlyosabb esetben egyszerűen bezárták egy elmegyógyintézetbe. Miközben a test gyógyítására meglepően modern eljárásokat alkalmaztak, a lélekkel nem sokat törődtek az orvosok. Persze ez alól is voltak kivételek, de akkoriban egyszerűen nem tartott ott a tudomány, hogy a felmerülő lelki problémákat kezelni tudják. Ráadásul teljesen más megítélés alá estek az egyszerű és az úrinők. Ma már nagyon megdöbbentő az, hogy előbbiekkel nem sokat törődtek, merthogy ők úgyis bírják a gyűrődést, miközben a városi, jó anyagi helyzetben lévő asszonyok betegségeinek kiszolgálására teljes iparágak épültek ki. Tabuk nélkül mutatja be nekünk Szécsi Noémi a korszakot női szemszögből nézve. Mindezt egy nagyon érdekes módon, Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő feljegyezései alapján kaphatunk képet a különböző társadalmi osztályba tartozó asszonyok életéről. Így mindvégig sikerül fenntartani az olvasó érdeklődését az egyébként nagyon változatos témákra vonatkozóan, hiszen így a tudományos háttér bemutatására is kiváló alkalom nyílik közérthető formában.
A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2019/11/20/konyvkritika_…

Nienna001 P>!
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Elégedett vagyok ezzel a könyvvel. Hugonnai Vilma orvosi feljegyzései szolgáltatták az alapot, irodalmi hivatkozásokat is hoz. Elég széles szakirodalmi bázissal dolgozik, úgyhogy ebben sincs hiány. A szexualitásra, az egészség, higiénia témákra tér ki, ahogy a címe is ígéri. A századforduló izgalmas időszak, a modernizáció irányába elmozdulás, lassan lebontódnak az illem alkotta falak, de még a folyamat közben vagyunk. Szép kivitelű könyv, a borítója tetszik. Szécsi Noémi életmódtörténeti könyvei élvezetes olvasmányok. Kedvenc könyv lett és nem szoktam csak úgy kedvencelgetni könyveket.

KönyvekkelSuttogó>!
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

A könyv alapvetően dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő hagyatékában fennmaradt rendelési naplóin alapul. Ezek a feljegyzések számos korabeli levéllel, naplórészlettel, orvosi és ismeretterjesztő forrásokkal valamint irodalmi művekkel kiegészítve azt mutatják be, hogy hogyan is tekintettek akkoriban a nők testére, és hogyan tekintettek ők önmagukra egy olyan korban, ahol éppen minden változóban volt a kibontakozó emancipáció miatt.
A doktornő betegei között szinte minden társadalmi osztályból találunk példát: a gyermekágyas bárónőtől a nőgyógyászati betegségben szenvedő szakácsnőig szinte minden osztály képviselteti magát. Érdekes volt emellett magáról a doktornőről olvasni a bevezetőben, hogy milyen élete volt, milyen utat is járt be mire végre honosíthatta idehaza a Svájcban megszerzett diplomáját és praktizálni kezdhetett.

Szécsi Noémi könyvében a könnyedebb témáktól (mint például a szépségideál a századfordulón vagy a fűzőviselés) eljutunk a jóval komolyabb és komorabb témákig. Mint például, hogy mennyire tiltott dolog volt a nők számára a szexuális felvilágosítás, hogy egészen a nászéjszakáig a jómódú lányoknak fogalmuk sem volt, hogy mi fog ott pontosan történni. Mindemellett viszont a cselédek teste szinte használati tárgy volt, amihez a ház ura illetve annak fia(i) bármikor hozzáférhettek, ha úgy tartotta kedvük. S ehhez nem volt szükség a cselédek beleegyezésére. Vagy hogy míg a lányok legnagyobb kincse szüzességük volt – s erre leendő uraik nem átallottak olykor orvosi igazolást is kérni – , addig a férfiak kedvükre kalandozhattak, aminek persze meg is lett az eredménye: a nászéjszakáig érintetlen nők igen nagy többsége a nagy múltú férjükkel való első együttlét után szinte biztos, hogy elkapott valami nemi betegséget, ami igen nagy fájdalmakat, súlyos esetben akár meddőséget is eredményezhetett.

Szécsi Noémi újabb könyve is tiszteletet érdemel. Végre valaki érdemben megírja a női szemszögű hazai társadalom- és kultúrtörténetet. Érződik mögötte az alapos kutatómunka, a rengeteg forrás és a szerző kompetenciája a témában. Igazán ideje lenne már elolvasnom a budapesti úrinős könyvét is, már évek óta a polcomon csücsül.

7 hozzászólás
szofisztikáltmacska>!
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Biztosan nem vagyok egyedül a rajongásommal a századforduló hazai korszaka iránt, azonban érdemes néha az idealizált, idilli képet egy kicsit közelebbről is megvizsgálni, és akkor feltárulhat előttünk, hogy a legtöbb történelmi korszakhoz hasonlóan a 19-20. század fordulója sem volt fenékig tejfel. Szécsi Noémi legújabb munkájában a nők szemszögéből vizsgálja ennek a korszaknak a hagyományait, szokásait és hiedelmeit. A könyv mind a felsőbb, mind az alsóbb réteg nőtagjaival is foglalkozik, így adván egy igazán átfogó képet a korszak nőtörténetéről.
A könyv állandó visszatérő szereplője – ha lehet így nevezni, idegenvezetőnk az olvasás alatt –, az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma, aki (szerintem) korának egyik legnagyszerűbb alakja volt.
Az író a fejezeteket is úgy építette fel, hogy minden témához hozott valami akkoriban nagy szenzációt keltő hírt vagy történetet, ezzel megalapozva a „hangulatot”, majd pedig alaposan boncolgatva adott kérdéskört, kapunk egy csomó érdekes tényt és tudnivalót. Egy percig sem éreztem száraznak vagy unalmasnak ezt a könyvet, túlzás nélkül minden sora lekötött és még alvás közben is kísértett. Remekül egyensúlyozott a szórakoztatás és a komoly társadalom- és kultúrtörténet mezsgyéjén úgy, hogy nem vált kommerszé, de még bőven emészthető maradt. Nagyon tetszett, ahogyan a szerző összefűzte a fejezeteket, egyikből teljesen természetesen csusszantunk át a másikba és azt is, hogy a korábbról ismerős szereplők fel-felbukkantak más aspektusból egy későbbi részben.

Nem túlzok, ha azt mondom, hogy az egyik legbicskanyitogatóbb olvasmányt sikerült kifognom ennek a könyvnek a személyében, mégis imádtam minden sorát. Nem titok, hogy feminista vagyok, és így rengetegszer fogtam a fejem és borult el az agyam a közel négyszáz oldal alatt, de sokkal kevesebb lennék, ha kihagytam volna ezt a könyvet. Ha érdekel benneteket a nőtörténet, vagy ha csak egyszerűen olvasnátok valami eszméletlenül érdekes és döbbenetes könyvet, akkor a Lányok és asszonyok aranykönyve kötelező olvasmány.

Bővebben:https://szofisztikaltmacska.blog.hu/2019/12/03/szecsi_n…

dianna76 P>!
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Összességében tetszett a könyv. Szerintem tartalmas írás a néhai nőkről, nőiségről. Minden témakörre nyitott voltam, és érdeklődve álltam neki az olvasásuknak. Akadt pár fejezet, melyek néhány szakasza, oldala kevésbé kötött le. Ahogy az előző kultúrtörténeti köteteknél is, tetszettek a valós, esetenként neves személyekről írt példák, történetek. Ám néhol picit soknak, és csapongónak éreztem ezeket. Dr. Hugonnai Vilma naplófeljegyzéseit viszont nagyon szerettem olvasni. Jó lenne hozzájutni a teljes dokumentumhoz!
Természetesen a fotók sem maradhattak ki a könyvből, s ez jó. Csak a melléjük írt szöveg olyan apró betűs, és halovány… Szemüvegben is erőlködtem elolvasni.

>!
Park, Budapest, 2019
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633554777
Lexen P>!
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Nagyon jó könyv. Alapos, sok résztémát körüljáró, érdekes, olvasmányos. Hugonnai Vilma, a első magyar orvosnő, élete keretes szerkezetként része a történetnek, és közben nagyon sok állítást épp az ő orvosi naplói támasztanak alá. A könyv gerincét adja az, hogy kik, milyen panasszal fordultak a doktornőhöz. Szécsi Noémi jól fogalmaz, a szöveget alaposnak és tudományosnak érzi az ember anélkül, hogy száraz lenne. Olvasottnak is tűnik (mármint a szerző), nemcsak a szakirodalom tekintetében, hanem mert sok olyan szépirodalmi példát hoz az 1800-as évek végének mindennapjaival kapcsolatban, amit az átlag ember ma már nem ismer. Az is látszik, hogy alapos kutatást végzett, sok mindenen rágta át magát. Tetszett, hogy ha valakinek a nevét megtalálta egy adott forrásban például menyasszonyként, majd egy másikban betegként, a harmadikban pedig édesanyaként, akkor ezt nem tényszerűen, hanem történet formában közölte: először a lány férjhez megy, de házasságukat beárnyékolja egy betegség, amikor Hugonnai Vilmához elmegy, valószínűleg ilyen és ilyen megfontolásból teszi, de később gyereke születik, akit már anyaként bálozni visz stb. Így aztán teljesen kétköznapi W. Arankák és K. Örzsik élete bontakozik ki előttünk. Kimondottan örültem annak, hogy a munkásnők és parasztasszonyok mindennapjai is szóba kerülnek, mert a legtöbb divattörténeti vagy a nők hétköznapjait bemutató könyvben, videóban csak a grófok, bárók feleségei kerülnek szóba meg a nagy, terebélyes szoknyák, a szép ruhaköltemények és kalapok, de ritkán beszélnek arról, hogy mit viselt egy hétköznapi munkásnő. Akadnak persze ismert példák is: Jászai Mari, Blaha Lujza, Pálmay Ilka, Czóbel Minka, a Wohl-nővérek, Bródy Sándor és hasonló színészek vagy írók. Érdekes volt felismerni az Arcanumról screenshotolt korabeli hidetéseket, vagy olvasni a korabeli apróhirdetésekről, mert a munkám során én is sokat használom az Arcanumot, és egy-egy szabad percemben nagyon jól elszórakozom az 1800-as évek végi Budapesti Hírlap apróhirdetésein. Több bemutatott hirdetésre is ráismertem. Másnak azonban ezek nem lesznek ilyen jó élmények, mert a képernyőfotóként bemásolt cikkek olvashatatlanul kicsik. Sokszor a képaláírások is. Ezért vontam le fél csillagot, meg azért, mert az utolsó fejezetekre kezdett sok lenni a dolog, már szívesen a végére értem volna. De azt el kell ismerni, hogy teljesen logikusan van felépítve a könyv, az emberi életkorokat követi, ezért egyetlen fejezetre sem tudom azt mondani, hogy fölösleges.

Rune>!
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Nagyon megrázott ez a könyv. Még napokig eszembe jutottak a megdöbbentőbb részei. Azt hiszem ezt érdemes lenne mindenkinek, nem csak nőknek elolvasni. Ez is tipikusan azok közé a kötetek közé tartozik, amelyek feltárják, hogy az olyan, manapság romantizált korban, mint a századelő, a monarchikus Magyarország, az úriemberek és úrihölgyek kora, igazából milyen volt a valóságban. Milyen mára számunkra elképzelhetetlen higiéniás szokások és lehetőségekkel éltek a mindennapokban. Mennyire volt képmutató a társadalom a nők megítélésében, fiatalkortól az időskorig. Milyen tabuk voltak, amelyek egy része még manapság sem feltétlenül dőlt meg. Milyen irányelvek voltak az orvoslásban, amelyek ma már általános műveltségünkkel is evidensen banálisnak és barbárnak tűnnek. Egy szóval egy még nem olyan távoli kort ismerhetünk meg, magyar helyszíneken, magyar emberekkel, nőkkel, sorsokkal. És ezért hátborzongató az egész, mert csak pár évtized választ el engem vagy nőtársaimat, hogy ezek az állapotok akár velünk is megtörténhettek volna.
Már csak azért is szeretem az ilyen köteteket, mert mindig ráébreszt, hogy milyen szerencsés helyzetben élhetünk manapság.


Népszerű idézetek

Citrompor P>!

    A századforduló tájékán azonban az lett a nemkívánatos tartalom, ami az élet naturalisztikus ábrázolására irányult. A szépirodalmat is ezek a tendenciák érdekelték leginkább, de egy magára kicsit is adó szülő semmiképpen nem ajánlotta volna lányának az efféle, a társadalom visszásságait leleplező műveket, mondjuk, az erkölcskritikus Zola regényeit. Ezek a realisztikus művek – egyebek mellett – leírták a női test minden elképzelhető, nyílt és kimondatlan áruba bocsátását, amivel tényleg minden illúziójuktól megfosztották volna az ártatlan teremtéseket. Vagy, ami nem kisebb probléma, bizonyos jelenetek szükségtelenül lázba hozták volna őket.

95. oldal, „Főkelléknek tekintjük a szüzességet” - A lány legfőbb értéke

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Kapcsolódó szócikkek: Émile Zola
Citrompor P>!

    A társadalom mindent (sic!) rétegét tekintve a nők által űzött és űzhető szakmák az 1880-as népszámlálás adatai szerint a következők voltak: földműves (636 363 fő), napszámos (497 308), házicseléd (365 837), kereskedelemben dolgozó nő (18 387), bába (7851), tanítónő (3616) nevelőnő (1750), apáca (771), bordélyház-tulajdonos (60). Ebből – ha az illető nem szándékozott apácának vonulni – legfeljebb a tanítónői és nevelőnői pálya volt elfogadható egy úrinő számára.

73. oldal, Semmit se túlságosan - Munka, Sport és a női test

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Kapcsolódó szócikkek: 1880
Citrompor P>!

    A személyes tisztaságot legfőképpen a fehérnemű tisztasága alapján ítélték meg. Hugonnai Vilma helytelen gyakorlatként említette, hogy még jómódú emberek is egy hétig hordják ugyanazt a fehérneműt. Legalább heti kétszeri cserét javasolt, mondván, napi fürdő hiányában a fehérnemű fogja fel az izzadságot, a testnedveket és a levegőben kerengő port.

27. oldal, Leckék Zsófikának - A test és a környezet higiéniája

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

2 hozzászólás
Citrompor P>!

(…) pedig néhány évtizeddel korábban még azért féltették a lányokat a regényolvasástól, mondván, az életidegen romantikus történetek hamis illúziókat ültetnek beléjük.

95. oldal, „Főkelléknek tekintjük a szüzességet” - A lány legfőbb értéke

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

1 hozzászólás
paoloni>!

(…) aki valami rendkívülit akar elérni, az elsősorban tanulja meg gyomrát meguralni! Az emberi gyomor a legnagyobb despota, aki meg tudja uralni gyomrát, az ne féljen semmi nehézségtől, az el fogja érni azt, amit elérni sikerült már másnak, eléri azt, amit czélul tűzött ki.

9. oldal, Hugonnai Vilma

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Kapcsolódó szócikkek: gyomor
1 hozzászólás
paoloni>!

A hasizmok kellően fejlettek, de nőknél ne nagyon élesen kifejezettek legyenek. Az alhas kissé előredomborodó és gömbölyded legyen. (…) A mérsékelt zsírpárna nagyon emeli a has szépségét.

45. oldal

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Kapcsolódó szócikkek: hasizom · zsírpárna
1 hozzászólás
paoloni>!

Mindig azt tettem, ami jól esett és mindig az az érzésem volt, hogy helyesen cselekedtem. Amit a testem követelt, megadtam neki: de lelkem sohasem volt a testem rabszolgája. Ha csalódtam valakiben: rögtön kiadtam az útját. És feleségtől sohasem csábítottam el a férjét.

358. oldal, Jászai Mari

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Citrompor P>!

    A szem alatti sötét karikákat – ami lehetett a fiatal lányoknál gyakori anémia, azaz vérszegénység jele – kifejezetten az egyedül vagy mással űzött nemi élet eltitkolhatatlan megnyilvánulásának tekintették. „A barátnőm nem volt szépnek mondható, bár kellemes, vékony, szinte törékeny alakja volt. Az arcza állandóan sápadt, a szeme körül kék karikák sötétellettek; mindebből a lelke szépségére és nemességére akartam következetni” – jegyzi meg szuggesztíven a már idézett, női bőrbe bújt férfi által írott erotikus regény narrátora társnőjéről, és a beavatott olvasó azonnal tudta, hogy valójában mit jelentenek a sötét karikák. Később persze kiderül, hogy a leányzó, egy ismert politikus lánya, titkos viszonyt kezdett egy férfival. Ugyanilyen nyomatékosan említi visszaemlékezésében Larisch grófnő is a Vetsera lány karikás szemét, amit Rudolffal folytatott viszonya, romlottsága következményének lát. (Noha okozhatták akár a korai terhesség miatt fellépő rosszullétek is.) Így hát, akármilyen hiánybetegség vagy kimerültség okozta is a szem alatti sötét karikákat, a lányok gyanút keltettek vele.

113. oldal, Sötét karikák a szem alatt – A lányok szexuális élete

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

4 hozzászólás
paoloni>!

Szorosabbra rántom a míderem madzagját minden nagyobb étkezés után, pedig hát ez igazi tortúra. Nem is szólva arról a kínról, ami a hosszú míder megszokásával jár, mikor fél esztendeig a véres bőrömbe ragadt mindennap az ingem az oldalamon, mert nem tűrtem, hogy nyolcvan centiméteren túl szétterüljek. Ezt bennem mások nagy akaraterőnek nevezi, én formaérzéknek, hiúságnak.

341. oldal, Blaha Lujza

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Virág_Blogger>!

az apró ostobaságok rontják el a nagy örömöket

52. oldal

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság

Hasonló könyvek címkék alapján

Papp Barbara – Sipos Balázs: Modern, diplomás nő a Horthy-korban
Jánossy Gábor: A feminizmus Magyarországon
Baráth Katalin: A borostyán hárfa
Szabó Magda: Régimódi történet
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel
Schlett István: A szociáldemokrácia és a magyar társadalom 1914-ig
Niederhauser Emil: Nemzet és kisebbség
Sipos Balázs – Krász Lilla (szerk.): A női kommunikáció kultúrtörténete
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony
Pók Attila: A magyarországi radikális demokrata ideológia kialakulása