Lányok ​és asszonyok aranykönyve 37 csillagozás

Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Mi ​volt a menstruáció szerepe a nők oktatása szempontjából a 19-20. század fordulóján? Éltek-e szexuális életet a szűzkultuszban nevelt középosztálybeli lányok? Milyen testi tulajdonságokkal lehetett jól elkelni a házassági piacon? Miért volt erkölcstelen intézmény a szoptatósdajkaság? Mivel igyekeztek akkoriban orvosolni a meddőséget? Miért gondolták egészségre ártalmasnak az egyedülálló nők életét? Testi vagy lelki betegség volt-e a hisztéria? Hogyan viszonyultak akkoriban egy nőgyógyászati műtéthez? Korabeli vélekedések szerint miért nem lehet szerelemmel szeretni egy majd nyolcvanéves nőt?

Sok más forrás mellett dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő hagyatékában fellelhető századfordulós rendelési naplók képezik az egyik legfontosabb forrását ennek a könyvnek, ami – korabeli levelek, naplók, visszaemlékezések, orvosi és ismeretterjesztő források, valamint irodalmi művek segítségével – kamaszkortól időskorig kíséri végig a 19. század végén és a 20. század elején,… (tovább)

>!
Park, Budapest, 2019
384 oldal · ISBN: 9789633556030
>!
Park, Budapest, 2019
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633554777

Enciklopédia 4


Kedvencelte 2

Most olvassa 26

Várólistára tette 124

Kívánságlistára tette 149

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
cseri P
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Első olvasásom 2020-ban. Jól indul az év. Alig tudtam letenni. Nem voltak rosszak az úrinős könyvek sem, de szerintem ez sokkal jobb. A téma szűkebb, de nagyon izgalmas (szépség, egészség, termékenység és szexualitás az alcím szerint), a merítés viszont bővebb: itt nemcsak úrinőkről van szó, hanem minden társadalmi osztályról. Számomra ez így sokkal érdekesebb. Aztán meg, az úrinős könyvek stílusában volt egyfajta semlegesség, nemigen lehetett megkülönböztetni, melyik szerző írja a fejezetet, itt viszont Szécsi Noémi egy kicsit más hangon szólal meg, és már egy-egy szó megválasztásával jelezni tudja, mi a véleménye bizonyos méltatlanságokról, amelyekben a nőknek része volt ezekben az időkben. Hiába volt ez az időszak csak kicsivel több mint száz éve, mégis fényévekre voltak a mai viszonyoktól. Hogy mást ne mondjak, a higiénia területén… a mosás kemény munka volt, meleg víz nem folyt a csapból, és ma már nehezen tudnánk elképzelni, hogy hetente kétszer váltsunk fehérneműt (ami egyébként sem olyan, mint a mai), és akkor már minden ajánlásnak megfeleltünk, és persze a tisztálkodással, fürdéssel hasonló a helyzet. Máris elgondolkodunk egy kicsit a boldog békeidőkön. A legmellbevágóbb persze a szexualitáshoz való hozzáállás. A teljes tabusítás egyfelől, ami a jómódú lányokat illette, ennek minden következményével, másfelől viszont az alsóbb néprétegek, elsősorban a cselédek prédának tekintése, teljes kiszolgáltatottsága. A többször hangoztatott kettősség: a gyenge úrinőt ha terhes lesz, a széltől is óvni kell, de a cselédeket, munkásnőket más fából faragták, ők nyugodtan végezhetik ugyanazt a kemény munkát a szülésig…
Meg még nagyon sok témát érint a könyv, átfogó képet ad, és a források használata révén egy percig sem unalmas. Az egészségügyi témák kapcsán sok mindent felhasznál az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma rendelési naplóiból, aztán persze sajtótermékeket szemléz, korabeli regényekből idéz Bródy Sándortól Kaffka Margiton át Lux Terkáig.
Nagyon jó olvasmány, de azt meg kell említenem, hogy a kiadóváltás nem volt szerencsés a szerkesztés szempontjából, sok feltűnő hiba maradt a könyvben. Egy esetleges második kiadásban ezeket feltétlenül javítani kellene.

>!
Sippancs P
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Tudtátok, hogy a 19. század végén, illetve a 20. század elején…
… szinte soha nem készült fotográfia terhes asszonyról, mert annak elvonultan kellett élnie, és nem illett dicsekednie a boldogsággal?
… a női biciklizést többnyire az emancipációval hozták összefüggésbe?
… a fűző, bármennyire is kényelmetlen volt, a lányoknál a nővé válást jelképezte?
… a kénesgyufa („kakasgyufa”) árusítását az állam betiltotta, mivel olyan sokan – főként megesett szolgálólányok – lettek öngyilkosok a belőle leolvasztott méreggel?
… a szem alatti sötét (kék) karikák gyanúsnak számítottak, és a hajadon lányok esetében az eltitkolt és tiltott nemi életet jelentették?
… a női hisztériát sokszor a női nemiszervvel hozták összefüggésbe, ezért a hisztériás nőt megoperálták, és eltávolították a méhét, petefészkét, csiklóját?
… a szoptatós dajkát emlővizsgálatnak vetették alá, és a hengeralakú melleket találták – szoptatás szempontjából – a leginkább jónak?
… a harmadik ikszet átlépő nő már öreg lánynak számított?
… a púder egyik alkotóeleme az ólom volt, mert a nők és a gyártók egyaránt nem tudtak ellenállni a „legszebb, legjobban tapadó és legkevésbé feltűnő finom porának”?
… egyes felfogás szerint egy nő kétféle hivatás közül választhatott: vagy asszony, vagy prostituált válik belőle?

Nos, ha nem, akkor érdemes beszereznetek és elolvasnotok Szécsi Noémi könyvét.
De vigyázat! Feministáknak csak kis adagban ajánlott!

(Megjegyzés magamnak: olyan jót mosolyogtam, amikor a 10. oldalon megláttam, hogy Hugonnai Vilma lánya ugyanabban a hónapban és ugyanazon a napon született, mint én, csak pontosan 100 évvel korábban! :))

7 hozzászólás
>!
Hoacin P
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Hú, de kifaggatnám most erről a könyvről dédnagymamámat! Nem mintha szemernyi kételyem is lenne a leírtakkal kapcsolatban, csak hogy… mégis milyen volt mindezt átélned, és saját bőrödön megtapasztalnod? „Hát, dédunokám, akkoriban ez volt a természetes.” Nade mesélnél róla? „Nos, olvasd el a könyvet!”
Megtettem. Néhol dermesztő, néhol szimplán meghökkentő, de mindvégig lebilincselően érdekes olvasmány, ami teljes részletességgel visszaadja, milyen volt nőnek lenni 1900 körül. Spoiler: nehéz. Ha lehántjuk a régmúlt idők köré pakolt romantikus, hamis nosztalgiaérzést, akkor valószínűleg kevesen óhajtanának ama körülmények közé csöppenni. Nem is csak társadalmi pozíció, vagy jövőkép tekintetében volt gyér a választáspaletta, hanem az egészségügyi szint sem túl idilli. Operáció jön? Ha a saját otthonodban végzik el, igazán szerencsés vagy, mégis érthető, ha nyomban végrendelkezel.
De akadtak mókás szösszenetek is. A sokszor idézett Cilike, az ügyeletes butuska kamaszlány megbízhatóan botlik el a saját lábában, netán „újságból kivágott hirdetés alapján kíván soványítóport vásárolni, de nagy zavarában az újságkivágás másik oldalát mutatja a patikusnak, aki bajusznövesztőt ad neki”. Oda se neki, hiszen ekkoriban „egy kis bajusz, mely a nő felső ajkát árnyékolja, még nem is csúnya, sőt párisi ízlés szerint pikánssá, érdekessé teszi az arcot”. A fűző körül komplett vitafórum alakul ki, de az orvosok hiába mutatnak rá, hogy egészségtelen, a szépségért ugye szenvedni kell. Még akkor is, ha kivörösödik tőle az orr. „(ami ismert tünet volt a magukat szorosan befűző lányoknál)”. Hajunkat „illetve a fejet évente néhányszor mosni is kell”, csak kellemetlen, hogy a frizura „kiszáradásához 24-36 óra meleg időjárás vagy jól kifűtött lakás szükséges”. Cilike mindenesetre hallotta, hogy „vannak leányok, a kik krétaport esznek és eczetet isznak és attól olyan érdekesen halványok lesznek!” :D
Színésznőtől lop teltséget mutató „töltött pólót” egy vetélytársnője, szüzességi bizonyítványt kér az orvosnőtől a páciense, a menyasszonyt pedig legjobb alkalom esküvő után felvilágosítani. Kívánt magatartás a nászéjszakán a feleségtől: a, alélt tiltakozás b, darab fa jelleg c, (ilyen nincs, és nem is illik). Vagány hölgyek építésznek, orvosnőnek állnak, netán nyolcvanévesen közbotrány kíséretében harmincas fiatalemberekkel házasodnak.
És ki hallott még ilyet, kisasszonyok biciklin! No nem baj, szoknyában elmegy. Mert ahogy egy női véleményező szigorúan leszögezi: „Nadrágot csak… no hogy is mondjam?… túlságosan szabad gondolkodású és erkölcsű hölgyek óhajtanak hordani…”
Minden elismerésem Dr. Hugonnai Vilmának!
És neked is, dédnagymama.

7 hozzászólás
>!
Baráth_Zsuzsanna P
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Nem volt könnyű nőnek lenni a 19. – 20. század fordulóján. Nyilván ma sem az, de dédanyáink teljesen más problémákkal küzdöttek, mint manapság mi, lányok. Ugyanakkor a női test és lélek alapvetően nem sokat változott, ugyanúgy szembe kellett nézniük a különféle női bajokkal, a házasélet szépségeivel és gyötrelmeivel, valamint az öregedéssel. Csak amíg nekünk rendelkezésünkre állnak a modern orvostudomány vívmányai, addig ezeknek az asszonyoknak jóval nehezebb körülmények között kellett gyógyírt találniuk az egészségügyi problémáikra. Nézzünk egy egyszerű példát: ha én ma úgy gondolom, hogy szakember segítségét kérem a lelki gondjaim enyhítésére, elmegyek a háziorvosomhoz, akivel megbeszélem, hogy mi a baj, és milyen szakembert szükséges felkeresem a gyógyulás érdekében. Na most, akkoriban, nem is olyan régen, még nem létezett olyan, hogy pszichiáter vagy pszichológus, a századfordulón hisztériásnak tartották azt a nőt, akit ma depressziósnak mondanánk, és jó esetben beutáltak némi gyógyfürdőzésre és nyugtatót kapott, súlyosabb esetben egyszerűen bezárták egy elmegyógyintézetbe. Miközben a test gyógyítására meglepően modern eljárásokat alkalmaztak, a lélekkel nem sokat törődtek az orvosok. Persze ez alól is voltak kivételek, de akkoriban egyszerűen nem tartott ott a tudomány, hogy a felmerülő lelki problémákat kezelni tudják. Ráadásul teljesen más megítélés alá estek az egyszerű és az úrinők. Ma már nagyon megdöbbentő az, hogy előbbiekkel nem sokat törődtek, merthogy ők úgyis bírják a gyűrődést, miközben a városi, jó anyagi helyzetben lévő asszonyok betegségeinek kiszolgálására teljes iparágak épültek ki. Tabuk nélkül mutatja be nekünk Szécsi Noémi a korszakot női szemszögből nézve. Mindezt egy nagyon érdekes módon, Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő feljegyezései alapján kaphatunk képet a különböző társadalmi osztályba tartozó asszonyok életéről. Így mindvégig sikerül fenntartani az olvasó érdeklődését az egyébként nagyon változatos témákra vonatkozóan, hiszen így a tudományos háttér bemutatására is kiváló alkalom nyílik közérthető formában.
A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2019/11/20/konyvkritika_…

>!
szofisztikáltmacska
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Biztosan nem vagyok egyedül a rajongásommal a századforduló hazai korszaka iránt, azonban érdemes néha az idealizált, idilli képet egy kicsit közelebbről is megvizsgálni, és akkor feltárulhat előttünk, hogy a legtöbb történelmi korszakhoz hasonlóan a 19-20. század fordulója sem volt fenékig tejfel. Szécsi Noémi legújabb munkájában a nők szemszögéből vizsgálja ennek a korszaknak a hagyományait, szokásait és hiedelmeit. A könyv mind a felsőbb, mind az alsóbb réteg nőtagjaival is foglalkozik, így adván egy igazán átfogó képet a korszak nőtörténetéről.
A könyv állandó visszatérő szereplője – ha lehet így nevezni, idegenvezetőnk az olvasás alatt –, az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma, aki (szerintem) korának egyik legnagyszerűbb alakja volt.
Az író a fejezeteket is úgy építette fel, hogy minden témához hozott valami akkoriban nagy szenzációt keltő hírt vagy történetet, ezzel megalapozva a „hangulatot”, majd pedig alaposan boncolgatva adott kérdéskört, kapunk egy csomó érdekes tényt és tudnivalót. Egy percig sem éreztem száraznak vagy unalmasnak ezt a könyvet, túlzás nélkül minden sora lekötött és még alvás közben is kísértett. Remekül egyensúlyozott a szórakoztatás és a komoly társadalom- és kultúrtörténet mezsgyéjén úgy, hogy nem vált kommerszé, de még bőven emészthető maradt. Nagyon tetszett, ahogyan a szerző összefűzte a fejezeteket, egyikből teljesen természetesen csusszantunk át a másikba és azt is, hogy a korábbról ismerős szereplők fel-felbukkantak más aspektusból egy későbbi részben.

Nem túlzok, ha azt mondom, hogy az egyik legbicskanyitogatóbb olvasmányt sikerült kifognom ennek a könyvnek a személyében, mégis imádtam minden sorát. Nem titok, hogy feminista vagyok, és így rengetegszer fogtam a fejem és borult el az agyam a közel négyszáz oldal alatt, de sokkal kevesebb lennék, ha kihagytam volna ezt a könyvet. Ha érdekel benneteket a nőtörténet, vagy ha csak egyszerűen olvasnátok valami eszméletlenül érdekes és döbbenetes könyvet, akkor a Lányok és asszonyok aranykönyve kötelező olvasmány.

Bővebben:https://szofisztikaltmacska.blog.hu/2019/12/03/szecsi_n…

>!
Rune
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Nagyon megrázott ez a könyv. Még napokig eszembe jutottak a megdöbbentőbb részei. Azt hiszem ezt érdemes lenne mindenkinek, nem csak nőknek elolvasni. Ez is tipikusan azok közé a kötetek közé tartozik, amelyek feltárják, hogy az olyan, manapság romantizált korban, mint a századelő, a monarchikus Magyarország, az úriemberek és úrihölgyek kora, igazából milyen volt a valóságban. Milyen mára számunkra elképzelhetetlen higiéniás szokások és lehetőségekkel éltek a mindennapokban. Mennyire volt képmutató a társadalom a nők megítélésében, fiatalkortól az időskorig. Milyen tabuk voltak, amelyek egy része még manapság sem feltétlenül dőlt meg. Milyen irányelvek voltak az orvoslásban, amelyek ma már általános műveltségünkkel is evidensen banálisnak és barbárnak tűnnek. Egy szóval egy még nem olyan távoli kort ismerhetünk meg, magyar helyszíneken, magyar emberekkel, nőkkel, sorsokkal. És ezért hátborzongató az egész, mert csak pár évtized választ el engem vagy nőtársaimat, hogy ezek az állapotok akár velünk is megtörténhettek volna.
Már csak azért is szeretem az ilyen köteteket, mert mindig ráébreszt, hogy milyen szerencsés helyzetben élhetünk manapság.

>!
EvelinTekla
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Ezt a könyvet olvastam gyakran felszakadt belőlem egy-egy sóhaj: Istenem, mekkora szerencse, hogy nem akkor éltem! Szörnyen lekorlátozott élet várt azokra a nőkre, akik az 1800-as évek végén éltek: szerelem, oktatás, külső megjelenés, egészségügy, házasság, rokonok, zsarnokság, gúnyolódás. Ma jóval könnyebb helyzetben élünk: jó, hogy dolgozhatunk, tanulhatunk, választhatunk. Köszönjük meg azoknak a nőknek (olykor férfiaknak), akik akkoriban előremozdították mindezt számunkra.

>!
Rita_Antoni I
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Nekem az előző két kötetnél kevésbé tetszett, inkább anekdotagyűjtemény néhol elrugaszkodott következtetésekkel. Érdekesnek érdekes, bár számomra a vártnál keveseb új infót tartalmazott.

>!
dmmddm
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Szerettem ezt a könyvet, bár egyáltalán nem volt könnyű olvasmány. Szerettem,hogy Hugonnai Vilma kísért végig minket az oldalakon. Viszont elborzasztó volt olvasni az elveket, a gyakorlatot, a… majdnem mindent a nők akkori helyzetével, egészségével kapcsolatosan.Talán kicsit ment a világ előre ebből a szempontból. Talán. Kicsit.

>!
Mathilda
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Szécsi Noémi ezúttal Géra Eleonóra nélkül vállalkozott arra, hogy újabb kötetet ad közre a 19-20. század fordulóján élt nőtársaink életéről.
A harmadik testvér – nevezzük így – kifejezetten a nők testére, a testük értékére fókuszál, felületesen kapargatva azt, hogy mi volt ennek a testnek a társadalomban betöltött helye, szerepe (szüljön egészséges gyereke(ke)t, ez minden, ami kiderül). A könyvhöz, akár a korábbiak esetében, regényeket, egykorú visszaemlékezéseket, sajtót használ a szerző, illetve az eddigieknél nagyobb számban egészségügyi vonatkozású, szintén egykorú irodalmat. Ami új forrás, az Hugonnai Vilma orvosi naplója és hagyatéka – sajnos ennek nem használja ki a lehetőségeit, de erre a későbbiekben még visszatérek.

A kötet felépítése, a tartalomjegyzékben megjelölt résztémák azt ígérték, hogy részleteiben végighaladunk a nők életútján a serdüléstől a nővé váláson és a házasságkötésen át a szülésig, illetve a gyermekágyig, követve a női életutat egészen az elhervadásig. Az olvasás során azonban azzal szembesültem, hogy ezek a résztémák nincsenek kibontva, csupán nagyon érdekes és színes, kissé bulvárszagú történetekből, anekdotákból áll össze a kötet, a nélkül, hogy szerzője komolyabban „megágyazott” volna mindennek, akár nőtörténeti, akár társadalomtörténeti szempontból. Hugonnai Vilma orvosi naplójából is eseteket szemléz, de magát a forrást nem elemzi, noha érdekes lenne tudni, milyen korú/ társadalmi összetételű pacientúrával dolgozott, milyen panaszokkal keresték fel a leggyakrabban és melyek voltak a tipikus női betegségek.

A időszak, amelyet maga a kötet feldolgoz, a felhasznált források alapján az 1880-as évek elejétől nagyjából az 1920-as évek elejéig tart. Épp ebben az időszakban rengeteget változott a nők helyzete – minden tekintetben – de a kötetben ez nem jelenik meg markánsan, mint ahogy az egyes korszakok sem különíthetők el egy adott tematikán belül. Az első világháború pedig mintha meg sem történt volna – pedig ez is egy cezúra, különös tekintettel a gyermekáldásra és a gyermekhalandóságra (gondolok itt a védőnői hálózat létrehozására).

Azt pedig már csak zárójelben jegyzem meg, hogy hiba volt kiadót váltani, eszméletlen mennyiségű szerkesztési hiba maradt benne, rossz szórendek, hibás hivatkozások, pontatlan lábjegyzetek, stb.
A legdurvább hiba (számomra) az volt, mikor a főszövegben egy idézett könyvrészletre azt írják, hogy ez a Szegény gazdagokban szerepel – a lábjegyzetben pedig már a Gazdag szegényekben (ez utóbbi a helyes válasz).


Népszerű idézetek

>!
Citrompor P

    A századforduló tájékán azonban az lett a nemkívánatos tartalom, ami az élet naturalisztikus ábrázolására irányult. A szépirodalmat is ezek a tendenciák érdekelték leginkább, de egy magára kicsit is adó szülő semmiképpen nem ajánlotta volna lányának az efféle, a társadalom visszásságait leleplező műveket, mondjuk, az erkölcskritikus Zola regényeit. Ezek a realisztikus művek – egyebek mellett – leírták a női test minden elképzelhető, nyílt és kimondatlan áruba bocsátását, amivel tényleg minden illúziójuktól megfosztották volna az ártatlan teremtéseket. Vagy, ami nem kisebb probléma, bizonyos jelenetek szükségtelenül lázba hozták volna őket.

95. oldal, „Főkelléknek tekintjük a szüzességet” - A lány legfőbb értéke

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Kapcsolódó szócikkek: Émile Zola
>!
Citrompor P

    A társadalom mindent (sic!) rétegét tekintve a nők által űzött és űzhető szakmák az 1880-as népszámlálás adatai szerint a következők voltak: földműves (636 363 fő), napszámos (497 308), házicseléd (365 837), kereskedelemben dolgozó nő (18 387), bába (7851), tanítónő (3616) nevelőnő (1750), apáca (771), bordélyház-tulajdonos (60). Ebből – ha az illető nem szándékozott apácának vonulni – legfeljebb a tanítónői és nevelőnői pálya volt elfogadható egy úrinő számára.

73. oldal, Semmit se túlságosan - Munka, Sport és a női test

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Kapcsolódó szócikkek: 1880
>!
Citrompor P

    A személyes tisztaságot legfőképpen a fehérnemű tisztasága alapján ítélték meg. Hugonnai Vilma helytelen gyakorlatként említette, hogy még jómódú emberek is egy hétig hordják ugyanazt a fehérneműt. Legalább heti kétszeri cserét javasolt, mondván, napi fürdő hiányában a fehérnemű fogja fel az izzadságot, a testnedveket és a levegőben kerengő port.

27. oldal, Leckék Zsófikának - A test és a környezet higiéniája

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

2 hozzászólás
>!
Citrompor P

(…) pedig néhány évtizeddel korábban még azért féltették a lányokat a regényolvasástól, mondván, az életidegen romantikus történetek hamis illúziókat ültetnek beléjük.

95. oldal, „Főkelléknek tekintjük a szüzességet” - A lány legfőbb értéke

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

1 hozzászólás
>!
paoloni

A hasizmok kellően fejlettek, de nőknél ne nagyon élesen kifejezettek legyenek. Az alhas kissé előredomborodó és gömbölyded legyen. (…) A mérsékelt zsírpárna nagyon emeli a has szépségét.

45. oldal

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

1 hozzászólás
>!
paoloni

Mindig azt tettem, ami jól esett és mindig az az érzésem volt, hogy helyesen cselekedtem. Amit a testem követelt, megadtam neki: de lelkem sohasem volt a testem rabszolgája. Ha csalódtam valakiben: rögtön kiadtam az útját. És feleségtől sohasem csábítottam el a férjét.

358. oldal, Jászai Mari

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

>!
paoloni

(…) aki valami rendkívülit akar elérni, az elsősorban tanulja meg gyomrát meguralni! Az emberi gyomor a legnagyobb despota, aki meg tudja uralni gyomrát, az ne féljen semmi nehézségtől, az el fogja érni azt, amit elérni sikerült már másnak, eléri azt, amit czélul tűzött ki.

9. oldal, Hugonnai Vilma

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

1 hozzászólás
>!
paoloni

Szorosabbra rántom a míderem madzagját minden nagyobb étkezés után, pedig hát ez igazi tortúra. Nem is szólva arról a kínról, ami a hosszú míder megszokásával jár, mikor fél esztendeig a véres bőrömbe ragadt mindennap az ingem az oldalamon, mert nem tűrtem, hogy nyolcvan centiméteren túl szétterüljek. Ezt bennem mások nagy akaraterőnek nevezi, én formaérzéknek, hiúságnak.

341. oldal, Blaha Lujza

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

>!
Virág_Blogger P

az apró ostobaságok rontják el a nagy örömöket

52. oldal

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

>!
Citrompor P

    A szem alatti sötét karikákat – ami lehetett a fiatal lányoknál gyakori anémia, azaz vérszegénység jele – kifejezetten az egyedül vagy mással űzött nemi élet eltitkolhatatlan megnyilvánulásának tekintették. „A barátnőm nem volt szépnek mondható, bár kellemes, vékony, szinte törékeny alakja volt. Az arcza állandóan sápadt, a szeme körül kék karikák sötétellettek; mindebből a lelke szépségére és nemességére akartam következetni” – jegyzi meg szuggesztíven a már idézett, női bőrbe bújt férfi által írott erotikus regény narrátora társnőjéről, és a beavatott olvasó azonnal tudta, hogy valójában mit jelentenek a sötét karikák. Később persze kiderül, hogy a leányzó, egy ismert politikus lánya, titkos viszonyt kezdett egy férfival. Ugyanilyen nyomatékosan említi visszaemlékezésében Larisch grófnő is a Vetsera lány karikás szemét, amit Rudolffal folytatott viszonya, romlottsága következményének lát. (Noha okozhatták akár a korai terhesség miatt fellépő rosszullétek is.) Így hát, akármilyen hiánybetegség vagy kimerültség okozta is a szem alatti sötét karikákat, a lányok gyanút keltettek vele.

113. oldal, Sötét karikák a szem alatt – A lányok szexuális élete

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

4 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Papp Barbara – Sipos Balázs: Modern, diplomás nő a Horthy-korban
Niederhauser Emil: Nemzet és kisebbség
Gyáni Gábor: Nők a modernizálódó magyar társadalomban
Perényi Roland: A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Szécsy János: Az ittfelejtett nép
Dénes Iván Zoltán (szerk.): Magyar-zsidó identitásminták
Gyimesi Emese – Lénárt András – Takács Erzsébet (szerk.): A test a társadalomban
Hudi József (szerk.): A fogyasztás társadalomtörténete
Frank Tibor: Britannia vonzásában
Mazsu János: Tanulmányok a magyar értelmiség társadalomtörténetéhez 1825–1914