A ​modern budapesti úrinő (A budapesti úrinő magánélete 2.) 76 csillagozás

Életmódtörténet (1914–1939)
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő

A ​"haladó vagy korszerű", „érdekes”, „a hagyományt nem követő”, „szokatlan”, „divatos” vagy „praktikus” jelentéssel bíró „modern” jelzőt a háború után egyre nagyobb kedvvel alkalmazták magukra a nők, ha azt akarták kifejezni, hogy haladnak a korral, divatosak, fiatal(os)ak, szakítanak a tradíciókkal, dinamikusak, észszerűen gondolkodnak… A modern lány magától értetődőnek érezte, hogy középiskolába jár, még ha nem is feltétlenül szeretne továbbtanulni, a modern nő rúzsozta magát és nyáron fürdőtrikóban evezett a Dunán, hogy lebarnuljon, a modern anya akkor érezte magát biztonságban, ha kórházban szült, a modern úriasszony porszívót vett cselédjének… A korszellemhez igazodó, magát modernnek tartó asszony tehát hitt az önérvényesítésben, a társadalmi fejlődésben, az orvostudományban és a technikában – azaz a modern lét vívmányaiban.
A modern budapesti úrinő (1914-1939) két nézőpontot – a város- és művelődéstörténészét, valamint a nőtörténet iránt elkötelezett íróét – alkalmazva… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2017
440 oldal · ISBN: 9789634058250

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Kun Béla


Kedvencelte 8

Most olvassa 14

Várólistára tette 125

Kívánságlistára tette 122

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Hoacin>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő

Igényes, részletes és szépen illusztrált gyűjtemény. Amit csak el lehet képzelni, mindent érint, ami egy nő életével és hétköznapjaival kapcsolatos lehet, az első báltól a saját vállalkozásig, a bubifrizurától a gyermekvállalásig, kvarcolástól a tisztasági betétig. A szemtelen fiatal hölgyek jellemzően már akkor is magabiztosan botránkoztatták meg az idősebb korosztályt, mint például a vízparton szórakozó, rúzsos-tűsarkús „flapperlány”, akit csupán „a jazzband, a pizsama, a bár, a Színházi Élet, és a szépségverseny” érdekel. Móricz Zsigmond többször is heves ellenérzését fejezi ki az új módi iránt, holott elhagyja „természetes külsejű” első feleségét egy arcát festő színésznő, Simonyi Mária kedvéért, akinek megjelenését aztán periodikusan és bosszantóan szidja a naplójában. spoiler
Jour fix, kártyaparti, koktélparti, garden party. A hétórai teára invitált vendégeknek fél 9 előtt nem illik érkezni! Majonézt inkább ne szervírozzunk, viszont vásároljunk Vámpír márkájú porszívót, mert igazán gusztusos masina! Egy modern nő már ilyet használ, tekintsük csak meg a színes beszámolót József főherceg és neje első porszívóvásárlásáról. Bizonyára rádiót is közösen szereztek be, hiszen a technika ezen új csodája „mindenkinek szórakozást nyújt, mindenkit tanít. Még szorosabban összefűzi és otthonához köti a család tagjait. Visszatartja minden káros, költséges szórakozástól.” véli a Családi Tanácsadó. És legalább addig sincsenek a kávéházban, ugyanis aggasztó divat lett ott kvaterkázni kollektíven.
Amerikai tippeket kapunk gróffogáshoz spoiler, újságba kerül az első magyar gépészmérnöknő, szőrtelenítő krémnek használjunk bárium-szulfid, cink-oxid, keményítő és víz keverékéből készült pépet de inkább ne, táncoljunk bostont, shimmyt vagy java-t, mert az igen hercig tánc. Irma bárónő kozmetikai intézetet vezet, az arisztokrata Bethlen Katalin Budafokon gombatermesztéssel és csirketenyésztéssel foglalkozik, az Orsolya-rendi apácák nevelte Putty Lia Hollywood-ban mozicsillag lesz, Gobbi Hilda ideiglenesen kaktuszokat tetvetlenít, Tarczay Gizella „A bevonuló honvéd” című irredenta versével „A hét évszázad legrosszabb magyar versei” című antológiába kerül be, Manci pedig már tudja, hogy „az ondulálásból, manikűrből, krepdesin blúzból és kimért kölniből szőtt háló kell a fix fizetéses férj befogásához.”
Lakberendezés, divat, modern konyha, politika, autogramvadászat, plasztikai műtét, kékharisnyák, női sorsok, lánykollégiumok. Tényleg dicséretes gyűjtőmunka eredménye ez, végig érdekfeszítő, és további ismeretszerzésre csábít.
A korhoz képest igen vagány Petrich Kató naplószemelvényeit különösen élveztem. :)
spoiler

„Vacsora után fölvettem a Feri [a bátyám] ruháját, kravátlit és a kalapját, oldalt lehajtva. Persze a hajam lenyaltam és a kalap alá dugtam. Olyan stramm fiú voltam, hogy na! Aztán Ferivel kimentünk sétálni. Lacinak hívtak. Egész az Aladár utcáig mentünk, mind a ketten sétabottal. Szembe jött velünk a mademoiselle, (a kutyákkal) úgy hadonásztam az orra előtt, szegény úgy megijedt. Mikor visszajöttünk, az Amyék előtt cigarettára gyújtottunk. (…) Minden nő után megfordultam és az üveg nélküli cvikkerrel fixíroztam őket.”

Lady_L>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő

Ugyanúgy bajban vagyok az értékeléssel, mint az első résznél, nem tudok mit írni, ez a könyv úgy tökéletes, ahogy van. Olvasmányos stílusban adja azt, amit az ember vár, amikor a kezébe veszi, pártatlanul, állásfoglalás nélkül bemutatja, hogyan élt egy budapesti (úri)nő 1914 és 1939 között. Komolyan mondom, kötelezővé kéne tenni mindenkinek, annak is, aki kritizálja a nők helyzetét, annak is, akik elégedett vele, rendkívül sok elgondolkodtató dologgal szembesít, azt hiszem, még izgalmasabb is volt, mint az első rész, persze biztos azért, mert a legnagyobb változások idejét mutatja be, az első rész az csak olyan előszele volt. Azt hittem, az első annyira zseniális volt, hogy nem lehet jobb, tévedtem. Ráadásul még mintha kicsit jobban össze is lett volna fésülve. Erősen kedvenc-gyanús.
Kiegeszítés, amit már az elsőnél is írni akartam: iszonyatosan frusztráló, hogy annyi érdekesnek ígérkező regényre hivatkozik, hogy mindet akarom, most rögtön, de még ha lenne is kapacitásom, hogy elolvassam őket, a legnagyobb részük beszerezhetetlen. Ennek semmi köze persze a könyvhöz és értékeihez, csak valahol ki kell bosszankodnom magamat.

4 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő

Izgalmas időutazás volt, pont egy túlromantizált korban, ami egyszerre tűnik nagyszerűnek (nagyobb szabadság mindkét nemnek), és borzasztónak (Horthy-korszak: nem mond ez eleget?). Alapos könyv, rengeteg munka lehetett mögötte, korabeli emberek példáival, akik közül páran visszatérő szereplői lesznek a könyvnek. Ha ilyesmi is lenne a történelemórákon, máris közelebb tudnánk hozni magunkhoz a nehezebben megközelíthető korokat is.

Nagyon érdekes volt, hogy a különbségek ellenére mégis milyen ijesztően hasonlít bizonyos dolgokban a mi korunk a dédszüleinkére (legalábbis az enyémek 1900 körül születtek). Leginkább a politikusok lózungjai voltak olyanok, hogy a mostani politikusaink szájából hallva se lepődnénk meg, csak esetleg felháborodnánk, ha kilenc év után még képesek vagyunk rá. Az is érdekes, hogy mostanában mennyire divatba jöttek néhányan ebből a korból: Klebelsberg Kunó (aki nem félti a maga nemét a nők gyengécske próbálkozásaitól) például az oktatásunkért felelős; Tormay Cécile egészen divatba jött pár éve (főleg a Bujdosó könyv, ami már akkor is menő volt). Az is milyen érdekes, hogy a köztudatban sikerült elhitetni azt akkor is és most is, hogy a liberális, úgymond baloldali, mindenkit egyenlőnek tartó és minél nagyobb szabadságra törekvő nézetek okozták azokat a problémákat, amikkel szembe kell néznünk. Néha még maguk a problémák is csak kitaláltak. Nemrég hallottam egy új párt rendezvényéről készült videóban, micsoda problémáink is vannak mostanában: a férfiak elnőiesednek (hogy ez mi a fenét jelent vajon?, mellünk nő és vaginánk lesz?), a melegek (ott máshogy mondták) meg nem szégyellik magukat, sőt, mindenkit meleggé akarnak tenni, meg ugyebár a migrányok… Szóval félreértelmezése, kifacsarása dolgoknak, ez megy most is, akkor is, és szinte már visszavágyik Krúdyval együtt a Monarchia korába, ahol a gyilkos Ferenc József trónolt felettünk.

A könyv persze nem tartalmas állásfoglalást, úgy mutatja be a dolgokat, ahogy voltak, és ez mostanában nálunk nem alapvető, hanem nagy erény. Izgalmas, érdemes elolvasni.

VeronikaNy>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő

Szécsi Noémi nőtörténeti munkáiból már csak ez az egy várt olvasásra, nem tudok semmi különöset mondani róla, mert hibátlan. Eszméletlen mennyiségű forrást dolgozott fel gördülékeny, jól olvasható módon, a sok információ ellenére sem tűnik lexikonnak vagy fárasztónak. Ez az időszak mondjuk extra hálás téma, ebben a 25 évben a nő szerepei, lehetőségei nagyon sokat változtak, miközben a mindennapi életben inkább a praktikum került előtérbe a látvány helyett és a háború miatt a nők oktatása, munkavállalása is más megvilágításba került, és az egyre megbízhatóbb fogamzásgátlási lehetőségek is hozzájárulnak a nők szerepének átértékelődésrhez.
Tényleg bemutatja az élet minden területét, a lakhatási, étkezési, vendéglátási szokások változásait is, a szórakozási lehetőségek kinyílását, a nők megjelenését a politikában.

Esmeralda P>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő

Letehetetlen, néhány nap alatt kiolvastam, pedig azt hittem, ezt inkább kis adagokban olvasgatva lesz majd befogadható.

Szakkönyvként is nagyon alaposnak érzem, bár nem vagyok társadalomtudós. Mindenesetre nagyon elfogulatlan, végig tárgyilagos tud maradni, pedig a harmincas évek irredenta, zsidótörvényes világában ez nyilván nem könnyű. Zsibong az ember feje, mire a végére ér, és ha olyan szerencsés, mint most én, hogy Budapest belvárosában él, akkor a sok kötödés miatt méginkább beköltözik a fejébe ez a sok minden.
Aki pedig szívesen olvasta eddig is a kor irodalmát, pláne, ha a klasszikusok mellett Mancitól vagy Szomaházytól sem idegenkedik, nem győz majd betelni a rengeteg irodalmi hivatkozással, ami átsző mindent, és egészen otthonossá teszi.

Kaffka női vívódásai, Édes Anna cselédvilága, Tutsek Anna Cilike után, háztartási praktikák, férfiak viszonyulása a modern nőkhöz, tánc, strandok, munka és szavazójog, csitri ábrándok, mozisztárok.

A végére érve nekem mégis kicsit sok az adat és hiányoznak az érzelmek, a hétköznapi életek. Illetve ezt segít áthidalni, hogy olvastam már például Gyarmati Fanni naplóját, ami sokkal személyesebbé teszi mindezt. És persze most azonnal és egyszerre lenne kedvem újraolvasni a Naplót, a Mancit, és temérdek idézett, ismeretlen regényt. Nyugatos nőket, korabeli lapokat, naplókat. Érdekes volt, mennyire utálta és megvetette Móricz ezeket a modern úrilányokat, valahogy nem tudatosult bennem. Tőle is elolvasnék most ezt azt emiatt.

Egy biztos, eddig is nagyon szerettem és tiszteltem ezeket a nőket, akiknek köszönhetem, hogy a ma így élhetek, tanulhatok, szerethetek, dolgozhatok. Most még jobban felnézek rájuk.

theodora>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő

Tavaly nyáron olvastam Géra Eleonóra és Szécsi Noémi első közös társadalomtörténeti könyvét, melyben a budapesti „úrinők” életét mutatták be 1860–1914 között. Ez a könyv annak a közvetlen 'folytatása': azonos koncepcióval az 1914–1939 közötti időszakra vonatkozóan.

A világháború közötti időszak ha lehet, még érdekesebb, mint a korábbi köteté – a nők egyre szabadabbak az öltözködés, a kikapcsolódás, a tanulás és munka világa terén. A polgári lakások egyre kisebbek lesznek, egyre kevesebb személyzetet tartanak – a pénzügyi helyzet romlása illetve a technikai újdonság miatt egyaránt.
Ahogy az előző kötet, ez is nagyon olvasmányos, informatív, ne ijesszen el senkit a mérete, mert gyorsan olvasható, rövid fejezetekre tagolt könyv, ami 'eteti' magát. Ajánlom a történelem kedvelőinek, illetve akit érdekel a nők helyzete, illetve a társadalom mindennapi működése ebben az időszakban. Több irodalmi forrást is említ, ami további kikapcsolódást illetve mélyebb megismerést nyújt. Örülök, hogy én már többet olvastam az Édes Annától kezdve Bródy Lili többször hivatkozott Mancijáig.

Katja_Magnus>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő

Egy rettentoen sok forrasanyagbol dolgozo, nagyon komplex, vaskos kotet.

Ez, vagyis a sorozat masodik kotete nekem sokkalta nagyobb elmenyt adott olvasas kozben. Jol tagolt, rovid alfejezetek valtjak egymas. Az elet minden egyes szegmenset probaltak bemutatni az ironok: a maganelet valtozasat (lakokornyezet, szepsegapolas, hazassag, egeszseg es gyermekneveles), szorakozasi lehetosegek (szinhaz, mozi es nyaralas/teleles) es megannyi minden.

Hiszitek vagy sem, de ebben a kotetben meg Gabor ZsaZsa is emlitve van. :D

Nagyon tetszett az alapossag, ami (szamomra) hianyzott az elso kotetbol. Rengeteg korabeli szak- es szepirodalombol meritkezett es olyan erdekessegek is fellelhetoek benne, hogy peldaul miket hasznaltak a nok szortelenites gyanant. A legnagyobb meglepetes szamomra a ma is ismert es hires nagy markak itthoni elterjedese volt (Revlon, Bourjois, Palmolive stb).

Idonkent szaraznak hathat, de higyjetek el, nagyon megeri elolvasni.

dianna76 P>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő

Ebben a kötetben több olyan rész volt, ami nem tudott maximálisan lekötni. Az első felét szívesen olvastam, és sodort is magával. Viszont a politika, hatalom, karrier, nyaralás, színházi élet stb. nehéz falat volt. A lakás, berendezés, bútorzat pedig nem értem miért kimondottan a női kultúrtörténet része. Viszont pont ennél a fejezetnél jöttek elő gyermekkori emlékeim: bárszekrényes szekrénysor, falvédő a konyhában a házi áldás szövegével.
Természetesen ebben a kötetben is, mint az előzőben hatalmas kutatómunka van, s ezt mindenképpen nagyra értékelem, annak ellenére, hogy nálam alulmaradt a tetszési indexben. A kiadás hozta ugyanazt a színvonalat. A fotódokumentumok tetszetek, csak mintha kevesebb lett volna belőlük.

>!
Európa, Budapest, 2017
440 oldal · ISBN: 9789634058250
modus_operandi>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő

Szerintem botrányosan kevés könyv szól kifejezetten nőkről, mind a szépirodalomban, mind a szakirodalmakban. spoiler Számomra korszakalkotó, amit ez a szerzőpáros letett az asztalra ezzel a két könyvvel és nem lepne meg ha néhány éven belül a társadalomtudományi szakok bevett irodalma lenne, ha nem is kötelező, de ajánlott szinten. Nagyon gender, haladó, áttekintő, igényes, alapos és tudományos-szakmai.

Nienna001 P>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő

Jól felépített könyv, rengeteg érdekes, rövidebb írással. Sok plusz információt nyújtott a korszakról. A források dominálnak, szakirodalomra kevéssé hivatkozik. Naplókat, leveleket, korabeli újságcikkeket, tanácsadó könyveket használtak fel a szerzők, hogy a nők helyzetének változását bemutassa.

A munka világával és a szórakozással kapcsolatos részeket találtam a legérdekesebbnek. A könyv igényes munka, ismeretterjesztő jellegű, de szerencsére a hivatkozásokat se hagyja el.


Népszerű idézetek

Boglárka_Madar>!

Ezek a divatelőírások a korábban megszokotthoz képest több példátlanul merész megoldást is tartalmaztak, hiszen a harisnyátlan, csupasz lábszár, a kalap elhagyása, a szandálszerű nyitott cipő, az egész combot szabadon hagyó rövidnadrág, a bikini előfutárát jelentő kétrészes fürdőruha sokakban még megbotránkozást vagy idegenkedést keltett az 1930-as években. A modern nő nagy (szandálos) léptekkel távolodott a napernyővel, kalapban, befűzve, fűzős cipellőben, bokáig érő szoknyában a vízparton korzózó századelős társnőjétől, és lassanként kialakult a divat, amit a huszadik század nagyobbik hányadában viselni fog.

131-132. oldal

Kapcsolódó szócikkek: divat · nők · öltözködés
Boglárka_Madar>!

Az 1920-as évek közepén azonban már nem a barnára sült arcot fehérítő, hanem természetes napbarnított színt adó krémet hirdettek a nőknek. A nyári ruhákat most már lebarnult bőrhöz tervezték, a magyar divatlapok pedig azzal sokkolták közönségüket, hogy a francia Riviérán a hölgyek naptól barna lábukat mutogatják – harisnya nélkül!

143. oldal

Kapcsolódó szócikkek: divat · harisnya · krém · öltözködés
2 hozzászólás
Boglárka_Madar>!

Párizson túl a luxusfürdőhelyek világa állíthatta a nőt a legnagyobb kihívás elé. A források egybehangzóan javasolták, hogy ha valaki a Riviérára utazik, vigye magával az egész ruhatárát, akkor talán nem jön zavarba.

131. oldal

Kapcsolódó szócikkek: divat · öltözködés · Riviéra
Boglárka_Madar>!

Ekkoriban még szóban is megfogalmazott evidencia volt, hogy az előnyös külsővel rendelkező nő joga és kötelessége, hogy felfelé házasodjon.

134. oldal

Kapcsolódó szócikkek: házasság · nők
Boglárka_Madar>!

Madzsar adatai szerint 1874–1916 között az átlagos háromról kettőre csökkent a házasságban született gyerekek száma Budapesten. De miközben a törvénytelen gyerekek száma is csökkent, viszont a törvényeseké nem lett több, Madzsar arra következtetett, hogy az óvatosság lett nagyobb, a fogamzásgátló szerek használata elterjedtebb. Gyermektelen házasságból is egyre több lett, érdekes módon a középosztálybeli házasságokban és a nagyobb lakásokban született kevesebb gyermek, viszont minél messzebb esett egy lakás a belvárostól és minél többen laktak benne, annál több gyerek született bele.

81-82. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Budapest
1 hozzászólás
szangi P>!

A konzervatívok szerint így is ketyegő időzített bomba az az egyre növekvő számú tanult nő, akik változó igényeikkel a hagyományos családmodell stabilitását veszélyeztették a szemükben.

307. oldal

pelika_Bp>!

Aztán, ahogyan Kosztolányi Dezső regényének, az Édes Anná-nak érzékletes kezdőképében olvashatjuk: Kun Béla elrepült, zserbóktól puffadozó zsebekkel a város felett…..

153. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kun Béla
theodora>!

Míg korábban a lányok azért vártak a házasságra, mert az asszonystátusz a társadalmon belüli nagyobb megbecsültséget, nagyobb mozgásteret és a családon belüli – főleg háztartásra, gyermeknevelésre vonatkozó – önrendelkezési jogot jelentette, a háború után a leányélet nagyobb szerepet kapott a korábbiakhoz képest, nem csupán átmeneti korszak volt a gyermekévek és a férjhez menés között. Beletartozhattak az iskolaévek, az élményszerzés (szórakozás, utazás), valamint akár a munkavégzés önálló keresőként.

25. oldal

Boglárka_Madar>!

Olyan sok felvilágosító könyvben térnek ki azon tévhit eloszlatására, hogy a havi vérzés alatt nem szabad mosakodni és fehérneműt váltani, mert az fokozza a vérzést, hogy ez gyaníthatóan még élő meggyőződés lehetett, pedig a tizenkilencedik század fordulóján már az első orvosnő, dr. Hugonnai Vilma is számos fórumon harcolt ellene.

57. oldal

Noferure P>!

A magyarázat egyszerű: a háború előtt a takarékosság elsősorban a pénz megtakarítását jelentette, a háború kitörését követően pedig nyersanyaggal, idővel, munkaerővel, és beosztással is spórolni kellett."

190. oldal

Kapcsolódó szócikkek: takarékosság

Hasonló könyvek címkék alapján

Verrasztó Gábor: Lövészárok Pasaréten
Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században
Izsó Zita – Bach Máté: Pesti nő
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel
Ralph Brewster: Hontalanul Budapesten
Aczél Endre: Acélsodrony – A hetvenes évek
Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok 2.
Gasparovich László: A rettegés ötven napja
Podhorányi Zsolt: Dámák a kastélyban
Lakner Judit: Halál a századfordulón