A ​budapesti úrinő magánélete (A budapesti úrinő magánélete 1.) 130 csillagozás

(1860–1914)
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete

Szécsi ​Noémi nőtörténeti blogja, a Halcsontos fűző kinőtte kereteit: a bejegyzések témái kibővítve és rendszerezve, szakmai szerzőtárs bevonásával most kötetben is olvashatóak. A szerzőtárs Géra Eleonóra történész, az ELTE Művelődéstörténeti tanszékének docense.

Fedák Sári, Blaha Lujza, Jászai Mari, Beniczkyné Bajza Lenke, Jókai Mór udvartartása, a Feszty-szalon… A nőtörténetnek az a nagy korszaka, amelyben egy nő nem csak a szépségéről vagy a botrányairól híres, hanem művészként, tudósként is kitűnik, érvényesül, netán jól keres. Amikor pénzzé tudja tenni vagy befolyásra tudja váltani a tehetségét – a férfivagyonok és a férfikarrierek világában.

A századfordulón a főváros diktálja a színpadi, az irodalmi és az öltözködési divatot. Kiállításokat rendeznek, szalonokat, iskolákat nyitnak. Egyre több fiatal lány szeretne Budapesten szerencsét próbálni.

Itt játszódnak a regények, itt adják ki az újságokat, amelyekben egyre több a női szerző és a szerkesztő. A… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2015

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2018
448 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634052487
>!
Európa, Budapest, 2016
448 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634052487
>!
Európa, Budapest, 2015
448 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634052487

Enciklopédia 101

Szereplők népszerűség szerint

Hugonnai Vilma · Jókai Mór · Mikszáth Kálmán · Semmelweis Ignác · Laborfalvi Róza · cseléd · Gyáni Gábor · háziasszony · Temesváry Rezső · Trefort Ágoston

Helyszínek népszerűség szerint

Balaton · Magyarország · Margitsziget


Kedvencelte 12

Most olvassa 29

Várólistára tette 254

Kívánságlistára tette 290

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Gyula_Böszörményi IP>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete

Döbbenetesen precíz, nagyszerű munka, a kor és téma nagyszerű feldolgozása. A könyv első kétharmada annak, akit érdekel a téma, letehetetlen. Az utolsó kétharmad sajnos már nem ilyen érdekes, a művésznők felsorolása néhol kicsit unalmas, de ez nem von le semmit a könyv értékéből. Aki szereti ezt a kort és kíváncsi, milyen is volt úri nőnek lenni akkoriban – továbbá netán Ambrózy-rajongó :-) –, annak kötelező olvasmány.

2 hozzászólás
Amadea>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete

Tavaly még ezt is sikerült elolvasnom, igazán hatékony vagyok.

Valamiért abban a hitben éltem, hogy ebben a kötetben élveteg arisztokrata hölgyekről lesz szó, akik délelőtt tizenegykor kelnek ki selyembaldachinos ágyukból és a fő délutáni program a margitszigeti korzózás, miközben otthon a személyzet lázasan készül az ötfogásos, ezüstvillás vacsora előállítására. Nos, ehhez képest főleg a tisztes középosztályban kalandoztunk – abszolút nem bántam ám, mert könnyebb volt Méhelyékkel azonosulni, mint az Andrássykkal, ill. érdekeltek a múlt jelenbe ágyazódó, mindent túlélő attitűdjei, például: a spórolás! A feleség, az asszony az otthon öko-és mindenféle szisztémájának a katalizátora és működtetője (ami nagyrészt még mindig így van), ő tartja a kezében a gyeplőt és a szálakat, vezényli az alapanyagok beszerzését – akár nemzetközi kapcsolatokat is megmozgatva, hogy az asztalra friss és költségkímélő hús kerüljön –, ügyel a készletszint fenntartására (zár a kávéspikszisen!), kormányozza a különféle korú csemeték nevelését, sasszemmel figyeli a cselédeket és a bátor porszemeket, amelyek az Otthon vesztére akarnak törni, és mérlegképeseket megszégyenítő kettős könyvelést vezet.

Mindennek szépen, olajozottan kell működnie – és az a szép és olajozott, amit a ház úrnője annak tart, és nehezen viseli, ha ezt a mások (főleg férjurak) számára láthatatlan rendet meg akarják bolygatni. Elnézést kérek, de férfiember nem értheti azt a mélyről jövő hevületet, amikor a nők nagymosáshoz fognak, és gyakorlatilag kirántják a szerencsétlen, elcsigázott családfő alól a vánkoscihát és elzavarják a vendéglőbe ebédelni (ti. hogy ne legyen láb alatt). Mindent ki kell mosni! A kosz ott csúfolódik a ruhákon, a szőnyegen, a lepedőn! Ha már a külvilág káoszát nem tudjuk megregulázni, legalább az otthonunk felett gyakoroljunk kontrollt. Ismerős? (Nekem igen.:)

Persze nemcsak a háztartási teendőkről szól a kötet, de szükségem volt némi elkalandozós bevezetésre, mert jelenleg objektív-tájékoztató bejegyzést nem tudok magamból kipréselni.

Annak ellenére, hogy mindig tartok a non-fiction kötetektől – nem szeretek párhuzamosan több könyvet olvasni és félek, hogy az ismeretterjesztők egyhuzamban ellaposodnak –, meglepően gyorsan haladtam A budapesti úrinővel; a stílusa olvasmányos és nagyon sok egyéb érdekes dolgot is megtudhatunk – ld. Szent Antal tüze vagy Semmelweis rejtélyes és brutális halála – a fősodorhoz képest. Az úrinő háztartása mellett megismerjük, milyen volt a tárgyalt évek során a társasági élet, megtudhatjuk, hogy Blaha Lujzát a saját ebédlőasztalán műtötték meg, milyenek voltak egy törvénytelen gyerek esélyei az életben, hogyan illett a szerelmes, ill. szakítólevelet megfogalmazni stb. – a könyv valószínűleg mindent felölel, ami a nőket érintette. Szécsi Noémi azt nyilatkozta egy interjúban, hogy „Azt akartuk megmutatni a nők szerepével kapcsolatban, amiről nem beszélnek… a nők története még mindig kifejezetten elhallgatott nézőpont a magyar kultúrtörténetben.” Nem akarok azzal dobálózni, hogy ez mértéktelenül sikerült, hogy hiánypótló mű (bár valószínűleg az) és mindenki éjjeliszekrényén ott a helye, mert nem ismerem a rendelkezésre álló, vonatkozó szakirodalmat és nem is olvastam mást a témában – Borgos Anna két könyve megvan, egyszer jó lenne őket is elolvasni –, ezért maradjunk annyiban, hogy örültem, hogy elolvastam, az ismereteim gazdagodtak (kérdés, hogy meddig maradnak meg a fejemben) és nem zárkózom el a hasonló kötetektől.

A vége felé kicsit keserű lett a szám íze, amikor a szerzők a nők oktatását tárgyalták; igen, tudom, hogy több mint száz év alatt sokat változott a világ és az emberek életszemlélete, de szomorú volt olvasni, hogy a nőket csökkent értelmi képességűnek tartották, akik csak papagájmód megtanulnak valamit, de a jelentőségét nem fogják fel és nem képesek általa gondolkodni-fejlődni. Szar volt erről Gyulai Pál véleményét olvasni, vagy Mikszáth fokozott gúnyolódását a a Wohl nővérekről, csak azért, mert nőkről van szó, de nem akarom ezt tovább gondolni, mert a szerzők sem teszik és nem erre akarok emlékezni a kötetből.

7 hozzászólás
ppeva P>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete

Először is a külalak: szép, igényes, jó ránézni, kézbe venni. Jó érzés olvasni is, gondos munkát végzett a lektor és korrektor.
Nem hallottam korábban Szécsi Noémi nőtörténeti blogjáról, kellemes meglepetés volt ez a tárgyszerű, alaposan körüljárt, mégis szórakoztató összeállítás.
Mekkora kincs is egy családi archívum értő kezekben!
Nagyszüleim, de még édesapám, idősebb nagynénéim és nagybátyáim is abban a korszakban születtek, nagyon érdekes volt elgondolni, miket élhettek meg. Sokan rajongással gondolnak erre a korszakra, pedig nem volt irigylésre méltó életük (pláne ha nem a társadalom felsőbb rétegeibe születtek). Számomra kész büntetés lett volna az öltözködésről, társasági életről, kézimunkázásról, háztartásról szóló élet…
Az egy kis hibát abban láttam, hogy nagyon kevés volt az adatközlő, akinek családi leveleiben búvárkodhattak, így folyton próbálta feltupírozni, újnak beállítani őket. Különféle látszatelnevezéseket talált ki, aztán a lábjegyzetből rögtön kiderült, még mindig ugyanarról a hölgyről van szó.

szadrienn P>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete

Nagyon szeretem azt a történelmi korszakot, amit a könyv hangulatos korabeli fotók, levélrészletek, anekdoták segítségével életre kelt. De még a célközönséghez tartozó olvasóként is úgy éreztem, hogy igazi szerzői bravúr ennyire színesen és szórakoztatóan megírni egy kultúrtörténettel foglalkozó művet, bemutatva a nők tevékenységének szinte valamennyi színterét, a csillogó báloktól kezdve egészen a nagymosásig.
Böszörményi Gyula könyveinek kedvelői sok érdekességet találhatnak itt arról a világról, amiben az Ambrózy báró esetei sorozat játszódik, rövidebb lélegzetű ráhangolódásként pedig érdemes ellátogatni a Halcsontos Fűző blogra, ami a könyv előzményének tekinthető.

1 hozzászólás
Hoacin>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete

A szépséges féltégla formátum sajnos nem engedte meg, hogy mindenhová magammal cipeljem, pedig szerfelett érdekes gyűjtemény. Ahogy a folytatásban mindent megtudhattunk a modern budapesti úrinő magánéletéről, itt is alaposan ki van vesézve az illedelmes szakítólevéltől az ügyes befőzési praktikákon át a riasztó fogamzásgátló módszerekig minden lehetséges téma. Egy világutazó diakonissza a „blogjában” elmeséli a vízipipázós kudarcait, Gárdonyi Gézát udvariasan kikosarazzák, Sissi hegycsúcsokat mászik meg befűzött udvarhölgy kísérettel, Blaha Lujzát megműtik az étkezőjének faasztalán, Jókai fiatal felesége lelkesen futballozik, Gummi-óvszereket reklámoz egy 1908-as hirdetés ( pl. „halhólyag – valódi francia gyártmány tucatja 4-14 korona"), Molnár Ferenc szerint Maupassant és Zola regényei veszélyesek a leányokra, olvassanak inkább Bőrharisnyát és Vadolőt! "Hiszen erkölcsös leányt nem érdekel olyan történet, ahol a főszereplő nem a férjét, hanem valaki mást szeret.” Megannyi háztartási praktikát kapunk a tartósításhoz (a sajtot pálinkával, a citromot sóval, a szőlőt parafaliszttel kezeljük), a mosáshoz (használjunk a petróleumot, vagy borszesszel kevert terpentinolajat), vagy a takarításhoz (savanyúkáposztát a szőnyegre! Vagy Vampyr porszívót. Úgy szív, mint a vámpír!). Netán alkalmazzuk Lehotkay István feleségének módszerét, aki évekig a család teljes szennyesét feladta anyjának Apatinba postán. A tiszta ruhát vasalva hozta vissza a posta. Végül az anyja küldött egy mosógépet. :D
Dögunalmas estélyek, sportőrület, smuglizás, bábabárca, urbanizálódó úrinő, ócskás gróf. Terhesen ne énekeljünk magas hangon, és még vőlegényünknek se írjunk frivol mondatokat, hátha valaki megnézi a levelet! A nadrágszoknyát csak bátor nők viselik, hová vezetne, ha ráadásul tele lenne az utca nadrágos nőkkel? Hát nem lennének már oly izgalmasak a fiúszerepben tündöklő hölgyek a színpadon!
Igazán igényes könyv, a korszak iránt érdeklődőnek kötelező. Nekem néhol kicsit túl tömény volt az adatrengeteg, de még így is bőven 5 csillag.

Nem minden ara számolhatott be olyan megelégedettséggel az első közös hetekről, hónapokról, mint az alábbi részletek szerzője: "A külváros egyik utcáján remek csúszkák csillogtak a holdfényben, még pedig olyan hívogatóan, hogy elfelejtve tollas kalapot, lakk cipőt, cilindert s Franz-Josefet, végigcsúsztunk mindegyiken, akkorákat kacagva melléje, hogy csak úgy visszhangzott a Kül-Magyar utca (ha ugyan így hívják!). Tegnap meg jókedvünkben táncra perdültünk, a zenét egy verkli szolgáltatta hozzá mit udvarunkban nyaggattak. […] Lám, ilyen stikliket csinál a komoly tudós és felesége, – miután munkáját jól elvégezte.”

Habók P>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete

Remek! Annak, akit érdekel, hogy mennyire „pontosak” a regények, vagy annak, akit tényleg érdekel a történelem, nagyon ajánlom. Mert minden benne van a 19. század utolsó harmadáról és a 20. század első néhány évéről – levelekből, újságcikkekből, nőknek írt füzetekből összeállítva. A mindennapi élet, a társasági élet, a cselédgondok, a konyha vezetése… És ahogy erre felkészítik a lányokat – az iskolák, az otthoni foglalkozások. A korabeli egészségügy és a higiénia. A házasság, és a gyermeknevelés. Szóval tényleg minden. (És megint megállapíthattam – nem, nem szerettem volna abban a korban élni.)

Boglárka_Madar >!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete

Nem ismertem a blogot amely az alapját jelentette ennek a könyvnek, kedves @B_Niki barátnőm hívta fel a figyelmemet eme gyöngyszemre. Az Alexandra pedig volt olyan kedves és jól leárazta nekem. Bár ehhez kellett @sztimi53 segítsége is. ;) Az előzetes infók alapján izgatottan vártam hogy megszerezzem a könyvet és amint meglett bele is fogtam az olvasásába. Szerencsére nem kellett csalódnom benne! A könyv a magyar nőtörténet egy izgalmas időszakát eleveníti fel, a 19-20. sz. fordulóját a Monarchia aranykorát.
Rengeteg érdekes információval lettem gazdagabb. A könyv kitér az élet valamennyi területére, és a társadalom valamennyi osztályára is.
A"száraz tényeket" színesítik személyes levelek, ismert emberek életéből hozott példák, korabeli fényképek stb. Nagyon alapos kutatómunka áll mögötte, ez látszik. Az idézeteim száma is jelzi hogy mennyire tetszett. (85, de még az utolsó fejezetek hátra vannak :D) Nagyon érdekesek voltak az úrinők életmódját bemutató részek, de talán még jobban tetszett a nők helyzetét bemutató utolsó rész, ahogy próbáltak önállósodni, elérni olyan alapvető jogokat ami akkor még nem volt természetes. (pl.: tanulásban) A könyv amellett hogy informatív, igazán olvasmányos is. érdekes lehet korabeli regényekkel vagy abban a korban játszódó regényekkel párhuzamosan olvasni.

Örülök hogy ráakadtam a könyvre és bátran ajánlom olvasásra nem csak azoknak akik szeretik ezt a korszakot, mert tényleg érdekes.

4 hozzászólás
Esmeralda P>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete

Letehetetlen, csodálatos, elképesztően alapos és pontos, egy percig sem száraz vagy unalmas, tökéletes egyensúlyban a szakmaiság és az elvarázsolás, statisztikák és divatfotók, irodalom és nagymosás, kibírhatatlan, hogy vége.

Kedves Szécsi Noémi és Géra Eleonóra, kérem, írjanak még sokat. Alig várom az ötvenes / hatvanas évek nőtörténetét! Az már a nagyikám világa…

Ps. Külön imádom a könyv zárósorát. Szívem legkedvesebb Kaffka Margitja…

tschilla>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete

Nagyon szórakoztató könyv, számos kérdésre megkaptam a választ a budapesti úrinők életével kapcsolatban, amiknek magamtól nem néztem volna utána, de nagyon is érdekeltek. A könyv nagyon kimerítően leír szinte mindent, alig maradt olyasmi, ami érdekelne, de innen kimaradt. Tetszettek benne a régi fényképek is, ezekből szívesebben nézegettem volna akár sokkal-sokkal többet is, bár azért így is elég vastag a könyv. Most aztán ülhetek le a géphez, és még kutakodhatok, mert szeretnék még többet tudni, és látni a könyv által emlegetett, korabeli színésznőkről, írónőkről, úri asszonyságokról.
Jó stílusban írnak a szerzők, a sok információt nagyon olvasmányosan, gördülékenyen, jó tematikával tárják az olvasó elé, de azért itt-ott volt picit egy ilyen….."összeollózott szöveg" érzésem. off)).
Nem tudom, mik a szerzők tervei, de én szívesen olvasnék más korok hölgyeinek életéről is, akár az urakról is, vagy bárkiről, egy hasonló felépítésű, hasonlóan igényes könyvben.

Lady_L>!
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete

Nagyon alapos és letehetetlenül izgalmas olvasmány! Egyetlen pici szálka volt bennem, hogy túl kell lépni azon, hogy ezek blogbejegyzések, a „szereplők” majdhogynem állandóak, mégis mindig új példaként vannak említve, de ez eltörpül amellett, hogy mennyire sok információt és milyen jó és összefüggő képet ad az adott korszak adott kérdéseiről, ráadásul olvasmányosan, nem tankönyvi száraz előadásban. Nem tudok mit hozzátenni, akit érdekel a 19. század második felének polgári világa a nők szemszögéből, megtalálta a megfelelő könyvet.
Belenézve a jegyzetfüzetembe, úgy tűnik, olvasás közben sokat kritizáltam a korszakot: mennyi képmutatás! És mennyi maradt meg belőle még mostanra is…

11 hozzászólás

Népszerű idézetek

fióka >!

„Ha egy nőnek a méhében magzatot fedezünk fel, biztosan tudjuk, hogy a nő terhes” – értesülünk egy 1876-os tankönyvből.

108. oldal, Hogyan lesz a gyermek?

Kapcsolódó szócikkek: terhesség
7 hozzászólás
fióka >!

[…] miként a zsidók haragvó istene, úgy bosszulja meg a butaság magamagát hetedíziglen […]

332. oldal, "A nőnek teljes élete nyomorult"

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság
9 hozzászólás
Boglárka_Madar >!

Az úrinő legalább annyira elképzelhetetlen levelezés nélkül, mint kézimunka vagy főzés nélkül.

36. oldal

Kapcsolódó szócikkek: főzés · kézimunka · levelezés
Boglárka_Madar >!

Akadtak olyanok is, akik akkora szégyenként, anyagi gondjaik nyilvános leleplezéseként élték meg, ha nem mehettek nyaralni, hogy pár hetet inkább lefüggönyözött fővárosi lakásukban bujkáltak, mint hogy kiderüljön az igazság.

261. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nyaralás · szégyen
Boglárka_Madar >!

A leánynevelés fontos része volt, a sokat hangoztatott takarékosság jegyében, a háztartási számadások tudományának elsajátítása. Amíg egy leány nem tudta megbecsülni egy háztartás éves szükségletét és ennek költségét például cukorból vagy húsból, addig a nevelését nem tekintették befejezettnek.

169. oldal

Kapcsolódó szócikkek: háziasszony · háztartás · nevelés
Boglárka_Madar >!

Az ételízesítőnek használt szárított paradicsom elnevezés alapján aszalt paradicsomra gondolhatnánk, holott nem erről volt szó. A paradicsomot feldarabolták, megfőzték, átpasszírozták, majd besűrítették. A kihűlt masszából ezután olajozott papírra kis halmokat raktak, és ezeket lelapították, végül az egészet szellős helyre tették száradni. A szárított paradicsomlapocskákat úgy használták, mint ma az ételízesítő kockákat, levesbe, mártásba rakták bele.

194. oldal

Kapcsolódó szócikkek: paradicsom
3 hozzászólás
Hoacin>!

Vegyünk egy jó tányér hordóban savanyított káposztát, ennek felét a szőnyegre tesszük és kezünkkel erősen eldörgöljük, amíg a káposzta a szőnyegről felszedett portól egészen fekete nem lesz. Ekkor a piszkos káposztát leseperjük és ismét tisztát teszünk rá, ezzel is jól megdörgöljük, végül kis szőnyegseprővel leseperjük. Az így tisztított szőnyeg szép színt nyer.

Kapcsolódó szócikkek: savanyú káposzta
17 hozzászólás
Boglárka_Madar >!

A „női borászkodásnak” megfelelő ecetkészítés a háziasszonyi önbecsülés alapja lehetett, a tartósításon és az ételízesítésen kívül ugyanis takarításra, fertőtlenítésre és gyógyításra egyaránt használták. Laborfalvi Róza mellett – aki például a levendulás ecetét nem is étkezésre, hanem visszatérő fejfájásrohamai kezelésére használta – Jászai Mari is büszke volt különféle saját készítésű eceteire, külföldről hozatott magának ecetágyat.

196. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jászai Mari · Laborfalvi Róza
4 hozzászólás
fióka >!

[…] a Jókai család tagjai a későbbiekben is a főzőtudományból olvasták ki a női jellemet: más alkalommal éppen barackbefőzés közben, a cukorszirupot ezüst merőkanállal az üvegekbe meregetve találtak rá – a tevékenységet amúgy mérhetetlenül élvező – Jókaira, és Laborfalvi Róza lánya, II. Róza anyányi lány létére sehol sincs, mikor a nevelőapja kénytelen elvégezni egy női feladatot. Mit ad isten, annak a semmirevaló lánynak kis idő múlva balkézről való kisgyermeke születik, és ezen egy befőzést szabotáló nő esetében nincs is mit ámulni.

191-192. oldal, "Őrzőangyal a paradicsomos káposzta fölött"

Kapcsolódó szócikkek: befőzés · Jókai Mór · női szerep · szabotázs
Boglárka_Madar >!

Aki jó háziasszonyt akar nevelni a leányából, az korán megtanítja gyermekének, hogy egyetlen percet sem szabad elvesztegetni, s tétlen üldögélés helyett jobb varrogatni vagy kézimunkázni.

157. oldal

Kapcsolódó szócikkek: háziasszony · kézimunka
3 hozzászólás

A sorozat következő kötete

A budapesti úrinő magánélete sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Verrasztó Gábor: Lövészárok Pasaréten
Izsó Zita – Bach Máté: Pesti nő
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel
Ralph Brewster: Hontalanul Budapesten
Gasparovich László: A rettegés ötven napja
Podhorányi Zsolt: Dámák a kastélyban
Lakner Judit: Halál a századfordulón
Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században
Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok 2.
Gyurgyák János – Környei Anikó – Saly Noémi (szerk.): Élet a régi Magyarországon