Finnugor ​vámpír 169 csillagozás

Szécsi Noémi: Finnugor vámpír Szécsi Noémi: Finnugor vámpír

Na, és most elolvasom a N(itt egy finnugor napilap neve jön)ot , mondja a hősnő, aki vámpír. Ez már a címből kitűnik: itt és ma ilyesmik mozognak. Bármi. Elég mulatságosan. Van leírva ez a mozgás, gyors könyv, olvasója gyorsan hozzászokik a mához és a vérszipolyhoz. Az egyébként meseíró kezdő vámp(ír) unokához meg nagymamához, aki igazi nagyi, csak picit kimerült, mert egész éjjel férfiak vérét szívja. Szerepelnek tehát férfiak is, úgy mellesleg. A férfiak angyalok. Meg hát vértömeg.

Eredeti megjelenés éve: 2002

A következő kiadói sorozatban jelent meg: JAK-füzetek

>!
Európa, Budapest, 2011
252 oldal · ISBN: 9789630797405
>!
Európa, Budapest, 2011
252 oldal · ISBN: 9789630792844
>!
József Attila Kör / Kijárat, Budapest, 2002
196 oldal · ISBN: 9639136816

Enciklopédia 13

Szereplők népszerűség szerint

Oscar Wilde · Angyal


Kedvencelte 17

Most olvassa 4

Várólistára tette 121

Kívánságlistára tette 71

Kölcsönkérné 11


Kiemelt értékelések

dontpanic P>!
Szécsi Noémi: Finnugor vámpír

Úgy érzem, hogy rengeteg olvasta, illetve rétege van ennek a könyvnek, és valószínűleg mondjuk az első kettő-hármat fedeztem fel ilyen-olyan mélységben.

Persze a legfelső réteg a vámpírparódia. Az első oldalakon találkozunk egy üdítően flegma főhőssel, és jókat nevetgélünk azon, ahogy csetlik-botlik az annyira ismerős magyar valóságban. Aztán valahogy a vámpírság, ezzel együtt a vámpírregények paródiája is lefoszlik a történetről. A könyv második részében (amiben Jerne teljes, kifejlett vámpírként szerepel), már szinte semmit olyan momentum nincs, ami megkülönböztetné a főszereplőt egy átlagos magyar fiataltól. Érdekes változás ez – az első részben keresi a vámpíridentitást, és miután megtalálta, olyan mértékben azonosul vele, hogy már nincs is szüksége arra, hogy ez az azonosulás bármiben is kifejeződjön, akár a szövegben, akár a cselekedeteiben.

Ez az első réteg, de ahogy látszik, a könyv vámpírparódiának nem az igazi.

Aztán… egyszerűen nem tudtam nem bölcsészregényként olvasni a könyvet. Annyira ismerős volt az egész. Már csak a vámpír = bölcsész analógia is annyira bölcsészesen önironikus, játékos, mégis keserű. A bölcsész, aki csak szívja a család/társadalom vérét, magát elefántcsonttoronyba képzeli, és csak látszatmunkát végez.
De nem csak ez. A könyv első felében Jerne szellemi munkát végez, bölcsész diplomájának megfelelőt, de ez a munka igazán nem kihívás, Jerne nem nélkülözhetetlen munkaerő, aki mozgósítja kreatív szellemi képességeit, hanem igazából tisztességes iparosmunkát végez. Közben persze dédelgeti saját művészeti álmait, még dolgozik is a megvalósításukon, talán még kicsit hisz is benne. De ha nem is hisz, legalábbis a munka unalmas perceiben azért álmodozik egy kicsit róla. Aztán jön a szimbolikus halál, ami után Jerne munkája már a felszínen sem szellemi, a főhősnek már látszat-értelmiséginek sincs energiája lenni, és az első néhány akadály után a saját, személyes művészeti céljairól is lemond, és csak sodródik. Aztán a könyv végén spoiler

Eléggé tetszett ez a vámpír = bölcsész olvasat, nyilván mert azért itt-ott eléggé tudtam vele azonosulni (persze csakis a vámpír részével, nem a bölcsésszel :P).

És akkor még valószínűleg van itt jó pár réteg, állatmesék, freudi és ödipuszi olvasatok, és akkor még nem beszéltünk Jerne neméről, ami pedig megint mennyire nagyon érdekes! Én komolyan nem tudnék állást foglalni, hogy Jerne nő vagy férfi, egyszer természetes módon az egyiknek képzeltem, aztán a másiknak. Azért van egy-két támpont, ami alapján tudnék tippelni, de nem akarok, mert ez pont hogy így izgalmas, és nyilván a lényeg talán éppen az, hogy ne foglaljunk állást.

Szóval ez a regény vámpírparódiának gyenge, cselekménye tulajdonképpen nincs, viszont mennyiféle olvasata van, milyen szép szimbolikái, milyen finom játékai!
Élvezettel szívtam ki belőle az összes bölcsészkedést, lassan, finoman ízlelgetve, ahogy a vámpír szívja ki a vért a nyakból. :)

sztimi53>!
Szécsi Noémi: Finnugor vámpír

Hát nem egy állatmese, rejtett társadalomkritikával, de meglehetősen vicces. Én élveztem, szívemben álnokság. Aki hősét Voltampernek nevezi, Coitus Interruptus nevű feltörekvő rock zenekart kreál, vérpalacsintáról ír, káromkodásként elküldi az angyalt Anatole France-ba, az nekem jól ír. Ha nem is állatmese, mégis odaszól a magyaroknak, és megjósolja a nemzethalált. A nyelv, nyelvtan belekeverése külön örömet okoz, a költőnővel folytatott „órák” leginkább. Nagymama, szeretlek! Nem is tudom mi a szórakoztatóbb, a pre vagy post mortem vámpírélet. Az első csattanóval zárul, nem is kicsivel, a másik kötőtűvel, porral és porzsákkal. Érdekes első regény, bárha tudnék ilyet írni. …azért csak jó Magyarországon élni minden hibája ellenére, legalábbis nekem ezt sugallta a finnugor vámpír. Majdnem öt csillag.

7 hozzászólás
atalant I>!
Szécsi Noémi: Finnugor vámpír

Na, ez a kiadás a remek példája annak, hogy egy tetszetős borítóval olyan könyvet is el lehet nekem adni, aminek a fülszövegét olvasva már hajítottam is volna a sarokba… De, Attila -mondom magamnak- olyan szép ez a borító, hogy mégis nézzük már meg magunknak ezt a Szécsi Noémit, vajon mit tud?
Hát Noémi olyat tudott, hogy a vámpíros prekoncepcióimat feledtetve egyre jobban beleragasztott az ezredfordulós szatírájába. A nyelvezet feltűnően választékos, a fogalmazás intelligens. A többi könyve is felkerült a listámra. Lehet, hogy több kortárs magyart kéne olvasnom.
Nem azt mondom, hogy tökéletes, de a kicsit bárgyúan vicceskedő, vérszívós álca alatt egy tipikusan mai magyar fiatal útkeresése bújik meg, aki ide-odacsapongva keresi a helyét a világban, miközben többé-kevésbé próbál megfelelni a saját és mások elvárásainak. Persze a mások (mint a nagymama) mindig jobban tudják. Kinek ne lenne ismerős? Ja, és itt van még a vámpír-dolog is, de nekem ez inkább csak a borongós alaphangulatot és a folyamatosan felbukkanó, szarkazmusba és fekete humorba mártogatott szituációkat szolgáltatta.
Volt egy bája annak, hogy valamikor december elején kezdődik a könyv, és most olvastam. Néha van kedvező folyománya is annak, hogy a fogyasztói társadalom mintapéldánya vagyok. Ha más nem, hát ez a könyv. Meg a marcipános túrókrém.

vargarockzsolt>!
Szécsi Noémi: Finnugor vámpír

Vicces, posztmodern vámpírmese. Egy magával ragadó történet nagyon hiányzik belőle, de mulatságos.
A művelt kritikusok pl. ilyeneket írnak róla:
„A mesék által felvázolt textuális tér a Finnugor vámpír narrációjának diszperzív olvasatait is lehetővé teszik: Szécsi Noémi regénye olvasható „ellen-Piroska és a nagymama”-ként is, amely végül a nagymama halálával végződik, de felfedezhető a történetben egy rejtett Andersen–Grimm ellentét is. ”
(Németh Zoltán: http://www.forrasfolyoirat.hu/0407/nemeth.html)
A „mezei olvasó” viszont a poénos dumákkal kell hogy beérje. Például ilyenekkel:
Az alkohol árt nekem. Vidámmá és kedvessé tesz.
vagy
De kérve kérlek, ne írj ilyeneket, hogy „A róka egész délután orálisan fixált volt”. A meséidben annyi idegen szó van, amitől egy négy-öt éves gyerek holtan fordul le az ágyról.
Van akinek ez nagyon bejön, például a Christopher Moore regények kedvelőinek.
Én néha röhögcséltem, néha meg untam.

8 hozzászólás
vicomte P>!
Szécsi Noémi: Finnugor vámpír

A könyv egy jó évtizede, még a gejl vámpírromantika elharapózása előtt írt modern és szatirikus kis magyar rémtörténet.
De mégsem csupán ennyi. Sokkal inkább kétségbeesett, ámde szégyenlős sikkantás arról a kilátástalanságról, amely – hiába teltek az évek – nem hogy nem szűnt meg, de a korábbinál is jobban sújtja a fiatalokat, vagy legalábbis egy bizonyos rétegüket.

Jerne, a vámpírnagyi által bölcsésznek kiképeztetett főszereplő, a partvonalról lesi a világot. Igazából fogalma sincs róla, hogy mit is kezdjen az életével (majd a halálával), így aztán ostobácska, átlátszóan állatmesének álcázott történetekkel szórakoztatja magát.
S miközben várja, hogy valami történjen már vele és körülötte, valójában mást sem tesz, csupán enerváltan idomul a környezetének elvárásaihoz, amely közben – mint valami újkori Orlandónak –, még a nemi identitása is elvész.
Ez a konfliktusok elkerülésére kifejlesztett kaméleonkodás a főszereplő legfőbb jellemzője. Még a napjait kitöltő látszatmunkát is csak azért vállalta el, mert a nagyi erre kényszerítette, de ebből is olyat választott magának, amelyet a legcsekélyebb energia befektetéssel végezhet.

Ami nem is meglepő, hisz a történetben megjelenő alakok mintha mind elszívnák Jerne önbecsülését, cselekvőkészségét, indulatait, míg végül csak egy látszatéletre elegendő életerő marad benne.
És ez az igazi szívás.
Mert ha ezek nincsenek, akkor tényleg olyan, mintha valaki parazitaként élősködne rajtad.

11 hozzászólás
Nita_Könyvgalaxis>!
Szécsi Noémi: Finnugor vámpír

Sej-haj denevér, bennünk van a kutyavér.
Milyen egy finnugor vámpír? Az biztos, hogy nem olyan, mint egy ámerikai. Sokkal földhöz ragadtabb, azt leszámítva, hogy tud repülni, és sokkal cinikusabb és gonoszabb. Szécsi Noémi remekül alkotta meg őket, görbe tükröt mutatva nekünk, magyaroknak. Ugyanis a finnugor vámpír nekünk, rólunk szól, és az elgondolkodni valót fergeteges humorba csomagolja az írónő. Észre se vettem, de hangot kiadva nevettem rajta, és néztek is rám a villamoson. :) A nagymama karaktere meg külön megérne egy misét (ha ezt hallaná, kapnék tőle a fejemre, még hogy mise…).
Mindenkit arra tudok biztatni, ismerkedjen meg a finnugor vámpírokkal, de azért tartsa meg a távolságot tőlük, nehogy túl ízletes falatnak tűnjön.

29 hozzászólás
egy_ember>!
Szécsi Noémi: Finnugor vámpír

Finnugor vámpír (Vespertilio finno-ugricus): a közép-európai vámpír (Vespertilio centralis) ritka alfaja. Nem tévesztendő össze a magyar vámpírral (Vespertilio hungariensis). Utóbbinál jóval ősibb fajnak tudja magát. Rendkívül ritka, eddig mindössze két egyedet sikerült egyértelműen azonosítani. Nem minden esetben szép, de mindig van benne valami arisztokratikus.
Élettere Budapest. Innen csak ritkán mozdul ki, akkor inkább nagyobb távolságra. Hosszú vándorutakra indulhat, de mindig hazatér, vagy legalább a hamvait hazahozzák.
A nappali órák nagy részét ébren tölti. Átlagos embernek álcázva magát munkába jár, szociális kapcsolatokat teremt, ezért különösen veszélyes. Sem a napfény, sem a kereszt, sem a fokhagyma nem zavarja meg különösebben. Van tükörképük, ez is megnehezíti az azonosításukat. Viszont nem fogyaszt alkoholt, és ez magyar területen segíthet a felismerésükben.
Többnyire igazodik a nemzetközi sztenderhez: kíméletlen, erkölcstelen, konzervatív, elitista, arrogáns és agresszív.
Fajtaspecifikus jellemzői: Nem ismeri népe történetét, de büszke rá. Szociális érzékenysége gyenge. Kitartó, de levertségre, depresszióra hajlamos. Alapvetően magányos fajta. Nem mentes az érzelmi szadizmustól, de lelke legmélyén puritán Humorérzéke nem különösebben fejlett. A figyelemelterelés mestere. Saját érzelmei nincsenek, de ügyesen imitálja azokat. Erős rémület vagy sokk hatására alaptermészetével ellentétesen, altruista módon kezdhet viselkedni, és ez az állapot tartósan fennmaradhat, de vérszívásra ebben az állapotában is szüksége van.
Fokozottan védett!

7 hozzászólás
Amadea>!
Szécsi Noémi: Finnugor vámpír

– Nagymama, miért olyan fehér a bőröd?
– Mert már halott vagyok.
– És miért vannak olyan hosszú fogaid?
– Hogy könnyebben kiszívhassam az áldozataim vérét. Bánatomra, amilyen kevés, elsatnyult vámpírvér van benned, neked nemigen lesznek hasznodra, ha ugyan egyszer kinőnek, te büdös kölyök.

Vicces, szórakoztató történet, de nem hagyományos vámpírregényről van szó, inkább Jerne útkeresése áll a középpontban. Nagymama forever:D

csartak P>!
Szécsi Noémi: Finnugor vámpír

„Friss meleg vér a kortárs magyar irodalomban” Hát az tuti, mert már jó pár éve elég óvatosan nyúlok olyan könyvhöz, amiben vámpírokat emlegetnek. De ez jó. Poénos, ízig-vérig hétköznapi, kevésbé természetfeletti. A nagymama meg igazi egyéniség. A regény stílusa egyedi, magával ragadó, hangulatos. Jó volt olvasni, hogy ilyen lazán is lehetne „élni”. Már régóta szemeztem vele, és ez az új kiadás szépre sikerült. Köszi szépen @sztimi53-nak a könyvet. (Ja és hagyjuk a vámpírszexualitást a hanyatló nyugat ópiumának! :) )

5 hozzászólás
Gabye>!
Szécsi Noémi: Finnugor vámpír

Lassan több, mint két éve csücsül a könyvespolcon ez a könyv, amit egyszer hirtelen felindulásból vettem de aztán jól félretettem, mert én nem igazán vagyok a vámpírok és az ő történeteik barátja. De jókat írtak róla, hát legyen, megvétetett. Aztán persze ez is a saját könyvek sanyarú sorsára jutott, vagyis csak halogattam az olvasást. Most, hogy nem nagyon vagyok itthon, nem jutottam el a könyvtárba, hát a saját könyvek kerülnek sorra, így jött el ennek is az ideje.
Hhhátt, nem vagyok elájulva. Az alapötlet szellemes, vannak is benne jobb poénok, de nekem ez kevés volt mint vámpírnak a disznóvér. Voltamper Jernében a legviccesebb a neve, ezt leszámítva egy deprimált, határozatlan karakter. Még a nagyi volt a legkarakánabb a történetben. Aztán szereplők jöttek mentek, de leginkább anélkül, hogy érdemi történés lett volna. Néha túl sznob volt a nyelvezet is, vagy lehet hogy csak az én műveltségem hiányos ehhez, ki tudja. Többet vártam.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Krenai>!

Megijedtem nagyon, de aztán mégis elmentem kakaót főzni.

10. oldal, 1. fejezet (JAK / Kijárat, 2002)

4 hozzászólás
Véda P>!

Az alkohol árt nekem. Vidámmá és kedvessé tesz.

28. oldal

Pixelhiba>!

Nagymama a tányérom tartalmát kezdte el vizsgálgatni.
– Mit eszel, mi ez a szörnyűség?
– Saláta.
– Ez nem ad neked örök ifjúságot. Annyiszor mondtam már, Jerne, hallgass a nagymamádra. Ha akarsz valami igazán táplálót, rendelj egy pizzafutárt.

26. oldal, Budapest: József Attila Kör (Kijárat, 2002)

sztimi53>!

Ne túlozd el kisszívem. Egy vámpír nem munkára született. Többek között ezért taníttattalak bölcsésznek.

100. oldal, Európa, 2011.

Shanara>!

Amikor egyik péntek délután hazaértem, és beugrottam üdvözölni a nagymamát, láttam ám, hogy irtózatosan pakol. Egy sámlin állt, és a horrorgyűjteményét hajigálta egy papírdobozba.
– Vendég jön – magyarázta.
Felhívtam a figyelmét, hogy amennyiben semleges, esetleg egyenesen barátságos enteriőrt szeretne kreálni, talán a sarokban álló márványkoporsóra fókuszáljon, amely nappali nyughelyéül szolgál. Ügyet sem vetett rám.

65. oldal (Európa Könyvkiadó, 2011.)

3 hozzászólás
Pixelhiba>!

… munkakedvem serkentésére rangadót rendeztem a költészet 6 legnépszerűbb alapgondolata között: 1. szép vagy és szeretlek, 2. nem szeretsz, 3. nem szeretlek, 4. halhatatlan vagyok, 5. carpe diem, 6. évszakváltás – türelmesen húztam a strigulákat minden vers után. Jermák csak 12 körül nézett felém, amikor a „szép vagy és szeretlek” és a „carpe diem” – akik már a kezdet kezdetén jelentősen elhúztak a mezőnytől – végső presztízscsatájukat vívták.

72. oldal, Budapest: József Attila Kör, Kijárat Kiadó, 2002

Shanara>!

A művészeknek úgy kell a depresszió, mint egy falat kenyér: előtte, utána, helyette.

183. oldal (Európa Könyvkiadó, 2011.)

sztimi53>!

A koporsóval mi lesz? Az nem megy Helsinkibe? – kérdeztem hazaérve a használati tárgyakat csomagoló nagymamától.
– Nem, majd veszek egy szép újat magamnak odakint. Azt akarom, hogy nekem Magyarországon mindig legyen egy koporsóm. Hogy érezzem nem örökre mentem el. Lesz még itt nemzethalál. Én bízom a magyarokban.
– Nekem az itt kell megvárnom?
– Igen. Képzeld csak, milyen érdekes lesz végignézni, ahogy a vesztébe rohan az ország.

154. oldal, Európa, 2011.

1 hozzászólás
Nita_Könyvgalaxis>!

– Tudod, volt egy időszak az életemben, amikor nem ettem húst, nem ittam feketekávét, nem dohányoztam, és nem fogyasztottam alkoholt.
– Dicséretes.
– De egyszer véget ér a boldog gyermekkor.

85. oldal

Nita_Könyvgalaxis>!

Vajon miért vagyok ilyen elviselhetetlenül bölcs? Azért, mert már meghaltam, vagy azért, mert sokat mosogatok?

163. oldal, Európa Kiadó, 2011


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Jeaniene Frost: Félúton a sírhoz
On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal?
Gaura Ágnes: Attila koporsója
J. Goldenlane: Éjfél
Gail Carriger: Blameless – Szégyentelen
Christopher Moore: Vérszívó démonok
Imre Viktória Anna: Kísértés Rt.
Rick Riordan: Az utolsó olimposzi
Rick Riordan: Percy Jackson és a görög istenek
Kerstin Gier: Zafírkék