Napló 6 csillagozás

Széchenyi István: Napló Széchenyi István: Napló Széchenyi István: Napló

Széchenyi ​Naplója csaknem folyamatosan kísér végig egy életet. Az 1813-14-es napóleoni hadjárat befejeztével kezdődnek, s az a fiatalember, aki nápolyi kiküldetéséről, keleti, párizsi útjáról számol be, elkényeztetett főnemes ifjúnak látszik, aki Európa legjobb társaságaiban forgolódik. Ebben az időben németül beszélt és írt a legfolyékonyabban, érthetően naplóját is németül írta. S bár később magyar nyelvtudását felfrissítette, s kiválóan tudta és ismerte a nyelvújítás eredményeként kialakult magyar nyelvet, e mellett a gyakorlat mellett mindvégig kitartott, s csak olykor, egy-egy mondat erejéig használja a magyar nyelvet is naplóiban.
A Napló utolsó bejegyzése 1860. április 1-én íródott, hat nappal Széchenyi öngyilkossága előtt. A két dátum közt hasztalan várakozások és kudarcok, önemésztő korszakok és házassági tervek, nagy vállalkozások s aktív politikai tevékenység töltik be az időt. Az Akadémia, a Kaszinó létrehozása, a lóversenyügy, a gőzhajózás megindítása, s a… (tovább)

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Nemzeti Könyvtár, Millenniumi Magyar Történelem

>!
Magyar Közlöny, Budapest, 2018
480 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155710346
>!
Gondolat, Budapest, 1982
1534 oldal · keménytáblás · ISBN: 963281097X · Fordította: Jékely Zoltán, Győrffy Miklós
>!
Gondolat, Budapest, 1978
1534 oldal · keménytáblás · ISBN: 963280502X · Fordította: Jékely Zoltán, Győrffy Miklós

1 további kiadás


Kedvencelte 1

Most olvassa 6

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

>!
Imre_Cselenyák I
Széchenyi István: Napló

Ha Széchenyi nem akart volna ennyire belemerülni a gazdaságba, ha nem óhajtotta volna ily mértékben a „haza javát” szolgálni, írónak is kiváló lett volna.

>!
Aemitta
Széchenyi István: Napló

Széchenyi nem a nyilvánosság számára vezetett naplót, és eredetileg a végakarata szerint meg kellett volna semmisíteni ezeket a köteteket, azonban személyi titkára, Taschner rábeszélésére megváltoztatta végrendeletét, és a napló gondozására bízta. Taschner több mondatot, nevet, részletet, oldalt cenzúrázott, kivágott, átsatírozott tintával hosszú időn keresztül, hogy a kiadásban megjelent napló senki számára ne legyen kompromittáló.
A feljegyzések eleje sokkal terjedelmesebb, részletesebb, jobban enged bepillantani „a legnagyobb magyar” lelki életébe. Izgalmas végigkísérni szinte szemmel látható személyiségfejlődését. Szomorú viszont a lelki gyötrelmek állandó jelenléte, és az el nem fogadottsága (azaz pontosabban megosztottsága). Talán pont ez volt ami arra sarkallta, hogy még többet tegyen, és a gúnyos arisztokrácia elvárásaival ellentétben inkább a magyar nemzet növekedése, előrelépése volt a legfőbb célja. Bámulatos, hogy mennyi időt szánt rá és küzdelme volt azért, hogy híd épülhessen, ami összeköti Pestet és Budát! Nem hittek benne, megszólták, de őt mégsem tudták letörni. Az idő őt igazolta. De sajnos ez idő alatt jelentkezett vagy erősödött a pszichés probléma: vélt vagy valós betegségektől rettegett, olykor szenvedett, máskor szuicid gondolatai voltak (gyakran utalt a pisztoly önmaga ellen fordítására), vagy éppen letargia taglózta le… Talán nem csoda, annak függvényében, miken ment keresztül…

>!
szofi20
Széchenyi István: Napló

Szeretem mind a magyar, mind a francia bejegyzéseket. A szépirodalmi nyelv felsőfoka.


Népszerű idézetek

>!
Archibald_Tatum P

28-án

Még komiszabb éjszaka. Nem javul az állapotom. Fenyegető léptekkel közeledik a vég -. Elpuskázott életem világosan kirajzolódik előttem, gyakorta elgyengülök a láttán. – Munkálkodás, összejövetelek, tanácskozások mindenütt, s én nem tudok felemelkedni! Minő gyalázatos lét! „13-okától 17-ikéig nem róttam le, amivel tartoztam, fel kellett volna áldoznom magam.” Így szól bennem egy hang. – Egész elgyengülök… Szégyenletes véget fogok érni!
Délután felé sokkal jobban. B[alogh]*: „Orvosi vélekedés szerint lehetetlenség, hogy halála után az ember tovább éljen. ITT CSAK HINNI KELL.” Velőmig megborzongatott a teljes megsemmisülés eszméje! Minő misztifikáció volna az emberi élet, minden erény etc. Igen… a földi élet után sokan újraélednek, sokan azonban nem.
    
* Almási Balogh Pál – Széchenyi orvosa.

861. oldal, 1838 március (Gondolat, 1978)

>!
Archibald_Tatum P

Május 1-én
(…)
[…] Éppen most írja Tasner Pestről mint bizonyosságot, hogy Tolna vagy Torna megyében elégették a Hitelemet. –

636. oldal, 1830 (Gondolat, 1978)

>!
Ewila 

Szorgalmasan dolgozom – s önérzetesen. Ha lenyírják a szárnyamat – járok majd a lábamon: ha azokat is levágják, a kezemen járok; ha azokat is kitépik – hason csúszok!

>!
Ewila 

Miután az ember hozzávetőleg megismeri a trappisták életmódját, iszonyúan elborzad. Tejet, vajat, tojást, halat sohasem esznek, olajat alig az ételekben. Az esztendő hét hónapjában böjtölnek, naponta csak egyszer esznek. Naponta általában 11 órát imádkoznak, térden, vagy támaszkodás nélkül. Soha későbben nem kelnek, mint másfél órával éjfél után, – de általában inkább 1 órakor és igen gyakran éjfélkor is. Télen-nyáron ugyanabban a ruhában maradnak, és deszkákon, mindig felöltözve, alszanak. Sohasem beszélnek, és , fogadalomtételük után, apjukat, gyermeküket, testvérüket többé nem ismerhetik meg, s nem is beszélhetnek velük!
Még ők maguk sem ismerik egymást, azt sem tudják, mi a nevük, miféle nemzetből valók!
A rendnek ez is alapköve – kisebb gyötrelmek százszámra. Például, hogy tűz mellett melegedniök, s nyáron, midőn a mezőn dolgoznak, inniok nem szabad – és több efféle.

>!
Rebel_Scum

… mert a világ viruló, legyen bármilyen cudar is – és benne kellemesen és kényelmesen lakozhat az okos, ha csak nem fogadja meg, hogy az édeset a keserűvel elegyíti, és ha jól megy a sora, lelkébe vagy szívébe tüskét szúr.

181. oldal

>!
Dominicana

1832. október 24.

Megmérgezett a pincér tejes kakaóval…amit különös véletlen folytán kétszer vizes kakaó gyanánt szolgált fel nékem.

640. oldal, Osiris, 2002.

>!
LNB 

Mindenki észreveszi siralmas állapotomat!
(1848.09.02.)

>!
LNB 

Kossuth, miután B(atthyány) Lajos higgadtan és erélyesen le akar mondani, s átruházni reá a minisztérium alakítását… Deák úgy beszél, akár egy isten… én ellenben hallgatok, Kossuth abban az elképzelésben teszi meg az indítványomat, mintha ő találta volna ki. Teljes sötétség s aztán egyszerre világosság.
Konferencia a rendeknél. Kossuth megteszi az indítványt, Deák elsüti, Deák elfogadja (olvashatatlan szó) elégedett önmagával.
(1848.04.03.)

>!
LNB 

Egészen lefogyok… Mint egy hulla, úgy festek. Nem eszem semmit.
Kossuthnál: „Ön elküldte a feleségét… vigyázzon magára… lövetek azokra, akik ellenünk vannak!” Mint Marat, úgy tűnt fel előttem!
Hosszú sétát teszek. 2 Almássyval. Istenem, be ostoba mindenki.
(1848.08.29.)


Hasonló könyvek címkék alapján

Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Vámos Miklós: Apák könyve
Herczeg Ferenc: Pogányok
Móricz Zsigmond: Erdély I-III.
Simonffy András: Kompország katonái
Várkonyi Nándor: Pergő évek
Jászai Mari: Jászai Mari emlékiratai
Déryné Széppataki Róza: Déryné naplója
Faludy György: Pokolbeli víg napjaim
Polcz Alaine: Asszony a fronton