Napló 7 csillagozás

Széchenyi István: Napló Széchenyi István: Napló Széchenyi István: Napló

Széchenyi ​Naplója csaknem folyamatosan kísér végig egy életet. Az 1813-14-es napóleoni hadjárat befejeztével kezdődnek, s az a fiatalember, aki nápolyi kiküldetéséről, keleti, párizsi útjáról számol be, elkényeztetett főnemes ifjúnak látszik, aki Európa legjobb társaságaiban forgolódik. Ebben az időben németül beszélt és írt a legfolyékonyabban, érthetően naplóját is németül írta. S bár később magyar nyelvtudását felfrissítette, s kiválóan tudta és ismerte a nyelvújítás eredményeként kialakult magyar nyelvet, e mellett a gyakorlat mellett mindvégig kitartott, s csak olykor, egy-egy mondat erejéig használja a magyar nyelvet is naplóiban.
A Napló utolsó bejegyzése 1860. április 1-én íródott, hat nappal Széchenyi öngyilkossága előtt. A két dátum közt hasztalan várakozások és kudarcok, önemésztő korszakok és házassági tervek, nagy vállalkozások s aktív politikai tevékenység töltik be az időt. Az Akadémia, a Kaszinó létrehozása, a lóversenyügy, a gőzhajózás megindítása, s a… (tovább)

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Nemzeti Könyvtár · Millenniumi Magyar Történelem Osiris

>!
Magyar Közlöny, Budapest, 2018
480 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155710346
>!
Osiris, Budapest, 2002
1334 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633892249 · Fordította: Jékely Zoltán, Györffy Miklós
>!
Gondolat, Budapest, 1982
1534 oldal · keménytáblás · ISBN: 963281097X · Fordította: Jékely Zoltán, Győrffy Miklós

1 további kiadás


Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Kossuth Lajos

Helyszínek népszerűség szerint

Pozsony · Szécs


Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

Imre_Cselenyák I>!
Széchenyi István: Napló

Ha Széchenyi nem akart volna ennyire belemerülni a gazdaságba, ha nem óhajtotta volna ily mértékben a „haza javát” szolgálni, írónak is kiváló lett volna.

Aemitta>!
Széchenyi István: Napló

Széchenyi nem a nyilvánosság számára vezetett naplót, és eredetileg a végakarata szerint meg kellett volna semmisíteni ezeket a köteteket, azonban személyi titkára, Taschner rábeszélésére megváltoztatta végrendeletét, és a napló gondozására bízta. Taschner több mondatot, nevet, részletet, oldalt cenzúrázott, kivágott, átsatírozott tintával hosszú időn keresztül, hogy a kiadásban megjelent napló senki számára ne legyen kompromittáló.
A feljegyzések eleje sokkal terjedelmesebb, részletesebb, jobban enged bepillantani „a legnagyobb magyar” lelki életébe. Izgalmas végigkísérni szinte szemmel látható személyiségfejlődését. Szomorú viszont a lelki gyötrelmek állandó jelenléte, és az el nem fogadottsága (azaz pontosabban megosztottsága). Talán pont ez volt ami arra sarkallta, hogy még többet tegyen, és a gúnyos arisztokrácia elvárásaival ellentétben inkább a magyar nemzet növekedése, előrelépése volt a legfőbb célja. Bámulatos, hogy mennyi időt szánt rá és küzdelme volt azért, hogy híd épülhessen, ami összeköti Pestet és Budát! Nem hittek benne, megszólták, de őt mégsem tudták letörni. Az idő őt igazolta. De sajnos ez idő alatt jelentkezett vagy erősödött a pszichés probléma: vélt vagy valós betegségektől rettegett, olykor szenvedett, máskor szuicid gondolatai voltak (gyakran utalt a pisztoly önmaga ellen fordítására), vagy éppen letargia taglózta le… Talán nem csoda, annak függvényében, miken ment keresztül…

szofi20>!
Széchenyi István: Napló

Szeretem mind a magyar, mind a francia bejegyzéseket. A szépirodalmi nyelv felsőfoka.


Népszerű idézetek

Archibald_Tatum>!

28-án

Még komiszabb éjszaka. Nem javul az állapotom. Fenyegető léptekkel közeledik a vég -. Elpuskázott életem világosan kirajzolódik előttem, gyakorta elgyengülök a láttán. – Munkálkodás, összejövetelek, tanácskozások mindenütt, s én nem tudok felemelkedni! Minő gyalázatos lét! „13-okától 17-ikéig nem róttam le, amivel tartoztam, fel kellett volna áldoznom magam.” Így szól bennem egy hang. – Egész elgyengülök… Szégyenletes véget fogok érni!
Délután felé sokkal jobban. B[alogh]*: „Orvosi vélekedés szerint lehetetlenség, hogy halála után az ember tovább éljen. ITT CSAK HINNI KELL.” Velőmig megborzongatott a teljes megsemmisülés eszméje! Minő misztifikáció volna az emberi élet, minden erény etc. Igen… a földi élet után sokan újraélednek, sokan azonban nem.
    
* Almási Balogh Pál – Széchenyi orvosa.

861. oldal, 1838 március (Gondolat, 1978)

Archibald_Tatum>!

Május 1-én
(…)
[…] Éppen most írja Tasner Pestről mint bizonyosságot, hogy Tolna vagy Torna megyében elégették a Hitelemet. –

636. oldal, 1830 (Gondolat, 1978)

Kapcsolódó szócikkek: Tolna megye
Ewila >!

Szorgalmasan dolgozom – s önérzetesen. Ha lenyírják a szárnyamat – járok majd a lábamon: ha azokat is levágják, a kezemen járok; ha azokat is kitépik – hason csúszok!

SDániel P>!

Minden magasztos, nagy és nemes a természetben rejlik. Aki egészen egyszerűen, anélkül, hogy hamis benyomásokkal tévesztené meg magát, az ő törvényei szerint cselekszik – minden dolgot, akármilyen fajtájú legyen is az, eléggé jól fogja csinálni. Ehhez azonban visszavonhatatlanul hozzátartozik az elmélyülés, a kitartás és a hűmaradás talentuma.

38. oldal, 1814. November 10-én

SDániel P>!

Vannak az életben pillanatok, amidőn a koldus fenségesen és hatalmasan állhat egy király előtt.

54. oldal, 1815 szeptember 21-én

SDániel P>!

bizony az életet lentről felfelé kellene kezdeni!

12. oldal

SDániel P>!

Diceva Carlo-Quinto che parlarebbe (V. Károly azt mondta):

"Francese ad un amico
Tedesco al suo cavallo
Italiano alla sua Signora
Spagnuolo a Dio
Inglese agli ucceli"

(Franciául a barátjával
Németül a lovával
Olaszul a hölgyével
Spanyolul az Istennel
Angolul a madarakkal.)

42. oldal, 1815

SDániel P>!

Igen sokszor töprengtem azon, mi is voltaképpen az ész, és mindeddig nem tudtam megfejteni. A nagy tudás, az életbölcsesség , az önzés? Nem tudom. Aki képes magát boldoggá tenni, az talán a legbölcsebb. Tanuljuk hát megismerni az utat, mégpedig korán, mely az embert a Boldogság Templomához vezérli; oly sokféle van, és oly különbözők, és szinte mindenkinek más-más utat kell választania, hogy ügyelnünk kell, ne haladjon tévúton, s kergessen olyasmit, ami számára elveszett. Fogadjunk mindent úgy, ahogy jön. – Mert boldogság csak egy van; és a hódító a győzelmes csata után találkozik a békés szántóvetővel az aratás napján az azonos célnál. Nekem van-é már utam?…

Lady Macbeth: . .. Are you a man?
Macbeth: Ay, and a bold one, that dare look on that
Wich might appall the devil.
(Lady Macbeth:… Férfi vagy?
Macbeth: Az én! s olyan, hogy állom, amibe
Az ördög belesápad.)

SDániel P>!

„mi Magyarországon kutya-macska módjára élünk és apró-cseprő gyűlölségeink és torzsalkodásaink miatt elfeledjük a közjót előmozdítani, minek felvirágzása tisztességet és hasznot hajtana számunkra. A balsors iskoláját – mit mi is kijártunk, habár kevés haszonnal – elterelte figyelmünkből a rohanó idő; a hosszú ideig tartó biztonság lagymataggá és renyhéve tett bennünket s a függetlenségért és fennmaradásért kiömlött vér nem volt elég tiszta, mert egy effeminált osztály privilégiumaiért folyt, nem pedig az ország közszabadságáért. Ezért bosszúért kiállt, és nem hoz áldást!” (1830. szeptember 27.)

20. oldal

Rebel_Scum>!

… mert a világ viruló, legyen bármilyen cudar is – és benne kellemesen és kényelmesen lakozhat az okos, ha csak nem fogadja meg, hogy az édeset a keserűvel elegyíti, és ha jól megy a sora, lelkébe vagy szívébe tüskét szúr.

181. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Vámos Miklós: Apák könyve
Herczeg Ferenc: Pogányok
Móricz Zsigmond: Erdély I-III.
Simonffy András: Kompország katonái
Várkonyi Nándor: Pergő évek
Jászai Mari: Jászai Mari emlékiratai
Déryné Széppataki Róza: Déryné naplója
Faludy György: Pokolbeli víg napjaim
Polcz Alaine: Asszony a fronton