!

Hitel 4 csillagozás

Széchenyi István: Hitel Széchenyi István: Hitel Széchenyi István: Hitel Széchenyi István: Hitel
Régikönyvek.hu 1.530 Ft-tól
1.800 Ft-tólMolyok eladó könyvei
Könyvtár

A ​Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője. 1830. január 28-án jelent meg.
A Hitel megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10 000 forint hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedezet hiányában elutasított.
A mű a magyar gazdasági és politikai élet megreformálását hirdeti, különös tekintettel az akkor már archaikusnak számító ősiség (aviticitas) törvényére, és a jobbágyság intézményére. A magyar törvények értelmében ugyanis, 1351 (Nagy Lajos) óta a földbirtokosok nem adhatták el birtokaikat, és jelzáloggal sem terhelhették őket. Emiatt a tőkeszegény birtokosok nem vehettek fel hitelt a gazdaságuk fejlesztésére.
A jobbágyság intézményének megszűnését Széchenyi örökváltság útján, fokozatosan képzelte el. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jobbágy egy előre meghatározott összegért cserébe megválthatja szabadságát, polgárrá válik.
Széchenyi gondolatai annyira újnak és forradalminak… (tovább)

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2010
210 oldal · ISBN: 9789633291528
>!
270 oldal · ISBN: 9632214587
>!
Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1979
270 oldal · ISBN: 9632209508

1 további kiadás


Hirdetés

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

>!
Hanging_Moss_9102
Széchenyi István: Hitel

A magyar nemzet történelmi Bibliája. Nem ajánlom, hanem kötelezővé tenném mindenkinek! Az alapgondolatok tökéletesen kifejezik a mai magyarság problémáit, hűen tükrözik az akkori és jelenlegi magyar mentalitás, 170 éves kontinuitását.
A három alapgondolat: képzelet, emlékezet, ítélet.
Tanuljunk, olvassunk, járjuk a világot és ne féljünk az okosabbtól tanulni, sose elégedjünk meg az aktuális egzisztenciával, hanem folyamatosan törekedjünk a jobbra. Lényegében ez a könyv üzenete, mindezt hittel, nem pedig a „hitellel”, hiszen hitel hit nélkül nem lesz. Higgyünk önmagunkban, a nemzetben, és a pozitív jövőben!
Széchenyi István pedig minden művében igazolja epitheton-ját, mint a „legnagyobb magyar”.
Számomra az egyik legjelentősebb könyv, nézeteimen rengeteget formált, gondolatait pedig mélyen az eszembe véstem. Tényleg csak ajánlani tudom!
Ne bízzunk senkiben, aki pénzben érdekelt, vagy a politikában, de ne is ítélkezzünk, hanem éljünk jó keresztényként. A naivitás, hiszékenység, előítélet pedig kerüljön a történelem szemétdombjára. Nem tömeg emberek kellenek, hanem egyének, egyéniségek, polgárok!
Széchenyi számtalan világos hasonlattal fűszerezi gondolatait, mint például „ a magyarok is úgy ragaszkodnak bizonyos régi, elavult dolgokhoz, mint a bagoly vagy denevér a sötétséghez…”. Excellent!

>!
holdpillango
Széchenyi István: Hitel

Elolvastam. Lényegében elkezdtem már szeptemberben, aztán akkor meg is álltam a 12. oldalnál, majd 3 nap alatt elolvastam a maradékot. Nem önszántamból vettem a kezembe, egy órámra kellett, amin Széchenyivel foglalkozunk, és ott feladták, mint kötelező olvasmányt.
Azt kell, hogy mondjam, nem egy könnyű esti olvasmány, nem ajánlanám senkinek, ha megkérdezné, milyen könyvet olvasson. De meglepődve vettem észre magamon, hogy tetszett. Nem volt száraz, persze, a nyelvezete nehéz volt, Széchenyi össze-vissza csapongott, de mégis volt benne valami rendszer. Történelem szakosként izgalmas volt kiolvasni a sorok közül az akkori társadalom helyzetét, az ország viszonyait. Nem bántam meg, hogy átrágtam magam rajta. :)

1 hozzászólás
>!
Nienna001
Széchenyi István: Hitel

Az elején hozzá kellett szoknom a régies nyelvezetre, a rövidítésekhez, és a helyesíráshoz, de utóbb már inkább érdekesnek találtam, mint zavarónak. A kor embereinek lelkületéről, az általános tendenciákról pontos képet fest. Elcsodálkoztam rajta, hogy milyen sok témára kitér „csapong”, amit ma egy gazdasági jellegű munkában elképzelhetetlen lenne (a szerkesztő valószínűleg kigyomlálná). A sava-borsát leginkább ez adta számomra. Foglalkozik az utakkal, a neveléssel, az erkölccsel, a nemesek kötelességeivel, a jobbágyok helyzetével, és sokat Angliával. Örül, hogy van a magyarok előtt példa és csak ki kell tekinteni olyan országokra, ahol a reformok már megvalósultak, és most gazdagon élnek. A könyvet a „szépeknek” ajánlja, ami kedves megszólítása a női nemnek.

Olvasás közben nem egyszer jártam úgy, hogy elkalandozott a figyelmem és néhány bekezdés után vettem észre, hogy fogalmam sincs arról, mit olvastam az előbb. Ez nem az a fajta „unalmas a könyv, úgyhogy inkább más dolgokon gondolkozom” elkalandozás volt. Sokkal inkább azon merengtem el, hogy szinte minden megvalósult azokból, amit Széchenyi 1830-ban elérni vágyott. Persze kellett hozzá idő, nem is kevés, de megvalósultak. Átlátni, hogy mire van szükség, elvonatkoztatni a már megszokottól, hogy az újat, a jobbat elérjük, a nagyok sajátja.

Az olvasottak megértését, azonban csak a megfelelő háttértudás birtokában lehet elérni. Úgy érzem a nagyját sikerült megértenem, persze maradtak homályos részek így is, hogy a korszakot némileg ismerem, de franciául akkor se tudok, és a latin mondatoknak is csak egy részét tudtam kapásból lefordítani.

Tanulságos olvasmány, a történelem pedig ott van a lapokon, egy kortárs szemével.


Népszerű idézetek

>!
KKata

A magyar nemes oly irigylésre méltó helyzetben él a világon, hogy szerencsésebb sorsú szülöttet csillagunkon találni bajos. Ha leveleket és újságokat házától eltilt, s izmos kapusa van, ki várába nem ereszt senkit, élte fogytáig azon édes andalgásban ringattathatja magát, hogy ő egy külön és boldogabb planéta lakosa, melyben minden csak öröm s víg időtöltés, gond, fáradság, munka pedig semmi. Ő az országnak semmiféle terhét nem viseli, nem adózik, se nem katonáskodik, se gyűlésre nem jár, ha nem akar; – mert ezeket mind mások által vitetheti végbe – szóval: őtet az Alkotó felséges jó kedvében olyanná teremte, ki a világ legszebb örömeire s az élet legédesebb érzéseire született! És gaudeant bene nati!

173. oldal - Kötelességekrül (Fapadoskonyv.hu, 2010)

>!
KKata

Csak a mindenoldalú vizsgálat által lelhetni fel az igazságot, s ez csak a gondolatok legszabadabb közlése által valósulhat. Hol a beszéd korlátos, ott rab a nyelv és csak rabként szól.

24. oldal (Fapadoskonyv.hu, 2010)

>!
madárka

A múlt elesett hatalmunkbúl, a jövendőnek urai vagyunk. Ne bajlódjunk azért hiábavaló reminiscentiákkal, de bírjuk inkább elszánt hazafiságunk s hív egyesülésünk által drága anyaföldünket szebb virradásra. Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; – én azt szeretem hinni: lesz!

Végszó

>!
KKata

A felvilágosító ellenzés hasznát senki sem tagadhatja. Hogy tudja meg az ember még legalacsonyabb helyzetben is az igazat, ha mindenki minden szavát igenli? S hát még magasabb lépcsőn mint tanulhatja ki a dolgok igaz állapotját, ha hiedelmiben soha tagadóra nem lel. S ugyan hogy cselekedne józanul a dolgok mibenlétének valódi ismerete nélkül?

24. oldal (Fapadoskonyv.hu, 2010)


Hasonló könyvek címkék alapján

Kisfaludi András: Társasági jog
Bíró Géza – Cziráky Ferenc: Képes politikai és gazdasági világatlasz
Daubner Katalin – Horváth Sándor – Petró Katalin: Kultúra-gazdaságtani tanulmányok
Kunné Juhász Zsuzsanna: Magyar-olasz közgazdasági szótár
Fehérváryné Nagy Magda: Parasztgazdaság a XX. század első felében
Báger Gusztáv: Magyarország integrációja a nemzetközi pénzügyi intézményekbe
Fézer Tamás – Károlyi Géza – Petkó Mihály – Törő Emese: A gazdasági szféra alanyai
Mihályi Péter: Miért beteg a magyar gazdaság?
Andrássy Gyula (szerk.): Magyarország történelme, földje, népe, élete, gazdasága, irodalma, művészete Vereckétől napjainkig I-V.
Szilvássy Erika – Hidas János: A nemzetközi pénzügyek és a külkereskedelmi fizetések gyakorlata