A ​hiúz a napba néz 10 csillagozás

Galilei életregénye
Száva István: A hiúz a napba néz Száva István: A hiúz a napba néz Száva István: A hiúz a napba néz Száva István: A hiúz a napba néz

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​XVII. században egy különös nevű akadémia működött Rómában, a Hiúzok Akadémiája. Csak az lehetett tagja, akinek „hiúzszeme” volt, aki olyasmit vett észre a tudományban, a művészetben, amit más még nem látott meg. Ilyen hiúz volt Galileo Galilei, az újkor egyik legnagyobb fizikusa és csillagásza. Galileire valóban ráillett ez a megtisztelő név: csillapíthatatlan vágy hajtotta, hogy szüntelenül kutasson, kísérletezzen, beletekintsen az igazság fényébe. A napra irányította távcsövét, hogy megismerje a tudomány új törvényeit. Aki azonban sokáig néz a napba, annak elkáprázik a szeme, és nem veszi észre, ami a földön van; nem törődik az útjában tátongó farkasvermekkel, amelyeket a világosság ellenségei ástak neki. Galilei, akinek szemét elkápráztatta a tudnivágyás fénye, végül belezuhant egy ilyen farkasverembe. Ellenségei ujjongtak, mert azt hitték, hogy a hiúzzal együtt a világosságot is elpusztították. De a napot, a tudás igazi fényét nem lehet elpusztítani. Galilei életéről,… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
276 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632996639
>!
Móra, Budapest, 1972
356 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Szecskó Tamás
>!
Móra, Budapest, 1962
356 oldal · Illusztrálta: Szecskó Tamás

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

nanena>!
Száva István: A hiúz a napba néz

Száva István: A hiúz a napba néz Galilei életregénye

Tökéletes életrajzi regény. Úgy érzem, a történelem újra és újra ismétli önmagát. Hiába tudjuk, mi a valóság, mi az igazság, azt kimondani nem lehet, hatalmak és hatalmasok próbálják befolyásolni gondolatainkat, meghatározzák, hogy mit gondolhatunk.

Ardnazil>!
Száva István: A hiúz a napba néz

Száva István: A hiúz a napba néz Galilei életregénye

Bőven túlléptem már azt a tizenkét éven felüli határt, amikortól ajánlja a kiadó a könyvet, de mégis úgy érzem, hogy több ragadt rám ez alatt a pár száz oldal alatt a természettudományokból, mint az iskolapadban eltöltött órák során. Egy zseni sorsán keresztül bepillanthatunk a korabeli Itália egyházi és világi viszonyaiba, illetve megtudhatjuk, mivel kellett szembenéznie annak, aki a 16-17. századi tudományos életben újat akart elérni. Mindazok számára ajánlom, akik szeretnének egy kicsit otthonosabban mozogni a természet törvényszerűségeinek világában, és volt olyan dolog, amit nem értett meg fizika órán.

Liamia>!
Száva István: A hiúz a napba néz

Száva István: A hiúz a napba néz Galilei életregénye

A könyv érdekes volt bár önszántából nem olvastam volna el. Nekem őszintén szólna a vége felé már nagyon unalmas volt…
Ezt a könyvet csak azoknak ajánlom akik nagyon kitartóak és szeretnék megismerni Galileo Galilei – életét. Vagy megismerni milyen lehet az az élet olyan réges-rég.


Népszerű idézetek

szaffi>!

– „Mit számít, hol, míg ugyanaz vagyok?” – ismételte Galilei elgondolkozva. – Tulajdonképpen igaza van ennek a…
– Sátánnak.
– Kissé furcsa, hogy a sátánnak legyen igaza.
– Ez lázadó sátán. Ezekkel ez gyakran megesik.

342. oldal, V. Elsötétül a világ, 2. fejezet (Móra, 1972)

Száva István: A hiúz a napba néz Galilei életregénye

Ardnazil>!

Ha ötven diák szorgalmasan tanul, azt senki sem veszi észre, de ha kettő részegen kurjongat az utcán, vagy beleköt a békés járókelőkbe, arról mindenki tudomást szerez.

Száva István: A hiúz a napba néz Galilei életregénye

szaffi>!

– Tudja, mi tetszik nekem ebben az egész dologban a legjobban? Nem az, hogy megcáfolta Arisztotelészt. Elvégre az eredmény esetleg őt igazolhatta volna. Ezt nem lehetett előre tudni. Mondom, nem ez tetszik nekem igazán, hanem a módszer. Az, hogy valaki egyszer csak feláll, és azt mondja: emberek, ne higgyünk el mindent pusztán szép szóra, hanem nézzük meg a saját szemünkkel, hogy is áll a dolog. Talán, kedves fiatal barátom, önmaga sem tudja felmérni, hová vezet, ha ez egyszer általánossá válik. Ha egyszer az emberek természetesnek fogják találni, hogy ne higgyenek semmilyen tekintélynek, hanem a saját szemükkel nézzenek, a saját fejükkel gondolkozzanak. Azt hiszem, ezzel valami olyasmi indul meg, amitől az egész mai világunk átalakul. Nemcsak a maga kedvenc tudománya, hanem valamennyi, elsősorban maga a tudományok anyja: a filozófia, és ezzel együtt természetesen az erkölcs, az emberek magatartása… szóval, ahogyan említettem: egész mai világunk… Azt mondtam az előbb, ezzel olyan átalakulás indul meg… Rosszul fejeztem ki magam. Már meg is indult. Maga indította meg, fiatal barátom. Tegnap még megbotránkoztak rajta, ma csodálkoznak, holnap természetesnek találják, és holnapután követni fogják. És akkor vége lesz az üres tekintélyek uralmának, hogy a gondolkozó emberek szabad világa foglalja el a helyét.

74. oldal, I. A ferde torony, 4. fejezet ( Móra, 1972)

Száva István: A hiúz a napba néz Galilei életregénye

szaffi>!

– Azt hiszem, szentatyám, Isten oltotta belénk a töprengés, a gondolkodás képességét és vágyát.
– Úgy van! És az egyház nem is kívánja híveit megakadályozni abban, hogy gondolkozzanak. Csak arra kell ügyelnie, hogy helyesen gondolkozzanak.
– És mi a helyes gondolkodás?
– Az, amelynek eredménye megegyezik az egyedül üdvözítő katolikus anyaszentegyház felfogásával.
– De ha eleve megszabják a gondolkodás eredményét, akkor mi szerepe lehet még egyáltalán annak, hogy valaki gondolkozik?
A pápa bosszúsan legyintett.

212. oldal, III. Apály és dagály, 2. fejezet (Móra, 1972)

Száva István: A hiúz a napba néz Galilei életregénye

Ardnazil>!

– Nem, a hatalommal nem okos dolog újat húzni – ismerte el aztán. – Csakhogy nem egy hatalom van, hanem több. Kisebb-nagyobb hatalmasságok. És akadnak emberek, nem állítom, hogy nagyon sokan, de mindig akadnak, akikben él egy minden külső hatalomnál nagyobb hatalmasság: az igazság szeretete és szolgálata. És ez homlokegyenest az ellenkezőjét parancsolja annak, mint esetleg a külső hatalmak. Természetes, hogy ennek a belső, mindennél nagyobb hatalomnak engedelmeskednek.

Száva István: A hiúz a napba néz Galilei életregénye

Ardnazil>!

– Ahogyan már mondtam, ez az úgynevezett kétfejű izom – mutatott a professzor a hulla felboncolt bal karjára.

(első mondat)

Száva István: A hiúz a napba néz Galilei életregénye

Ardnazil>!

– Valóban az a helyzet, hogy aki tizenöt-húsz évvel, de esetleg csak tízzel idősebb nálunk, azt végeredményben mind szellemi múmiának tartjuk, akinek a feje legjobb esetben kétezer év előtti gondolatokkal van tele. Meggyőződésünk, hogy újat gondolni csak mi tudunk, és előttünk ez soha senkinek nem is jutott az eszébe. Ezért olyan a világ, amilyen. De majd, ha mi!… Aztán amikor azt látjuk, hogy előttünk is voltak, akiknek az agyuk olyan, mint a miénk, és akik huszonnégy-huszonöt éves korukban nyilván úgy gondolkoztak, mint mi most, akkor mindig meglepődünk.

Száva István: A hiúz a napba néz Galilei életregénye

Tia_Biczók>!

Az ember ne legyen bőkezű mások idejéből.

24. oldal, I. A ferde torony, 2. fejezet (Móra, 1972)

Száva István: A hiúz a napba néz Galilei életregénye

Tia_Biczók>!

Az egyház nem engedheti meg, hogy mindenki azt gondolja, amit akar. Egyáltalán nem helyes, hogy mindenki gondolkozzék. Az egyház dolga, hogy megmondja, ki gondolkozzék; aki gondolkozik, miről gondolkozzék; és amiről gondolkozik, arról hogyan gondolkozzék.

170. oldal, II. A Venus sarlója, 6. fejezet (Móra, 1972)

Száva István: A hiúz a napba néz Galilei életregénye

Ardnazil>!

– Aki Dantét nem becsüli, az olyan, mint a vak: nem látja a csillagos eget.

Száva István: A hiúz a napba néz Galilei életregénye


Hasonló könyvek címkék alapján

Bakóczy Sára: Liliom és kehely
Harsányi Zsolt: Az üstökös
Bakóczy Sára: A város és a rózsa
Harsányi Zsolt: Magyar rapszódia
Ch. Gáll András – S. Tóth János: Kalifornia magyar grófja
Zsigray Julianna: A Sugár úti palota
Korda István: A nagy út
Passuth László: Édenkert az óceánban
Raffy Ádám: A léleklátó
Földes Péter: A túlsó partról