Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A hiúz a napba néz 10 csillagozás
A XVII. században egy különös nevű akadémia működött Rómában, a Hiúzok Akadémiája. Csak az lehetett tagja, akinek „hiúzszeme” volt, aki olyasmit vett észre a tudományban, a művészetben, amit más még nem látott meg. Ilyen hiúz volt Galileo Galilei, az újkor egyik legnagyobb fizikusa és csillagásza. Galileire valóban ráillett ez a megtisztelő név: csillapíthatatlan vágy hajtotta, hogy szüntelenül kutasson, kísérletezzen, beletekintsen az igazság fényébe. A napra irányította távcsövét, hogy megismerje a tudomány új törvényeit. Aki azonban sokáig néz a napba, annak elkáprázik a szeme, és nem veszi észre, ami a földön van; nem törődik az útjában tátongó farkasvermekkel, amelyeket a világosság ellenségei ástak neki. Galilei, akinek szemét elkápráztatta a tudnivágyás fénye, végül belezuhant egy ilyen farkasverembe. Ellenségei ujjongtak, mert azt hitték, hogy a hiúzzal együtt a világosságot is elpusztították. De a napot, a tudás igazi fényét nem lehet elpusztítani. Galilei életéről,… (tovább)
Kedvencelte 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 6
Kívánságlistára tette 5
Kiemelt értékelések
Száva István: A hiúz a napba néz 87% Galilei életregénye
Tökéletes életrajzi regény. Úgy érzem, a történelem újra és újra ismétli önmagát. Hiába tudjuk, mi a valóság, mi az igazság, azt kimondani nem lehet, hatalmak és hatalmasok próbálják befolyásolni gondolatainkat, meghatározzák, hogy mit gondolhatunk.
Száva István: A hiúz a napba néz 87% Galilei életregénye
Bőven túlléptem már azt a tizenkét éven felüli határt, amikortól ajánlja a kiadó a könyvet, de mégis úgy érzem, hogy több ragadt rám ez alatt a pár száz oldal alatt a természettudományokból, mint az iskolapadban eltöltött órák során. Egy zseni sorsán keresztül bepillanthatunk a korabeli Itália egyházi és világi viszonyaiba, illetve megtudhatjuk, mivel kellett szembenéznie annak, aki a 16-17. századi tudományos életben újat akart elérni. Mindazok számára ajánlom, akik szeretnének egy kicsit otthonosabban mozogni a természet törvényszerűségeinek világában, és volt olyan dolog, amit nem értett meg fizika órán.
Száva István: A hiúz a napba néz 87% Galilei életregénye
A könyv érdekes volt bár önszántából nem olvastam volna el. Nekem őszintén szólna a vége felé már nagyon unalmas volt…
Ezt a könyvet csak azoknak ajánlom akik nagyon kitartóak és szeretnék megismerni Galileo Galilei – életét. Vagy megismerni milyen lehet az az élet olyan réges-rég.
Népszerű idézetek
– „Mit számít, hol, míg ugyanaz vagyok?” – ismételte Galilei elgondolkozva. – Tulajdonképpen igaza van ennek a…
– Sátánnak.
– Kissé furcsa, hogy a sátánnak legyen igaza.
– Ez lázadó sátán. Ezekkel ez gyakran megesik.
342. oldal, V. Elsötétül a világ, 2. fejezet (Móra, 1972)
Száva István: A hiúz a napba néz 87% Galilei életregénye
Ha ötven diák szorgalmasan tanul, azt senki sem veszi észre, de ha kettő részegen kurjongat az utcán, vagy beleköt a békés járókelőkbe, arról mindenki tudomást szerez.
Száva István: A hiúz a napba néz 87% Galilei életregénye
– Tudja, mi tetszik nekem ebben az egész dologban a legjobban? Nem az, hogy megcáfolta Arisztotelészt. Elvégre az eredmény esetleg őt igazolhatta volna. Ezt nem lehetett előre tudni. Mondom, nem ez tetszik nekem igazán, hanem a módszer. Az, hogy valaki egyszer csak feláll, és azt mondja: emberek, ne higgyünk el mindent pusztán szép szóra, hanem nézzük meg a saját szemünkkel, hogy is áll a dolog. Talán, kedves fiatal barátom, önmaga sem tudja felmérni, hová vezet, ha ez egyszer általánossá válik. Ha egyszer az emberek természetesnek fogják találni, hogy ne higgyenek semmilyen tekintélynek, hanem a saját szemükkel nézzenek, a saját fejükkel gondolkozzanak. Azt hiszem, ezzel valami olyasmi indul meg, amitől az egész mai világunk átalakul. Nemcsak a maga kedvenc tudománya, hanem valamennyi, elsősorban maga a tudományok anyja: a filozófia, és ezzel együtt természetesen az erkölcs, az emberek magatartása… szóval, ahogyan említettem: egész mai világunk… Azt mondtam az előbb, ezzel olyan átalakulás indul meg… Rosszul fejeztem ki magam. Már meg is indult. Maga indította meg, fiatal barátom. Tegnap még megbotránkoztak rajta, ma csodálkoznak, holnap természetesnek találják, és holnapután követni fogják. És akkor vége lesz az üres tekintélyek uralmának, hogy a gondolkozó emberek szabad világa foglalja el a helyét.
74. oldal, I. A ferde torony, 4. fejezet ( Móra, 1972)
Száva István: A hiúz a napba néz 87% Galilei életregénye
– Azt hiszem, szentatyám, Isten oltotta belénk a töprengés, a gondolkodás képességét és vágyát.
– Úgy van! És az egyház nem is kívánja híveit megakadályozni abban, hogy gondolkozzanak. Csak arra kell ügyelnie, hogy helyesen gondolkozzanak.
– És mi a helyes gondolkodás?
– Az, amelynek eredménye megegyezik az egyedül üdvözítő katolikus anyaszentegyház felfogásával.
– De ha eleve megszabják a gondolkodás eredményét, akkor mi szerepe lehet még egyáltalán annak, hogy valaki gondolkozik?
A pápa bosszúsan legyintett.
212. oldal, III. Apály és dagály, 2. fejezet (Móra, 1972)
Száva István: A hiúz a napba néz 87% Galilei életregénye
– Nem, a hatalommal nem okos dolog újat húzni – ismerte el aztán. – Csakhogy nem egy hatalom van, hanem több. Kisebb-nagyobb hatalmasságok. És akadnak emberek, nem állítom, hogy nagyon sokan, de mindig akadnak, akikben él egy minden külső hatalomnál nagyobb hatalmasság: az igazság szeretete és szolgálata. És ez homlokegyenest az ellenkezőjét parancsolja annak, mint esetleg a külső hatalmak. Természetes, hogy ennek a belső, mindennél nagyobb hatalomnak engedelmeskednek.
Száva István: A hiúz a napba néz 87% Galilei életregénye
– Ahogyan már mondtam, ez az úgynevezett kétfejű izom – mutatott a professzor a hulla felboncolt bal karjára.
(első mondat)
Száva István: A hiúz a napba néz 87% Galilei életregénye
– Valóban az a helyzet, hogy aki tizenöt-húsz évvel, de esetleg csak tízzel idősebb nálunk, azt végeredményben mind szellemi múmiának tartjuk, akinek a feje legjobb esetben kétezer év előtti gondolatokkal van tele. Meggyőződésünk, hogy újat gondolni csak mi tudunk, és előttünk ez soha senkinek nem is jutott az eszébe. Ezért olyan a világ, amilyen. De majd, ha mi!… Aztán amikor azt látjuk, hogy előttünk is voltak, akiknek az agyuk olyan, mint a miénk, és akik huszonnégy-huszonöt éves korukban nyilván úgy gondolkoztak, mint mi most, akkor mindig meglepődünk.
Száva István: A hiúz a napba néz 87% Galilei életregénye
Az ember ne legyen bőkezű mások idejéből.
24. oldal, I. A ferde torony, 2. fejezet (Móra, 1972)
Száva István: A hiúz a napba néz 87% Galilei életregénye
Az egyház nem engedheti meg, hogy mindenki azt gondolja, amit akar. Egyáltalán nem helyes, hogy mindenki gondolkozzék. Az egyház dolga, hogy megmondja, ki gondolkozzék; aki gondolkozik, miről gondolkozzék; és amiről gondolkozik, arról hogyan gondolkozzék.
170. oldal, II. A Venus sarlója, 6. fejezet (Móra, 1972)
Száva István: A hiúz a napba néz 87% Galilei életregénye
– Aki Dantét nem becsüli, az olyan, mint a vak: nem látja a csillagos eget.
Száva István: A hiúz a napba néz 87% Galilei életregénye
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bakóczy Sára: Liliom és kehely 93% ·
Összehasonlítás - Harsányi Zsolt: Az üstökös 94% ·
Összehasonlítás - Bakóczy Sára: A város és a rózsa 91% ·
Összehasonlítás - Harsányi Zsolt: Magyar rapszódia 90% ·
Összehasonlítás - Ch. Gáll András – S. Tóth János: Kalifornia magyar grófja ·
Összehasonlítás - Zsigray Julianna: A Sugár úti palota 89% ·
Összehasonlítás - Korda István: A nagy út 88% ·
Összehasonlítás - Passuth László: Édenkert az óceánban 88% ·
Összehasonlítás - Raffy Ádám: A léleklátó ·
Összehasonlítás - Földes Péter: A túlsó partról ·
Összehasonlítás