Ez a színvonalas kötet a sorozat többi részéhez hasonlóan földrészenként mutatja be az alcímben is jelzett időszak (1773-1815) legfontosabb politikai, történelmi és egyéb eseményeit. Amerikával kezdünk, és ott a XVIII. század végének legfontosabb eseményei az amerikai függetlenségi háború, az akkori 13 amerikai gyarmat harca Nagy-Britanniával. A végeredményt tudjuk, mégis érdekes olvasni a bostoni teadélutánról, a bélyegtörvényről, Benjamin Franklin és George Washington szerepéről, a Függetlenségi Nyilatkozatról. (És azt sem tudtam, hogy innen származik az USA eredetileg 13 csillagos – ma már 50 – és 13 piros-fehér-kék sávos lobogója. Mármint a 13-as számból.)
Ezután – nem természetes módon – az USA elkezdett terjeszkedni, részben az őslakos indiánok rovására, részben pedig különböző adásvételi szerződések révén, majd a XIX. század elején még több brit-amerikai összecsapás eredményeként megszületett az erős Egyesült Államok.
Dél- és Közép-Amerikában több országban voltak ebben az időben lázadások, forradalmak, főleg a spanyol uralkodóház ellen, de igazából függetlenedni csak Haitinak sikerült, ahol volt rabszolgák kikiáltották a Karib-tenger első köztársaságát.
Brazília kicsit kilógott ebből a történetből, mert ott meg éppen a franciák elől oda menekülő portugál királyi ház tagjai alapozták meg az erős brazil államot!
Európára áttérve először megtudjuk, ebben az időben hányszor és kik osztották fel Lengyelországot (sokszor, de ez mintha nem szerepelt volna az általam ismert történelem könyvekben), majd megismerkedünk az angol ipari forradalom vívmányaival, amik közül ismerős volt a gőzgép és a vasút, de például a vetőgép nem, a vakcina pedig egyáltalán nem!! spoiler
Részben a lengyelek kapcsán is kiemelkedő uralkodója volt a kornak Nagy Katalin orosz cárnő, természetesen sok érdekes adalékkal szolgál róla a könyv (például, hogy kinek milyen indokból lett a szeretője!).
De még nagyobb és ismertebb politikus volt ekkor Napóleon, akit a francia forradalom emelt fel tüzértisztből tábornokká, majd konzullá, végül császárra – és kétszer is száműzött. A kötet több fejezeten keresztül taglalja a francia forradalom eseményeit, benne pedig Napóleon felemelkedését és bukását, szinte az összes csatájának ismertetésével (beleértve az orosz és egyiptomi hadjáratot, a lipcsei csatát és Waterloo-t is). És Európában mintha más nem is történt volna 1815-ig.
Ugyanakkor Ázsiában újra összecsap Anglia és Hollandia (Malajzia uralmáért), a britek pedig megerősödnek Indiában, ugyanakkor érdekes háborút vívnak a sokak által kezdetben lenézett (majd később ugyan legyőzött, de tisztelt) gurkák ellen Nepálban. Kínában pedig felkelések folynak a mandzsu uralom ellen.
Afrikában rabszolgaellenes civilek megalakítják Sierra Leonét, a felszabadítottak városát (érdekes módon először csak „Társaság” volt ez is), több helyen európai vállalkozók kezdtek el tevékenykedni, Nyugat Afrikában ekkor volt a „fulani dzsihád”, az Aranyparton (a mai Ghana) pedig ekkorra időzíthető az Asanti Királyság felemelkedése, miután legyőztek szinte mindenkit, aki szembejött velük, legyen holland, brit, fanti, akim vagy akwapim hadsereg.
Maradt még Ausztrália és Óceánia, ahol ezidőtájt történt az első fegyencek betelepítése, amiről hallottam, akkor volt a lázadás a Bountyn, amiről nagyon jó könyv és film is készült, de ezután történt Ausztráliában a „rumlázadás” is, amiről viszont nem is hallottam. Ez pedig azért érdekes, mert a történéseknek fontos szereplője volt az a Bligh kapitány, akit annak idején kitettek a Bounty-ról, de ekkor már Új-Dél-Wales kormányzója volt.
Összefoglalva: érdekes, képekkel, tárgyi emlékekkel és térképekkel is gazdagon illusztrált könyv mindenkinek, aki a „színes” történelem érdekel, a tények és érdekességek rövid, tömör és érthető keveréke. Magára a kötetre pedig csak amiatt nem tudok 5*-ot adni, mert Franciaország és Napóleon nagyon „túlteng” – ennyire azért nem csak ők voltak akkor a világon.
