A földi élet regénye sokak szerint az elmúlt száz év egyik legfontosabb evolúcióról szóló könyve. Szathmáry Eörs és az azóta elhunyt John Maynard Smith, (akit a nagy Charles Darwin földi helytartójaként emlegettek), 1995-ben írt a művet, melynek korszerűsített és bővített kiadását tartja kezében az Olvasó. Az élő szervezetek lenyűgözően bonyolultak. Minél többet tudunk meg róluk – biokémiájukról, anatómiájukról, viselkedésükről –, annál inkább megdöbbenünk az evolúciós alkalmazkodás felfedezett részletein. E könyv az evolúció új szemléletét kínálja, melynek kiindulópontja szerint az evolúció során történt néhány gyökeres változás az örökletes információ tárolásában, kifejeződésében és átadásában, mely egyszersmind a komplexitás növekedését is lehetővé tette. Ezzel párhuzamosan gyakran tapasztaljuk, hogy a korábban függetlenül szaporodó replikátorok (másolódni képes molekulák, sejtek, organizmusok) magasabb evolúciós egységbe szervezősnek. Ha az alacsonyabb szint evolúcióját a… (tovább)
A földi élet regénye 12 csillagozás
Eredeti cím: The Origins of Life
Eredeti megjelenés éve: 1999
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Tudomány – Egyetem Vince · Új Polihisztor Akadémiai
Kedvencelte 2
Most olvassa 2
Várólistára tette 34
Kívánságlistára tette 45
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Szathmáry Eörs – John Maynard Smith: A földi élet regénye 93% Az élet születésétől a nyelv kialakulásáig
Ez az új kedvenc ismeretterjesztőm. Jó, tudom, ez elég perverz dolog, de ez van, szeretem az olyan könyveket, amik megdolgoztatják az agyamat. Pláne ha nem ismétlik magukat ezerszer, és új infó (mármint új gondolat) is van bennük, nem csak olyasmi, amit már mások is elmondtak ezerszer. Na, ez pont egy ilyen könyv volt.
Jó-jó, a könyv egy része viszonylag alap genetikai folyamatokat magyaráz, és Dawkins önző génjei is gyakran beköszönnek, de ez az egész megközelítés új volt. Legalábbis nekem. Evolúciógenetikával foglalkozó egyetemisták / kutatók valószínűleg nem dobnák magukat hanyatt ettől a könyvtől, de ettől még szerintem zseniális. Nagyjából két részből áll (azért nagyjából, mert nem lehet nagyon élesen elkülöníteni őket). Az elsőben Szathmáry Eörs és John Maynard Smith sikeresen meggyőztek róla, hogy a létezésem csak egy félig megmagyarázható paradoxon. Ami egyeseknek lehet, hogy némileg lehangoló, én izgalmasnak találtam. Az élet keletkezését olyan szemszögekből vizsgálják meg, amikből nekem eszembe se jutna (nyilván ezért nem lettem genetikus), és közben kiderül egy sor buktató, amin túl kellett esniük az őseinknek ahhoz, hogy fejlődni tudjanak. Ősök alatt itt a különböző kis molekulákat és mikroszkopikus létformákat értem. Szó esik a szexuális szaporodásról meiózisról, mitózisról, megy egyáltalán arról, hogy mikor lett a kémiai evolúcióból biológiai. Meg hogy hogy kezdődött a kémia. Meg ilyenek. Biztos hülyén hangzik, ha azt mondom, hogy izgalmas, pedig az, méghozzá elképesztően. Ja, és akkor arról még nem is beszéltem, hogy mennyire hátborzongató(az izgalmas) az, hogy a gének még ma is folytatják egymással a kis háborújukat, hogy kitúrják egymást, és ők éljenek tovább. Igen, bennünk is.
Aztán (miután meggyőződtünk róla, hogy logikai alapon valószínűleg nem is szabadna léteznünk) a nyelv evolúcióját szemrevételezik részletesebben. Ez volt az a pont, ahol először egy picit elvesztettem a fonalat, mert nem egészen értettem, hogy mi köze van a nyelv fejlődésének az evolúciógenetikához, de aztán szerencsére kiderült, és – ha szabad ilyet mondani – innentől kezdve még izgalmasabb volt az egész. Persze nagyrészt feltételezésekre épül a dolog, mert a nyelvet csak a jelenben lehet vizsgálni, nincsenek primitív majdnem-nyelvek az állatok körében, és nincsenek megkövesedett bizonyítékok sem. De ez mit sem von le a levezetett elméletek hihetőségéből (legalábbis nekem nem). Ez a rész azért is tetszett jobban, mert kicsit provokatívabb elemek is belekerültek: pl. megdől az a mítosz, miszerint az emberi nyelv vadászat közben alakult ki a jobb együttműködés érdekében. Azt állítják ugyanis, hogy az ember eredetileg dögevő volt, és emiatt fejlesztette ki a nyelvet, a vadászat csak később jött. De a kedvenc elméletem a nyelv evolúciójával kapcsolatos, szintén igencsak szokatlan elképzelés spoiler.
Még vesézhetném sokáig, de a lényeg, hogy simán kedvenc könyv, ajánlom minden biológia iránt érdeklődő molynak!
Más szempontokból itt: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2016-03-14+…
Szathmáry Eörs – John Maynard Smith: A földi élet regénye 93% Az élet születésétől a nyelv kialakulásáig
Szokásommal ellentétben, mely szerint – ismeretterjesztő és filozófia témájú könyveknél – valamelyest szinopszist is adok, itt ezt nem teszem. Ugyanis ez a könyv rendkívül tömör – már-már maga is szinopszis.
Már kicsi koromban is lelkesedtem az őslénytan iránt (egyik kedvenc szerzőm Tasnádi Kubacska András volt), s a klasszikus ilyen tárgyú művek tematikáját jól ismerem: előbb az élettelen Föld, fortyogó vulkánokkal, majd a lassan kihűlő tengeri ősleveses-tállal. Az ősszakács vegykonyhája kifőzi az első egysejtűeket (akikre a legtöbb ilyen munka nem sok szót veszteget), aztán hipp, máris megjelennek a többsejtűek: moszatok, medúzák, tengeri liliomok, trilobiták meg páncélos fejű őshalak. Karbon korszaki őserdők, őskétéltűekkel meg őshüllőkkel (pikkelyfák és pecsétfák között), s végre a földtörténeti középkor, a gyönyörűséges dinókkal: csendélet Iguanodonnal; a gonosz T. Rex megsebzi orrát a Stegosaurus faroktüskéjén, miközben a krétakori éjszaka mélyén az első tojásrabló cickányok suhannak. S már itt is a 65 millió éves katasztrófa: a dinóknak lőttek, jönnek az emlősök. Közülük is előmasíroznak a majmok (bal-jobb, bal-jobb); a mostoha szavannai körülmények szorításából egy furcsa fajtájuk a hosszútávfutás, gerelyhajítás, majd később az íjászat bajnoki érmeit elnyerve az evolúció élére tör, a finisben lerázva magáról nehézkes neandervölgyi bácsikáját. Nyílegyenes karrier, s a végén: happy end!
Na, hát ez a kötet nem ilyen. Ebből nem fogjuk megtudni, éltek-e a Jeges-tengerben trilobiták, hogy volt-e vajon tollpamacs a Tyrannosaurus farka végén, vagy hogy szexeltek-e egymással Homo Sapiens őseink meg a neandervölgyiek. Ez a kötet az evolúciós informatika tárgykörébe tartozik: az evolúció folyamatának kritikus csomópontjait mutatja meg, ahol a fejlődés menetében minőségi ugrás következett be. Épp ezért a fentebb – kissé talán karikírozva – bemutatott klasszikus könyvektől már súlyozásával is eltér: az élet kialakulásának (kémiai evolúció), az egysejtű szervezetek létrejöttének, és továbbfejlődésének, s az első egysejtű élőlények tapogatózó szimbiózisának (mely végül elvezetett a többsejtű életformához) szenteli a terjedelem kb. kétharmadát. A többsejtűek megjelenésére a 10. fejezetig kell várni: ez már a sokadik kritikus ugrás… Az államalkotó rovarok, az emberi közösségek és a nyelv evolúciója az utolsó három fejezet; ezek a korábbi, tömör, de nagyon informatív részekhez képest kissé elnagyoltnak tűntek.*
Az első kétharmad kémiai-genetikai anyaga – bár nem igényel nagy előképzettséget – töménysége miatt kisebb adagokban fogyasztandó. Az ábraanyag kitűnő – sem több, sem kevesebb a szükségesnél, ám nélküle a főszöveg nem lenne érthető. S e kötet üdítően egészíti ki Richard Dawkins elegáns, de a tudománynépszerűsítés területén kissé talán túlsúlyos génszelekciós elméletét is, amennyiben hangot ad annak a nézetnek, hogy a fejlődés bizonyos fázisaiban illetve helyszínein az egyed- és a csoportszelekció is kifejthette hatását.
Nemrég olvastam el Stephen Jay Gould Wonderful Life című, immár harminc éves munkáját, amely a kanadai Burgess-pala kambriumi leletei kapcsán azt latolgatta: hány szerencsés véletlen vezetett el az emberi faj létrejöttéig (ő hét olyan kritikus csomópontot jelölt meg, ahol a váltót átállítva egész más végállomásra futhatott volna be az evolúció vonata).** Ez a kötet – talán kevésbé olvasmányosan, de nagyon korrekten – ugyanezt a tematikát hangsúlyozza: az itt leírt csomópontokból nem csupán egy, szükségszerű kimenet indult ki, hanem mindig több, lehetséges. S így végül a szerencsés véletlenek összjátékának köszönhetjük magunkat.***
Ez a könyv kiválóan egészíti ki a viruló páfrányokkal és mosolygó dinókkal illusztrált klasszikus kiadványokat; 15 és 95 év között bárkinek ajánlható.
* A nyelv evolúciójának megismeréséhez alkalmasabb Steven Pinker (egyébként ebben a kötetben is hivatkozott) munkája, A nyelvi ösztön
** Gould könyve (sajnos magyarul nem jelent meg, és a Moly adatbázisában sem szerepel, viszont a neten, a public domainben djvu formátumban hozzáférhető) nem véletlenül kapta németül a Zufall Mensch címet
*** Én magamat köszönöm is; némely másokat már kevésbé…
Szathmáry Eörs – John Maynard Smith: A földi élet regénye 93% Az élet születésétől a nyelv kialakulásáig
Újraolvasás 2013. februárjában, egy kihívásra:
http://moly.hu/kihivasok/termeszettudomanyok-mindenkinek
Jól esett.
A viszonylag könnyen érthető első három fejezet után ötven oldal tömény sejtbiológia és genetika következett – annak ellenére, hogy egyszer már olvastam, megizzasztott.
A maradék 100 oldal evolúciós biológia már laza olvasmány volt, lubickoltam benne.
A könyv nagy figyelmet követelő, korrekt tudományos szaknyelven megírt első fele leginkább aprólékos kísérletekre alapozott teóriák sorozata, míg a többi lendületesen felvázolt nagyívű és könnyen érthető elméletek interpretációja. Az elsőt megítélni – szakértelem hiányában – nem tudom, a másodikban nagyon hiszek. :))
Szathmáry Eörs – John Maynard Smith: A földi élet regénye 93% Az élet születésétől a nyelv kialakulásáig
Jár az ötcsillag , egy ismételten jól sikerült tudományos könyv
Az első 120 oldal kegyetlennek* tűnhet elsőre, ezért lesznek akik itt feladják, azoknak ténylegesen csak annyit, hogy most már mindent el lehet érni a neten keresztül és rengeteg magyarázó videó van hozzá**.
A maradék 60 oldal már ténylegesen sétagalopp
* mint például: https://moly.hu/ertekelesek/2604714
**Vizuális orgazmust mindenkinek!
Népszerű idézetek
Az egyszerűség kedvéért képzeljünk el egyelemű hiperciklust (az efféle hasznos pofátlanságokat a fizikusoktól lehet eltanulni, elég, ha az egyatomos gázmodellekre gondolunk)!
92. oldal (5. Az öröklődéstől az első sejtekig)
Szathmáry Eörs – John Maynard Smith: A földi élet regénye 93% Az élet születésétől a nyelv kialakulásáig
Az információ átviteli módjában azonban két jelentős változás is bekövetkezett a nyelv megjelenése óta. Az első az írás megszületése volt. Írás – vagy valamilyen azzal egyenértékű információtárolási mód – nélkül nem létezhet nagy léptékű civilizáció (már csak azért sem, mert tartós feljegyzések nélkül nem lehet adót kivetni). A legutolsó átmenet pedig, amely a mi életünkben zajlik az információtárolás és -továbbítás elektronikus módjainak elterjedése.
186. oldal
Szathmáry Eörs – John Maynard Smith: A földi élet regénye 93% Az élet születésétől a nyelv kialakulásáig
Elsőként azt kell leszögeznünk, hogy – noha a biológusok gyakran beszélnek „ivaros szaporodásról” – az ivaros folyamat (a biológia szóhasználatában a szex) valójában a szaporodásnak éppen a fordítottja. A szaporodás során egy sejt osztodása kettőt eredményez, a szex során viszont két sejt egyetlen sejtté olvad össze. Az ivarosság valójában még hosszú távon sem szükséges a szaporodáshoz.
90. oldal
Szathmáry Eörs – John Maynard Smith: A földi élet regénye 93% Az élet születésétől a nyelv kialakulásáig
A genetikai üzenet mindössze négy alapegység lineáris sorozatából épül fel. Ez a sorozat először kód révén a húszféle aminosav sorozatává fordítódik, majd az aminosavak láncai háromdimenziós működőképes fehérjékké csavarodnak fel.. A génszabályozás biztosítja, hogy a megfelelő fehérjék képződjenek a megfelelő időben és helyen, ezáltal korlátlan számú forma határozható meg.
185. oldal
Szathmáry Eörs – John Maynard Smith: A földi élet regénye 93% Az élet születésétől a nyelv kialakulásáig
1995-ben jelent meg Az evolúció nagy lépései című könyvünk (magyar kiadása 1997-ben), amelyben új megközelítésben mutattuk be az evolúciót. Az alapötletünk az volt, hogy az evolúció a nemzedékek között átadódó információ megváltozásán alapszik, és ennek az információnak a tárolási és átviteli módja „nagy lépések” során módosult, az első replikálódó molekulák megjelenésétől kezdve egészen a nyelv kialakulásáig. Célunk az volt, hogy ezeket a lépéseket következetesen darwini alapokon magyarázzuk.
Az a könyv a hivatásos biológusok számára íródott, és széles körű előzetes ismereteket tételez fel. Ebben a könyvben ugyanazokat a gondolatokat fogalmazzuk meg a szakmában kevésbé járatosak számára. Bár kevés előzetes tudást tételeztünk fel a biológia területéről, tartunk tőle, hogy mégsem lesz könnyű olvasmány, mert sok tényt és új elképzelést tartalmaz. Hiszünk azonban abban, hogy az, aki hajlandó megtenni ezt az erőfeszítést, a végére tisztában lesz a biológia számos problémájával a legfontosabbak közül.
Előszó
Szathmáry Eörs – John Maynard Smith: A földi élet regénye 93% Az élet születésétől a nyelv kialakulásáig
Hasonló könyvek címkék alapján
- Richard Dawkins: Az Ördög Káplánja 93% ·
Összehasonlítás - Richard Dawkins: Az önző gén 90% ·
Összehasonlítás - Richard Dawkins: A valószínűtlenség hegyének meghódítása ·
Összehasonlítás - Richard Dawkins: Folyam az Édenkertből 85% ·
Összehasonlítás - Adam Rutherford: Az ember könyve 87% ·
Összehasonlítás - Richard Dawkins: A hódító gén ·
Összehasonlítás - Adam Rutherford: Minden ember [rövid] története 83% ·
Összehasonlítás - Richard Dawkins: A vak órásmester 82% ·
Összehasonlítás - David Attenborough: Az élő bolygó 98% ·
Összehasonlítás - David Attenborough: Egy élet a bolygónkon 97% ·
Összehasonlítás