Maradj ​még (Glens Falls 2.) 43 csillagozás

Szaszkó Gabriella: Maradj még

Matthew ​Pennington haldoklik, és arra szeretné feltenni utolsó hónapjait, hogy elvarrja élete bonyolult szálait, és megismerkedjen eltaszított unokájával, dédunokájával, mintegy vezekelve a múltban elkövetett bűneiért.
David hosszas tanakodást követően elfogadja nagyapja javaslatát, így sok év után közelebbről is megismerkedhet a nagybátyjával és az apja múltjával, ami nem kevés új konfliktust hoz az életébe. James megkerült naplója feltépi benne a rég elfojtott gyászt, ami arra készteti, hogy újra elmerüljön kamaszkorában, és elmesélje azt az időszakot, amiről eddig hallgatott.
Davidnek a brooklyni házban olyan megpróbáltatásokkal kell szembenéznie, amelyekre egyáltalán nem készülhetett fel előre. Főként miután alkoholista, bántalmazó anyja is újra fel akarja venni vele a kapcsolatot, mivel három év után gyógyultan távozhat a bentlakásos intézményből. Davidnek ezúttal már a saját fiaira is gondolnia kell, így nagyapja segítségével próbál szembenézni anyjával, a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2023

>!
Maxim, Szeged, 2023
464 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634996026
>!
Maxim, Szeged, 2023
464 oldal · ISBN: 9789634996644

Kedvencelte 6

Most olvassa 1

Várólistára tette 56

Kívánságlistára tette 75

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

pribrgre P>!
Szaszkó Gabriella: Maradj még

A Maradj még főszereplője ismét David, akinek fiatalkoráról testvérével együtt már olvashattunk a Pennington-testvérek trilógiában.

A Glens Falls sorozat első kötetéből viszont megismerhettük szüleik történetét és édesapjának halálának körülményeit is, ráadásul James szemszögéből. Ám ahogy David is említi e regény elején, a trilógiából, pontosabban a Maradj velem-ből hiányoznak az édesapjával kapcsolatos emlékei a halála előtti és utáni időszakból, ugyanis ezeket az emlékeket mélyen eltemette magában.

Azonban most, miután mondhatni megtalálta a békét újdonsült családjával, nagyapja diagnózisa és apja naplója arra készteti, hogy ismét szembenézzen a múlt démonaival, de mindenek előtt mardosó bűntudatával.
Ez a regény e küzdelem mellett a megbocsájtásról is szól.
Vajon David meg tud bocsájtani az apjának, nagyapjának, de legfőképpen magának? Olvassátok el és megtudjátok. ;)

Nekem nagyon tetszett az elejétől a végéig, abszolút azt kaptam, amire számítottam. Habár sokszor nagyon haragudtam Davidre a viselkedése miatt, és legszívesebben megráztam volna, hogy szedje össze magát és viselkedjen felelős apaként, tudtam, hogy ez nem ilyen egyszerű és lelkem mélyén együtt is éreztem vele.
Ugyanolyan gombóccal a torkomban olvastam végig, mint az előző részt és előtte a trilógiát. Természetesen most sem úsztam meg, és a történet végén eltörött a mécses. :))
Ám még előtte az írónő meghúzta a merészt és váratlant, de úgy érzem senkinek sem lehet majd panasza az események alakulására. ;)
Ahhoz képest, hogy a könyv elején és az előző részben kifejezetten utáltam Matthewt, Gabinak sikerült a könyv végére teljesen megszerettetnie velem. ♥ Nagyon bírtam az öreg “tökösségét” is. :))

Egyébként még mindig összeszorul a szívem minden egyes alkalommal, amikor David Christ említi, szerintem ez soha nem is fog változni. Ebből is látszik, hogy az írónő mennyire jó is abban, amit csinál. :)
Nem győzöm elégszer elmondani, mennyire szeretem Szaszkó Gabi szívszorítóan, néha már fájdalmasan gyönyörű írásmódját, és a történeteit, melyekkel minden egyes alkalommal a padlóra küld.
Olvassátok a könyveit!

Linszyy P>!
Szaszkó Gabriella: Maradj még

Egy picit elfáradt már nekem a történet, de csak abból a szempontból, hogy olyan mellékszereplők kerülnek előtérbe, akik nem érdekelnek annyira. Közben viszont David élete hatalmas mérföldkövekhez ér minden egyes részben, szóval mégis azt veszem észre, hogy pörögnek az oldalak.

Most is a múltat és a jelent látjuk párhuzamosan, és nagyon sajnáltam, hogy David még mindig ennyi sz.rnak van kitéve, mikor már a családjáért is felelősséggel tartozik. Bár azt gondoltam, hogy Matthew (Adam után) a legutolsó, aki érdekelne, de a karakterfejlődése miatt mégis örültem, hogy ott volt és támogatta az eddig levegőnek nézett és lenézett maradék családtagját. Az biztos, hogy aki belemerül a Pennington-család történetébe akár csak egy rész erejéig is, az rögtön megérti, milyen erős hatások érhetik azokat az embereket, akik függővé, depresszióssá, mentális beteggé vagy öngyilkossá válnak. Nagyon sajnáltam, hogy mikor kezdett sínen lenni a főszereplőnk élete, újra megjelenik a gonosz. Viszont ez is valós, amíg a bántalmazó életben van, bármikor visszatérhet tovább keseríteni az életed.

Nem esett jól, hogy ezekről kellett olvasnom, mégis megérte, mert kaptunk egy lezárást, amit igazán vártam már. Tanulni pedig rengeteget lehet ezekből a kötetekből, szóval ha van hozzá lelkierőtök, mindenképpen ajánlom.
https://youtu.be/NO5d-gU8bpk…

Niki_Salamon>!
Szaszkó Gabriella: Maradj még

Penningtonok már évek óta bitorolják a szívem egy darabkáját. Nemegyszer megszakadt a szívem miattuk és sírtam értük, mégis többet akarok belőlük. Bevallom, nekem nagyon hiányoztak annak ellenére hogy tudtam, nem lesz egyszerű. Nem tudok elég hálás lenni Gabinak, hogy mindig ennyire megindító történeteket tár elénk. Gyönyörű írásmód, szívet facsaró sorok melyek igenis hagynak gondolkodnivalót maguk után.

A Glens Falls trilógia első részéből James szemszögéből megismerhettük a Maggie-vel való megismerkedését és házasságuknak hétköznapjait, ebben a könyvben pedig David is betekint ezekbe a küzdelmes évekbe apja naplója által. David e sorokat olvasva feltépi a régi sebeket és a múlt ismerős démonai újra mardosni kezdik belülről. Tovább nehezíti a visszaemlékezést, hogy rég nem látott nagyapja újra felbukkan és életének utolsó hónapjaiban bepótolná azt, amit elmulasztott évekkel ezelőtt.

Mint mindig, most is egy letehetetlen olvasmányt kaptam. Fogalmam sincs az írónő hogyan csinálja, hogy ennyire érzelemgazdag regényt ír folyamatosan. A borzalmasan nehéz témák ellenére eléri, hogy beszippantson a könyv. Talán ez annak is köszönhető, hogy mindegyik részben újabb és újabb dolgok derülnek ki a testvérek gyerekkkoráról, ezáltal a kirakós újabb darabkái kerülnek a helyükre az életükkel kapcsolatban. David mindig is függő marad és olvasás közben nem tudunk mást csinálni, mint szurkolni neki, hogy legyen erős és igenis van ereje túlélni továbbra is. Sokszor mérges voltam rá hisz nem látta be, hogy segíteni akarnak neki és tovább taszította magát a mélybe. De a sok rossz után valami jónak kell történnie, mégha éveket is kell rá várni. És ezt a jót Matthew hozza el. Nagyon szerettem a karakterét, sokat sírtam miatta és rettenetesen jól lett ábrázolva. Nem tudtam rá haragudni a múltbeli tettei miatt. A sok veszteség őt is megtörte és bár már későn,de beismerte helytelen cselekedeteit. Nagyapa és unoka kapcsolata nehezen indul, mindenki csak vádaskodik. A kezdeti dühöt és bűntudatot viszont nagyon lassan a gyász váltja fel, de megbocsájtani már nehezebb.

Szaszkó Gabriella Maradj még című könyve fájdalmas ugyanakkor csodaszép történet. Megviselt,hiszen ilyen gyermekkort és ennyi szenvedést és bántást senki nem érdemel. És hogy mégis miért vélem azt, hogy szép? Mert a megbocsájtás békességet hoz és új lehetőségeket teremt, erről szól ez a könyv.♥

Dsheavenofbooks>!
Szaszkó Gabriella: Maradj még

Korábban csak az Engedj el-t olvastam az írónőtől (amely a 2021-es évem egyik legemlékezetesebb olvasmánya lett), a Pennington-testvérek trilógiát nem, így különösen izgatottan vártam a kötet megjelenését, hiszen, a felnőtt David új karakter volt számomra, aki hamar a szívemhez nőtt. Az előzmény után már sejtettem, hogy valószínűleg ismét egy nehéz, lelket megterhelő olvasmány vár rám, amelyet nem lesz könnyű elfelejteni – ez valóban így is történt.⁣

Ebben a kötetben David szabad folyást enged a gyásznak, amelyet korábban elnyomott magában. Nehéz évek állnak a mögötte, de most James naplójának és a visszaemlékezéseknek köszönhetően már nem tud tovább menekülni a keserű múlt elől. A múlt mellett azonban a jelen pillanatai is számos nehézséget és fájdalmas momentumot rejtenek, amelyekkel Davidnek szó szerint meg kell küzdenie.

Szeretem, amikor a fejezetek váltakozva mesélik el a jelen és a múlt pillanatait. Még mindig sokkoló számomra, hogy milyen nehéz gyerekkora volt Davidnek, hogy mennyit szenvedtek. Mélységesen elszomorítottak az apjára és a testvérére történő visszaemlékezések, pláne ha belegondolok, mennyire másként is alakulhatott volna az életük egy szerető anya mellett. Borzasztó volt olvasni, hogy David és Chris mennyire megszenvedték az apjuk elvesztése utáni időszakot, hogy elveszítették az egyetlen személyt, aki egy kis boldogságot és békét csempészett a viharos évekbe. David a lehető legrosszabb megküzdési módokat választotta, a gyászt elnyomta magában, a helyét pedig a perzselő düh vette át.

Ez a könyv egyaránt mesél a függőség leküzdése utáni nehéz pillanatokról, a gyász megrendítő hatásairól, a szülői lét nehézségeiről, a megbocsátásról és a csendes, boldog pillanatokról is. Garantáltan hatással lesz az olvasóra, David története pedig sokáig velünk fog maradni, csak úgy, mint az apjáé. A Maradj még megmutatta, hogy az élet nem fekete és fehér, hogy a mentális betegségek igenis jelen vannak az életünkben, és amelyekről fontos beszélni. David sok mindennel küzdött ebben a regényben is, számtalanszor fogalmazódott meg benne a kérdés, hogy vajon tud-e olyan jó apa lenni, mint amilyen szeretne, hogy vajon le tudják-e küzdeni a szinte már a sejtjeikbe beivódott fájdalmat.

Kíváncsi voltam, hogy a regényben Matthew milyen oldalát fogja mutatni, hogy miképpen alakul Daviddel a viszonya, képesek-e túllépni a múlt okozta fájdalmon és lehetőséget adni annak, hogy valódi kapcsolat alakuljon ki közöttük. Nem volt egyszerű folyamat ez, ahogyan sok minden más sem David életében, amit pedig a regény végén Matthew Davidért tett, az számomra bebizonyította, hogy mennyire is fontos lett neki az unokája és annak családja. Sokkoló, fájdalmas, könnyfakasztó pillanatoknak lehettünk a szemtanúi, de ezzel egy kör lezárult.

Szaszkó Gabriella ismét megmutatta, hogy mennyire zseniálisan tud írni és érzelmeket közvetíteni. Nem egyszer szorult el a torkom olvasás közben, a regénnyel felültem egy érzelmi hullámvasútra. Kíváncsi vagyok, hogy mi mindent tartogat számunkra a folytatás, hiszen ez egy olyan történet, amellyel nem lehet betelni.⁣

Blog: http://dsheavenofbooks.blogspot.com/2023/06/konyverteke…

kellyolvas P>!
Szaszkó Gabriella: Maradj még

A Maradj még fülszövege pontosan leírja, mi a jelenlegi szituáció, amit mi az előző regényben olvastunk James-ről, az a napló most a családtagok kezébe kerül, olvassa Amy, Matthew, és David is. Neki a legnehezebb, olyan mély sebeket szakít fel az apja elbeszélése, ami súlyosan megrengeti az életét, azt a törékeny egyensúlyt, amit Amy, Noah és a születendő második fia jelent. Ezt nem tudja másképp kezelni, mint rengeteg alkoholt vedel magába, és az írást hívja segítségül, ki kell adnia magából a rég eltemetett emlékeket. A szerzőtől megszokott módon ugrálunk az időben, és a felidézett 94-95-ös visszaemlékezések fejezetei között a jelenben is zajlanak az események. David elfogadja a nagyapja invitálását, hogy a nyarat töltsék a házában. A regény egyik fő szála kettejük megbékélése, ami nem megy egyszerűen. Egy biztos, a nagypapi megpróbálja menteni a menthetőt, és minden téren odateszi magát, hogy nyugodtabb szívvel távozhasson ebből a világból. A regény másik fő szála David és az apja közötti szál, ami szintén egy megbocsájtási folyamat, de itt a gyászfeldolgozás is közbeszól. És hogy ne legyen csak ez a két főszál, bekapcsolódik még Maggie is, akit három év elvonó után ki akarnak engedni a pszichiátriáról, szerintük kigyógyult a függőségéből. Davidnek ez már eléri az elviselhetetlen kategóriát, mentálisan súlyos állapotba kerül, és gyakorlatilag annak köszönheti a felszínen maradást, hogy olyan emberek veszik körül, akik törődnek vele, akik minden „hibája” ellenére feltétel nélkül szeretik.
Én nagyon jól tudom, hogy a megbocsájtás az egy szép idea. spoiler De én nem bocsájtok meg soha, sem Jamesnek sem az apjának. Elégtételt éreztem az utolsó fejezeteknél, bár ez a megoldás Maggie kapcsán eléggé kilógott a történetből, túl egyszerűen zajlott, különösebb bonyodalmak nélkül. Fátylat rá.
Az első résznél kifejtettem, hogy James elcseszte, nagyon haragszom rá, mert lett volna lehetősége ennyi év alatt változtatni, ha átmenetileg el is szakadtak volna egymástól, neki lépnie kellett volna. Ebben a részben pedig a nagypapa került a helyére, mondjuk eddig is tudtam, hogy időnként segített, de ez nem változtat azon, hogy mindezt későn tette, és hogy sokkal többet is tehetett volna. Az én szememben nem változott kedélyes dédpapivá, aki elrendezte a soron következő generáció sorsát. Fájdalmas volt az élete a felesége halála óta, de kábé ő maga tehet mindenről, de legalább a végére belátta, ez is valami.
Fura ez az egész nekem, maguk a szereplők is belecsavarodtak és ki is mondják a regényben, hogy mennyire elfajult ez a ki volt a hibás és ki volt a még nagyobb hibás köztük. Ezt szerintem mindenkinek magában kell eldöntenie. És ezért a káoszért a szerző a felelős, aki addig kavarta az érzelmeket, míg az olvasók csak néznek ki a fejükből, és vagy egyetértenek és azonosulnak a karakterekkel, a véleményükkel, vagy nem. Egy biztos, ettől a történettől nem lehet érzelmileg távol maradni.
Még külön bejegyzést tudnék szánni a gyászfeldolgozásra, ami David élethosszig tartó folyamata. Nyilván ez is mást jelent az olvasóknak attól függően, hogy veszítettek-e el ilyen közeli hozzátartozót, és az se mindegy milyen formában. Természetesen elfogadom, hogy vannak Davidhez hasonló esetek, de be kell ismernem, hogy időnként nekem sok volt. Sok volt az ital, sok volt a hányás, sok volt a szenvedés. Akármin ment keresztül, én mindig arra vártam, hogy mikor lesz erős, menjen már előre, nem arra, hogy megint visszaesik. Nyilván nem tudom 100%-ban beleképzelni magam a helyébe, de volt az a pont, amikor már a határán voltam az elviselhetőségének.
Nagyon nehéz ez a történet, hozzá vagyok szokva, hogy falom a könyveket, de most az első részhez hasonlóan nagyon belassultam, voltak szakaszok, amiken alig vergődtem át, húsz-harminc oldal után le kellett tennem. Aztán végül az utolsó harmadot nem tudtam megszakítani, éjszakába menően végeztem ki. Féltem az utolsó oldalig.
Most már tudom, hogy az utolsó részben előre ugrunk az időben kb húsz évet, és Noah felnőttkora jelenik majd meg. Marhára szeretném, ha az ő élete nem lenne tele ezekkel a szarságokkal. (David szólt itt bennem.) link

AniEg P>!
Szaszkó Gabriella: Maradj még

„A fájdalom nem múlik el, csak a pszichológusok szeretik azt hazudni, hogy igen.”

Egy új üzenete érkezett.
Feladó: Matthew Pennington…

Évek teltek el Chris halála óta, testvére, David azóta is a felszínen maradásért küzd, képtelen csillapítani háborgó lelke hullámait. Azonban egy nap a nagyapja, Matthew keltette örvény újra a sötét mélybe rántja. A pokolba alászállva ismét szembe kell néznie a múlt történéseivel, a ki nem mondott titkokkal, és rettegett anyjával.
Vajon sikerül Davidnek megküzdenie a démonaival, vagy örökre a sötétség fogja marad?
David újra mesélni kezd, naplóban, ahogy Chris elvesztésekor is.

Mint amikor hosszú idő után újra, nagy levegőt veszel… pont ezt éreztem, mikor olvasni kezdtem a Maradj még -et. Mosolyogtam és csupa libabőrös lettem.
Hiányoztak a Penningtonok.
Ugyanakkor éreztem a jeges kéz érintését is a szívemen, ahogy a kötetben előre haladva újabb csontvázak hullottak ki a családi vitrinből, azt hittem ennyi lélekgyilkos tett után, nincs lejjebb. Tévedtem.

Gabriella a Pennington-univerzum legújabb epizódjában a gyász, az elengedés és a megbocsájtás fájdalmas pillanatai köré szőtte a cselekményt. Elképesztő érzékenységgel, fájdalmasan életszerűen ábrázolja az eseményeket, valósághű karakterei, bámulatosan szőtt szavai szédületesen addiktivak, beszippantanak és nem eresztenek.
Intenzív érzelmi 'trip'-ben volt részem, szerettem, elolvadtam (a kicsi No -tól), nevettem és gyűlöltem, aggódtam, féltettem, izgultam, rettegtem. Dobbant a szívem szülőként, testvérként, barátként, szeretőként, gyermekként. Őrületes volt.

A sorozat extrája, hogy a Pennington család története olyan zseniálisan kapcsolódik egymáshoz, hogy bármelyik 'ajtón' lépek be, azonnal befogad, mint Zafòn Elfeledett könyvek tetralógiája. Minden, a családhoz köthető kötet egy új szemszögből mutatja meg az eseményeket, újabb rétegeket, érzéseket épít hozzá, közben fontos útravalót adva az olvasónak. Ugyanis ez az embert próbáló, kegyetlen történésekben bővelkedő családtörténet felhívja a figyelmet a mentális betegségekre, az egymással való törődés és segítségnyújtás fontosságára.

Számomra már teljesen biztos, hogy az a bizonyos 9 és 3/4 vágány nem csak Roxfortba, hanem Glens Fallsba is indít járatokat.

Hatalmas megtiszteltetés, hogy előolvasóként volt lehetőségem olvasni ezt a kötetet. Hálásan köszönöm!

klaratakacs P>!
Szaszkó Gabriella: Maradj még

Az olvasó énem mondatja velem, hogy jó visszatérni a Pennington-családhoz, annak ellenére, hogy az életük nem egy könnyed családregény. Ezt a könyvet már felkészülten vettem a kezembe, nem is rázott meg annyira. Talán kicsit könnyebb is volt szurkolni Davidnek, hogy legyőzi-e naponta a függőséget, mint azon tanakodni, hogy a következő lapon mivel kínozza majd őt az anyja, vagy a családja.
David képes végre elsiratni az apját, felvenni a kapcsolatot a nagyapjával, a nagybátyjával, azt hiszem Amy ebben egy mondattal segít neki, hogy végre senki ne okoljon mást a saját balsorsáért. (Hányszor látom én ezt, akár a saját családomban is!)
A vége is szépre sikerült, hálás vagyok Matthewnak, hogy megtette, amit kellett. Tisztelem érte.
Köszönöm ismét az írónak a remek történetet!

books_withtulips>!
Szaszkó Gabriella: Maradj még

Bár az eddig megjelent Pennington testvérekről szóló összes könyvet elolvastam, értékelést még nem írtam.
Most jött el az ideje, mert bár hihetetlen de nem tudom mikor jön a folytatás, amit én már most azonnal elkezdenék.
Az első résznél még kétségeim voltak (Amy karaktere miatt, és James miatt), emlékszem le is vontam fél csillagot, szerintem mert dühös voltam rájuk, holott a könyv, az alaptörténet és stílus már ott nagyon tetszett.
Itt vagyok, a jelenleg megjelent utolsó könyv végén és szerintem visszamegyek és az első részre is maximális értéket adok. Ahogy ez a történet könyvről-könyvre magába szív és nem enged el leírhatatlan. Érzelmi hullámvasút de olyan amiről nem akar az ember leszállni, mert mi lesz most velem a Pennington testvérek nélkül?!
Nem tudom :(
Azt viszont igen, hogy olyan olvasás élményt adott annak ellenére, hogy a téma nem könnyű, hogy nagyon sokáig velem fog maradni. Nagyon halas vagyok ennek a sorozatnak (jobban mondva kettőnek), mert új dolgokra tanított meg, es az uj szemszögeknek köszönhetően ismét megtanultam, hogy ne ítéljek elsőre. ♥
Köszönöm @Gabriella_Szaszkó, hogy ilyen könyvekkel/érzésekkel/élményekkel láttál el engem az elmúlt időszakban!

1 hozzászólás
trixx_reads>!
Szaszkó Gabriella: Maradj még

Tudom, hogy minden egyes kötet elolvasása után ezt mondom, de a Pennington család története egyre szívszorítóbb és bonyolultabb. Ahogy megelevenedik előttünk az egyes családtagok múltja, mindig más színben látjuk James és Maggie kapcsolatát, valamint Chris és David gyerekkorát.

Őszintén nem igazán tudtam, hogy mit várjak ettől a könyvtől, hiszen már 4 köteten keresztül olvastam a Pennington család történetét. Az írónő most is megtudott lepni azzal, ahogyan újabb színben mutatta meg David zűrös kamaszkorát, James szenvedését, Maggie kegyetlenségét és Amy hihetetlen kitartását. Ráadásul Matthew sokkal érdekesebb és összetettebb személyiség volt, mint gondoltam. Hosszú idő után végre belátta, hogy hibázott, és nem a megfelelő értékeket választotta. Az életben maradt fia, Adam szintén elkövette ezt a hibát, de talán neki még van esélye a boldogságra. Remélem, hogy egyszer az ő történetét is megismerhetem.

David egy hihetetlenül erős ember, akármit is gondol magáról. Ennyi fájdalmat, veszteséget és traumát lehetetlen feldolgozni. Azt hiszem, ebben a könyvben jutottam el oda, hogy átérzem, mit jelent számára a függőség. Egy olyan lehetőséget, amely segít neki egy kis időre kiszakadni a szívszorító élethelyzetéből. Most azonban már Amyre és a gyerekeikre is vigyáznia kell, ami nem könnyíti meg „a démonokkal” való örök küzdelmét.

A könyv befejezése sokkolt, mert nem gondoltam volna, hogy Matthew ilyen végzetes lépésre szánja el magát. Maggie-t már nem igazán tudtam sajnálni, mert lehetőséget kapott a gyógyulásra, csak talán túl késő volt.

Alíz_Simon P>!
Szaszkó Gabriella: Maradj még

Tudtam, hogy ez a sorozat is meggyötör majd, de ki nem hagytam volna!
A trilógiát majd 5 éve olvastam és a Pennington fiúk története úgy beleégett a szívembe, hogy amint hozzákezdtem ezekhez a részekhez, az első pillanattól kezdve ott volt körülöttem minden és mindenki. Ismét belemerültem Szaszkó Gabi gyönyörű stílusába, a mesterien építkező jellemábrázolásba, és az érzelmek áradatába, melyek végig ott örvénylettek körülöttem, megtapostak és felemeltek, és az utolsó mondatok után sem engednek… Köszönöm az élményt!


Népszerű idézetek

Maxim_Kiadó KU>!

A fájdalom nem múlik el, csak a pszichológusok szeretik azt hazudni, hogy igen.

pribrgre P>!

Öt éve forgatta fel a testvérem az életemet a halálával, feltépett bennem mindent, amit mélyen eltemettem. Öt évvel ezelőtt hihetetlen felelősséggel ajándékozott meg. A halálával életet adott nekem.

3 hozzászólás
Gabriella_Szaszkó IP>!

Sosem mondtam még el senkinek, hogy én öltem meg apámat.

(első mondat)

Gabriella_Szaszkó IP>!

– A Maradj velem-ből is kihagytam ezeket a részeket. Elegánsan előreugrottam a tizennyolcadik születésnapomig, mintha nem létezett volna az a pár év apa halála előtt és után.

pribrgre P>!

– Apa huszonhárom éve meghalt – mondtam végül.
– És még mindig nem bocsájtottál meg neki ezért.

Maxim_Kiadó KU>!

Gondolom, ha az ember látja az élete végét, kedve lesz kimondani dolgokat.

Gabriella_Szaszkó IP>!

A bátyám úgy párolgott el, mint a hajnali köd egy meleg napon a Hudson felett.

pribrgre P>!

Apám gyerekkori szobájában feküdtem, Brooklynban, a bátyám exével, aki a gyerekeim anyja lett. A haldokló nagyapám azt akarta, hogy mellette legyek az utolsó hónapjaiban, holott sose akart megismerni.
Néha nem értem, miért nem lehet egyszerűbb az életem.

pribrgre P>!

Azon az első napon még fogalmam sem volt róla, hogy a démonok mindig velünk költöznek, bárhová is megyünk.

pribrgre P>!

– Maradj még! – suttogtam az utolsó két szót.


Hasonló könyvek címkék alapján

Ella Steel: Érzéki rabság
Colleen Hoover: Verity
Colleen Hoover: November 9.
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete
Ker Dukey – K. Webster: Pretty Stolen Dolls – Ellopott babácskák
Hanya Yanagihara: Egy kis élet
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Árulás
Gillian Flynn: Éles tárgyak
Sienna Cole: Elmejáték
Suzanne Redfearn: Egyetlen szempillantás alatt