A ​bujaság története 18 csillagozás

Száraz Miklós György – Tóth Zoltán: A bujaság története Száraz Miklós György – Tóth Zoltán: A bujaság története

Ez a könyv az erotika történetébe kalauzolja el olvasóját, az ősembertől, Mezopotámiától és Egyiptomtól egészen napjainkig.

Eredeti megjelenés éve: 2006

>!
Helikon, Budapest, 2015
192 oldal · ISBN: 9789632275857
>!
Zenit, Budapest, 2006
152 oldal · ISBN: 963118255x

Enciklopédia 6


Most olvassa 2

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

>!
papeerzsepi P
Száraz Miklós György – Tóth Zoltán: A bujaság története

Nekem nagyon tetszett ez a könyv. Nem szakkönyv, de szakemberek írták. Az emberiséggel egykorú a szexualitás is. A szakkifejezések jelentései a végig a margón voltak ABC sorrendben, míg az oldalak nagy részén arról olvashattam, hogy az egyes történelmi érákban hogyan viszonyultak az emberek, a vallás, a művészetek ehhez a tabu témához. Lazított a sok infon és kifejezésen a közbeszúrt történetek, mint érdekességek az adott korszakból és vicces, rövid sztorik napjainkból, valamint a témával kapcsolatos alkotások, főként festmények. Látókör szélesítésre mindenképp ajánlom, valamint akit kicsit is érdekel a téma. :)

>!
Solymár_András IP
Száraz Miklós György – Tóth Zoltán: A bujaság története

Meglepődve tapasztaltam, milyen kevés csillagozás és értékelés van erről a könyvről, mi több az sem a legkedvezőbb. Egy antikvárnál került a kezembe, kevesebb, mint ezer forintért, annyit megért nekem ( már csak a képekért is…khm…khm…).
Csak ezután vettem észre, hogy magyar szerzők, Helikon kiadó, nézem, ez egyre jobb! Nem csalódtam. Először is nagyon szép a könyv, kiváló minőségű papír, gyönyörű szerkesztés, elképesztő képek, s természetesen a téma: szex, bujaság, az emberi szexualitás története.
A szexualitás , gondolom mondani sem kell életünk része, így vagy úgy, vagy gyakorlatban, vagy hiányképpen, de soha, semmilyen formában nem menekülhetünk tőle. Ha kimegyünk barátokkal előkerül a téma, ha irodalmat olvasunk előjön, TV-ben hajajaj, filmekben ujujuj, s még nem is mondtam ki, hogy az ingyen és szabadon elérhető pornográfia korát éljük. Ennél markánsabban talán csak a étkezés/italozás és az agresszió járja át emberi társadalmunkat és mivoltunkat, hogy a fenébe ne érdekelne a története?

Száraz Miklós György (jajj na! komolyan? :D) és Tóth Zoltán elképesztő kutatómunkát követően megírta ezt a fájdalmasan rövid és terjedelméből adódóan felületes, ám elképesztően sokszínű és üdítően jól lehivatkozott művét, melyben ha kitérni nem is, de érinteni minden fontosabb témát érint. Megtaláljuk a kevésbé ismert ősi és sumér történeteket, de az örök klasszikusokat, mint a görögök, rómaiak, vagy a boszorkányok esetei, s mosolyra fakaszt az egyházi érdekességekkel. Például „csuha alatt gyónni” :D Get it? Értitek? csuha alatt :D és Gyónni :D Zseniális.

Mindent összevetve természetesen nem egy doktori dolgozat (bár szerintem ha elég kávét adunk a két szerzőnek és egy szabad hétvégét megcsinálnák), hanem egy nagyon kedves kis összefoglalója, inkább azt mondaná kiindulópontja a további kutatásoknak. A szerzőpároz megpedz néhány olyan témát, amiben mindenki megtalálja a magának valót, mi több, megadja az irányt a további kutatások fele is. Szívesen olvasnám ennek a bővített verzióját, de igazából bármit a szerzőktől, nagyon olvasmányos és pofátlanul alapos munkát végeztek.

Jajj, mielőtt elfelejtem és egy zokszó nélkül lelépek: bár a szerkesztés gyönyörű szép volt, irtó idegesítő, hisz a kis formátum, a rengeteg illusztráció és a szisztematikusan beillesztett kis anekdoták és a két oldali szómagyarázatok a fő szövegrészt annyira összehúzták, hogy két hogy két mondatonként lapozni kellett volna, de az anekdotát is el kellett olvasni, de a szómagyarázatok, de a képek…. egyszóval az olvasásélményt borzasztóan szétdarabolta ez a felállás. Csak ebbe tudok belekötni, sajnálom!

25 hozzászólás
>!
LadyM
Száraz Miklós György – Tóth Zoltán: A bujaság története

Nagyon tetszett, szinte pillanatok alatt faltam fel. Imádom az olyan könyveket, amik történelmi korokon kalauzolják végig az olvasót, és habár ez nem regény, hanem egy ismeretterjesztő dokumentumkönyv, tudtam úgy élvezni, mintha egy izgalmas történetet olvastam volna. Ebben nagyban közrejátszott a könyv könnyed, átlagemberhez szóló nyelvezete, és a tudományos hangvétel szinte teljes mellőzése. Habár, azzal sem lett volna baj, de így még könnyebben befogadható volt az ismeretanyag. Külön plusz pont a szinte már humorosnak mondható megközelítésért, és habár az oldalszám túl kevés volt ahhoz, hogy mélyen beleássa magát a témába a szerzőpáros, így a könyvecske inkább csak a felszínt kapargatja, de arra mindenképpen tökéletes, hogy az érdeklődőknek egy remek alapot adjon a további kutatáshoz.

>!
Dilaida P
Száraz Miklós György – Tóth Zoltán: A bujaság története

Ez a könyv megadta számomra mindazt, amit elvártam tőle: új ismereteket szereztem, régiekről kaptam megerősítést, némi történelmi hangulatot érezhettem olvasás közben, és bizony a nagyon különleges illusztrációk is felkeltették a figyelmemet, illetve elmélyítették a tárgyalt témakört.

Van egy olyan érdeme is a kötetnek, amire viszont nem számítottam: a nyelvezete. Ritkán érződött tudományosnak, hiszen nem is tudós közönségnek szánták, ezért ez így van rendben. Ehelyett olvasmányos volt, sőt humoros, mondhatni mókás is. Alkalmanként úgy éreztem, mintha egy, a szerelmi életben nagyon tapasztalt – és cseppet sem álszemérmes – öregúr mesélt volna nekem pajzán történeteket egy üveg bor mellett. Sokat tanultam tőle, és közben jól szórakoztam.

Egyetlen dolgot sajnáltam csak olvasás közben: bár a könyv minden része teljességgel indokolt – vagyis a fő szöveg mellett a képek, az oldalak szélén végighaladó kifejezések gyűjteménye, és a közbeékelt rövidebb történetek, kiegészítések is –, az elrendezésük nehézkessé tette az olvasást. Talán csak én választottam rossz módszert arra, hogyan haladjak a könyvvel, de az biztos, hogy számomra kissé zűrzavaros volt a struktúrája. De ezt betudhatom annak is, hogy az öregúrnak a fejébe szállt a bor.

>!
Dóra_Hegedűs
Száraz Miklós György – Tóth Zoltán: A bujaság története

„Psychopathia Sexualisának 1886-ban megjelent első kiadáshoz írt előszavában Richard Krafft-Ebing azt állítja, hogy csak kevesen vannak "tudatában annak az óriási befolyásnak, amelyet a nemi élet, mind az egyéni, mind a társadalmi életben az érzésre, gondolkodásra és cselekvésre gyakorol”. Hetven évvel később – akkortájt, amikor Európában Brigitte Bardot, Amerikában pedig Marilyn Monroe szexbálvánnyá formálásán dolgoznak százak és százak – Gordon W. Allport szociálpszichológus Az előítélet természete c. munkájában azt írja, hogy akár „a düh és a félelem, a nemiség is végigkísér egész életünkben, miközben ferde utakra terelheti társadalmi attitűdjeinket”.

>!
Juditha P
Száraz Miklós György – Tóth Zoltán: A bujaság története

Nagyon szépen összeszedett munka, igazán jó könyv egy kis kultúrtörténeti bevezetéshez. Az egyetlen gondom a tagolása volt. Az oldalak szélén futó értelmező szótártól még nem lett volna rossz, de a szövegbe kb. random bepakolászott szövegdobozok nagyo sokat rontottak az olvasás élményén. Egyszerűen egy rossz szerkesztés volt az, ami gyakorlatilag szétverte a könyv egészét. Pedig gazdagon illusztrált, igazán igényes munka volt.


Népszerű idézetek

>!
Dilaida P

Amit a társadalom hosszan tilt, az idővel lelki kényszerré csomósodik.

95. oldal

>!
madárka

A szexualitás tudománya mindent tud, ami megfogható, de nem tudja megmagyarázni, miért éppen abba lesz valaki szerelmes, akibe szerelmes lesz.

3 hozzászólás
>!
Dilaida P

Egyes kutatások azt mutatják, hogy természetüknél fogva a férfiak és a nők is poligámok. A monogámia tulajdonképpen gazdasági megfontolásokból kierőszakolt forma, a cél az volt, hogy a családi vagyont csakis a férfi által nemzett utódok örökölhessék.

132. oldal

Kapcsolódó szócikkek: monogámia · poligámia
>!
Dilaida P

Az emberi történelem számtalan példája igazolja, hogy ha valahol nagyon tiltanak valamit, akkor ott feszültségek keletkeznek, s a végén az a valami robbanva tör a felszínre.

136. oldal, Leonardótól Viktória királynőig

>!
Dilaida P

A bujaságra való hajlam talán a legemberibb tulajdonságunk. Bujálkodni jó, tehát bujálkodni akarunk. Minél többször, minél tovább, minél hosszabban. Aki buja, azzal tulajdonképpen minden rendben van.

8. oldal, Bevezető

Kapcsolódó szócikkek: szexualitás
>!
Dilaida P

A bozótnégereknél a szülőknek nincs beleszólásuk a párválasztásba. A fiú, ha szeretné tudni, szeretik-e, megkéri a leányt, fonja be a haját. A válasz a haj fonásának módjából kiolvasható.

24. oldal, Őskor

>!
Dilaida P

Kávéházainkról leginkább azt tudjuk, hogy „irodalmi”-ak voltak. Igaz. Voltak olyanok is. Nem egy és nem kettő. Tíz is. Vagy tizenöt. Viszont hány száz volt olyan, ahol nem írók, hanem bájaikat áruló hölgyek és leányzók ücsörögtek kávéjuk, pohár szódájuk mellett, s ahol olykor a női személyzet sem riadozott, ha a vendég különleges szolgáltatás iránt mutatott érdeklődést.

137. oldal, Leonardótól Viktória királynőig

>!
Dilaida P

1973-ban esett meg, midőn az Amerikai Pszichiátriai Társaság töröltette a homoszexualitás diagnózisát az Amerikai Egyesült Államok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvéből. Egyetlen napon több millió amerikai állampolgár, nők és férfiak tömegei gyógyultak ki betegségükből.

175. oldal

Kapcsolódó szócikkek: homoszexualitás
>!
Dilaida P

De gustibus non est disputandum, az ízlésben nincs helye vitának.

176. oldal, A fantom vágya

Kapcsolódó szócikkek: ízlés

Hasonló könyvek címkék alapján

tiboru: Kémek krémje
Frederik Pohl: Csernobil
Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok”
David Stafford: Tíz nappal a Normandiai partraszállás előtt
Lévai Jenő: „…csak ember kezébe ne essem én…”
Zicherman István: A T–34-es története