Székelyek 6 csillagozás

Történelemről és hagyományról
Száraz Miklós György: Székelyek Száraz Miklós György: Székelyek

Büszke, ​nyakas, harcos nép Európa közepén – ők a székelyek. Rengeteg titok lengi körül őket. Kezdve azzal, hogy vajon kik ők? Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai római légionáriusok dédunokái? Attila és Csaba királyfi egyenes ági rokonai? Európa legősibb, a földjén legkorábban megtelepült népe? Vagy ne bonyolítsuk…? Egyszerűen magyarok ők is.

A magyar őstörténet, benne a székelyek történetével, olyan izgalmas, hogy a tudósok és megszállott amatőrök meg nem szűnő lelkesedéssel kutatják azt. Száraz Miklós György gyönyörű fotóanyaggal megjelenő művelődéstörténeti albumával a székelység természetét, szokásait, különösségét igyekszik megragadni. De mert egy nép habitusa alakítja a történelmét, és a történelme alakítja a habitusát, ezért a szerző mégis a történelembe ágyazva igyekszik megismertetni a székely népet, melynek saját földje, himnusza, zászlaja, szent hegye, és ami a… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Scolar, Budapest, 2021
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635092857
>!
Scolar, Budapest, 2018
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632449524

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

Stitch>!
Száraz Miklós György: Székelyek

Száraz Miklós György: Székelyek Történelemről és hagyományról

Ez egy olyan téma, amiről már néhány könyvet, cikket elolvastam, de sosem lehet megunni, mivel szinte biztos, hogy sosem lesz egyértelmű válasz a székelyekkel kapcsolatban a legtöbb kérdésre. A történetük olyan régi (a könyv is kiemeli, hogy a források száma megemelkedik az 1700-as évektől, de azelőtt nagyítóval kell keresni), hogy nehéz biztosat mondani, sok a hipotézis az eredetükkel, korai történelmükkel kapcsolatban.
Sok mindent megtudunk a történelemről, de a hagyományokról is szó esik (ősi mesterségek, melyek már a mai napokban nem nagyon léteznek).
Szó esik a csángókról, bukovinai székelyekről, rovásírásról, arról, hogy miért nincsen sok vár Székelyföldön.

marsey>!
Száraz Miklós György: Székelyek

Száraz Miklós György: Székelyek Történelemről és hagyományról

A kötet sok-sok rövidebb, egymástól elkülönülő írásból áll, ezért nem jelent gondot, ha nem olvassuk el őket egy szuszra. Szó esik a könyvben többek között a székely nép eredetéről, történelméről, a székely rovásírásról, a csíksomlyói búcsúról, a székely himnuszról, a vallásokról, a csángókról, Erdély fontosabb uralkodóiról és híres szülötteiről, a székelykapuról. Mindezt érdekes, olvasmányos stílusban tárja elénk az író, bár azt azért nem merném kijelenteni, hogy minden fejezetre emlékszem. Leginkább azok a témák ragadtak meg az emlékezetemben, amik jobban érdekeltek, illetve az Erdély híres szülötteiről szóló leírások. Biztosan újraolvasós, mert annyira informatív. :)


Népszerű idézetek

marsey>!

A régi források egyetértenek abban, hogy a székelyek háborúra születtek. Tudnak is harcolni, és nemcsak szívesen művelik, de semmiféle szolgasággal fel nem cserélnék a kardon és véren vett szabadságukat. Aki székely, az ugyanis szabad. Ugyanolyan, mint a magyar nemes. Persze van némi különbség. Például az, hogy a király bárkit nemesssé tehet, de székellyé tenni valakit még a királynak sincs hatalmában. Nem azért, mert a székely előkelőbb nemesség a magyarénál, hanem mert székelynek születni kell, vagy a székelynek kell befogadni az idegent.

65. oldal

Száraz Miklós György: Székelyek Történelemről és hagyományról

Stitch>!

Nem tudok az övénél pontosabb meghatározást, miszerint a nép, vagyis a nemzet „közös emlék a múltról és közös terv a jövőbe.”

Száraz Miklós György: Székelyek Történelemről és hagyományról

marsey>!

Negyvennégy oldalas vitairatát Szádeczky a következőkkel zárja: „Nekem erős meggyőződésem, hogy a krónika hamisítvány, e felett napirendre kell térni s minden felette való további vitatkozás fölösleges időfecsérlés. Az a véleményem Jósa János könyvéről, hogy többet ért volna egy facsemetét elültetni, vagy egy barázdát megszántani a Székelyföldön, mint a drága időt ilyetén meddő könyvírásra fordítani…”

74. oldal

Száraz Miklós György: Székelyek Történelemről és hagyományról

Stitch>!

A hadba hívást a székek főhadnagyaihoz küldött ispáni levéllel, a vérbe mártott kard vagy a véres kopja körülhordozásával, „fellármázással”, lármafa-gyújtással, dobolással, halmokon történt jelzőtüzek gyújtásával történt.

Száraz Miklós György: Székelyek Történelemről és hagyományról

Stitch>!

A régi források egyetértenek abban, hogy a székelyek háborúra születtek. Tudnak is harcolni, és nemcsak szívesen művelik, de semmiféle szolgasággal fel nem cserélnék a kardon és véren vett szabadságukat. Aki székely, az ugyanis szabad. Ugyanolyan, mint a magyar nemes. Persze van némi különbség. Például az, hogy a király bárkit nemessé tehet, de székellyé tenni valakit még a királynak sincs hatalmában.

65

Száraz Miklós György: Székelyek Történelemről és hagyományról

Stitch>!

A kapu nekik mást jelentett, mint az ország belső területein élőknek. Jelkép, amelyen kívül a küzdelem, sokszor véres valóság súlyosodik. Kapun belül – biztonság és élet. Kapun kívül – veszedelem és halál.

Száraz Miklós György: Székelyek Történelemről és hagyományról

Stitch>!

Ami akkor Erdélyben történt, az példátlan a korabeli Európában. A Föld egyetlen unitárius uralkodója vallási toleranciát hirdet. A keresztény felekezetek egyenjogúak, mondja ki a határozat. Akkor, amikor Európa-szerte máglyákat raknak és vérpadokat ácsolnak.

Száraz Miklós György: Székelyek Történelemről és hagyományról

Stitch>!

Székelyföldi sajátosság, hogy a messzi, nehezen ellenőrizhető hegyvidéken, a határszélen lazábbak a kötelmek. Csíkban például a katolikus lelkipásztorok vallásváltás nélkül is élvezhették a reformáció különféle vívmányait. Egy 1591-es vizsgálat szerint ugyanis Csík tizenhét papja közül tizenkettő nős volt.

112

Száraz Miklós György: Székelyek Történelemről és hagyományról


Hasonló könyvek címkék alapján

Bihari Anna – Pócs Éva: Képes magyar néprajz
Gulya János (szerk.): A vízimadarak népe
Fisli Éva – Lengyel Beatrix (szerk.): Rosti.
Réthy László: Anonymus az erdélyi oláhokról
Kerezsi Ágnes: Az udmurtok
Kákosy László: Ré fiai
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Ráth-Végh István: Fekete krónika
Ráth-Végh István: A könyv komédiája
Csepregi Márta (szerk.): Finnugor kalauz