Történelem ​I. 21 csillagozás

Száray Miklós: Történelem I. Száray Miklós: Történelem I.

A sorozat nem azért újdonság, mert a kötetek bőséggel tartalmaznak forrásokat, hanem azért, mert a tananyag mennyisége és a tankönyvek felépítése elegendő időt és megfelelő módszereket kínál a forráselemzésre. A kötetet kiegészítő szinkron időtábla gyors tájékozódást biztosít. Tankönyvsorozatunk ösztönzi és segíti az új vizsgakövetelményeknek megfelelő szaktanári gyakorlat kialakítását, alkalmazását, a tananyag komplexebb feldolgozását.

>!
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2012
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631934540
>!
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2011
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631934540 · Illusztrálta: Szegszárdy Ildikó, Szirmai Gergely, Wintsche Gergely
>!
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008
232 oldal · ISBN: 9789631948189

8 további kiadás


Enciklopédia 11


Most olvassa 4

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

WolfEinstein>!
Száray Miklós: Történelem I.

Elég nehéz olyan közoktatási tankönyvet írni, ami nem váltja ki a szakmabeliek ellenérzését, és ez a történelemre fokozottan igaz, bár a könyvben tárgyalt korszak kevésbé heves vitákat szokott kiváltani. (Jó, a magyarság eredete, a pusztán történő vándorlás és a honfoglalás most megint az érdeklődés homlokterébe került az új tankönyveknek köszönhetően.) Ez a tankönyv erősen ellentétes érzéseket vált ki bennem. Ami nagyon nem tetszik benne, az pontosan az, amit a szerzők a könyv előnyeként írnak le az előszóban: a tananyag csökkentése. A könyv elődjével is már az volt az alapvető problémám, hogy erősen szelektív, amit egy-egy leckében igyekszik bemutatni, de a forrásközpontú kiadvány még ezt is a végtelenségig lebutította. Szóval a tankönyv törzsanyaga legfeljebb egy felületes tájékozódásra elegendő. Néhány leckét leszámítva, amelyekben érezhetően koncentrál arra, hogy érthetően fogalmazza meg a társadalmi és gazdasági változásokat. Erre jó példa a colonus-rendszer és a jobbágyság közötti átmenet, de még az ilyenek sem nélkülözhetik az érzékletes magyarázatot egy tizenöt éves gyerek számára. Ami a törzsanyag ilyen mérvű csökkenését mégsem teszi megbocsáthatatlanná, az az, hogy ismeretterjesztő könyvek felmérhetetlen tömege áll az érdeklődők rendelkezésére. Az érdektelenek számára pedig még a könyvben leírt mennyiség is sok. A források viszont, ami a könyv igazi újítása volt megjelenésekor, kifejezetten jól használható. Már ha a történelemtanár jól használja fel az órákon a forrásgyűjteményeket. Persze ezek is változó színvonalúak, például a térképek erős átdolgozásra szorulnának, de a szöveges források jól össze vannak válogatva, a képek szépen támasztják alá az olvasottakat, az ábrák többsége pedig ötletesen szerkesztett, amelyek látványosan mutatják be az ábrázolt problémát. De a térképek akkor is olyan otrombák és felületesek! A kapcsolódó feladatok pedig a legtöbb esetben igen összetett gondolkodásra késztetik az olvasót, kifejezetten jól fejlesztik a történelmi gondolkodáshoz szükséges kompetenciákat. Csak jól irányítottan kell beszélni róluk. Persze a források sok más kérdés megvitatását is lehetővé teszik, de a könyvben megfogalmazott feladatok is nagyon jól irányítják a gondolkodást, az önálló vélemény kialakítását. Viszont a feldolgozási módokra vonatkozó jelöléseket teljesen feleslegesnek érzem, semmit nem ad hozzá a feladat megoldásához, különösen úgy, hogy az egyes módok között nincs éles határ. A feldolgozás módja helyett talán szerencsésebb lett volna az ajánlott munkaformát jelölni. Összességében arra jó a könyv, hogy valaki általános képet kapjon a bemutatott korszakról, de mélyebb ismeretszerzést ne várjunk tőle (azon persze lehet vitatkozni, hogy mi az elvárható vagy ideális mélysége a tananyagnak; én ezt kevésnek érzem), de abban segít, hogy a diákok számára élvezetes és hasznos legyen a készségeik fejlesztése, amivel képessé válnak az önálló ismeretszerzésre, vélemények kialakítására, problémamegoldásra. És igazából ez lenne az igazán fontos része a történelem tanításának.

Irasalgor>!
Száray Miklós: Történelem I.

Könnyen megérthető, olvasmányos, a különböző forrásanyagok pedig még érdekesek is, érettségire való felkészüléshez kiváló, legyen az középszintű vagy emelt. Persze, ha mindent visszakérdeznének egy hét alatt, nem mondanám ezeket, és aki nem szereti a történelmet azoknak egy-két kifejezés, mondat nehezen értelmezhető lesz, de szinte minden benne van, ami szükséges a megfelelő összefüggések, magasabb szintű konspirációk megértéséhez.

bmgrapes I>!
Száray Miklós: Történelem I.

Fura érzés immár harmadjára újratanulni a történelmet, de ez a könyv élvezetessé tette.

AllyD>!
Száray Miklós: Történelem I.

Egyébként nem szerettem, de most, hogy újra átolvastam, rájöttem, hogy a töri tulajdonképpen érthető dolog. Remélem jól megy majd az érettségi…


Népszerű idézetek

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Vándor röviden szólok csak hozzád: lépj közelebb és olvass végig. Itt áll
előtted egy kedves asszonynak nem épp kedves látványt nyújtó sírhalma.
Szülei a Claudia nevet adták neki. Férjét szívből szerette. Két fiúgyermeket hozott a világra.Egyiket a föld színén hagyta, másikat a föld mélyébe temette.
Beszéde elbájoló, viselkedése ugyanakkor mértéktartó volt.
Vigyázott a gazdaságra, lenvásznat szőtt otthonában. Elmondtam, távozhatsz.

Sírfelirat a Kr .e. II. századból

215. oldal

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Az egészséges szemnek minden láthatót látnia kell.
Nem mondhatja, hogy csak zöldet kíván-
mert ezt már beteg szemű ember mondaná.
Az egészséges hallás és szaglás legyen fogékony mindenre,
ami hallható és szagolható.
Az egészséges gyomor minden táplálékot egyformán megőröl,
amit meg kell őrölnie.
Éppen így kell készen állnia minden eshetőségre az egészséges
észjárásnak[…] Senki sem annyira a sorskegyeltje,
hogy halálos ágyánál ott ne álljon néhány ember,
aki örül a bekövetkező bajnak.

Marcus Aurelius elmélkedései

138. oldal

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Hatodik hónapban eszünk szőlőt, szilvát,
Hetedik hónapban főzünk babot, mályvát,
Nyolcadik hónapban szedjük a datolyát,
Tizedik hónap: rizs aratása,
Tavaszi bor bugyogása,
Hosszú élet és erő forrása,
Hetedik hónapban: dinnyét lakomázunk,
Nyolcadik hónapban: kender tilolása,
Gyűljék a tüzifa, bogyó és saláta,
Szántóvetők lakomája.

Kilencedik hónapban: döngöljük a hombárt,
tizedik hónapban hordjuk a gabonát,
a kölest, a lassan s gyorsan érő magot,
kendert, búzát, babot, mit kezünk aratott,
szántóvetők, földművelők,
már behordtuk mind, ami nőtt,
kezdődjék a házi munka,
fűért járunk ki az útra,
éjjel sodrunk sok kötelet,
foltozzuk a házfödelet,
s megint vetés ideje lett.

Dalok könyve című kínai verses gyűjteményéből a részlet naptárénekből való

50. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bab · bor · datolya · dinnye · kender · köles · mályva · rizs · saláta · szilva · szőlő
Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

S bár te távol vagy,
sugaraid itt lobban a földön.
Ott vagy az arcokon is, bár lebegésed senki se látja.

Hogyha lehullasz az ég nyugati horizontján,
éjbe sötétül a föld, a halál bús állapotába.

Részlet IV. Amenhoteph Fáraó Naphimnuszából

36. oldal Egyiptom isten ajándéka

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

A Kr.e V. században a szicíliai Gorgiász a következő tételeket fogalmazta meg:
1. Semmi sem létezik.
2. Ha létezik is, az ember számára fölfoghatatlan.
3. Ha fölfogható is, másokkal nem közölhető.

89. oldal Görög hétköznapok, művészetek és tudományok

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

A halál tehát, amitől a bajok közül legjobban rettegnek, egyáltalán nem érdekel bennünket, minthogy ameddig mi létezünk, a halál nincs jelen, mikor pedig a halál megérkezik, mi nem vagyunk többé […] Amikor tehát azt állítjuk, hogy az élet célja a gyönyör, nem a tivornyázók gyönyöreitől s nem ez élvezethajhászásban rejlő gyönyörűségekről beszélünk, […] hanem arról, hogy testünk mentes legyen a fájdalomtól, lelkünk pedig a zavaroktól.

Epikurosz

100. oldal, A Hellenizmus kora

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

És most képzelj el magadnak mindenféle zajt,
ami csak a fülnek gyűlöletes lehet. Mikor például
az edzettek tornásznak és kinyomják a vas-
kos súlyzót, amikor erőlködnek vagy megjátsszák
az erőlködőt, én hallom a nyögést, valahányszor
meg kieresztik a visszatartott levegőt, a sziszegő
és sipító kilégzést. Mikor egy petyhüdt és olcsó
bedörzsölésre fanyalodó kezek csattogását, ame-
lyek hangszíne aszerint változik, hogy feszes-e
avagy öblös a lecsapó tenyér. Ha még befut egy
labdázó is, és elkezdi hangosan számlálni az üté-
seit- az mindennek a teteje!
Vedd aztán a kötekedőt, a tetten ért tolvajt, s azt,
aki a fürdőben énekesnek képzeli magát. Vedd
aztán azokat, akik hatalmas csobbanással ugra-
nak a medence vizébe. De ezek legalább termé-
szetes hangok! Csakhogy gondold még hozzájuk
a szőrtelenítőt, aki- hogy felhívja magára a figyel-
met – szüntelenül éles, rikácsoló hangot hallat, s
legfeljebb addig marad csendben valaki magához szó-
lítja. Ott van még a lepényárusok tarka zsivaja, a
lacikonyhás, a cukrász, a sok szatócs, kocsmai
árus, aki mind a maga egészen jellegzetes hang-
hordozásával kínálja portékáját.

Seneca római filozófus leírása a római fürdő zajáról

132. oldal Római hétköznapok, ünnepek

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Az Itáliában tenyésző fenevadak mindegyikének
megvan a maga barlangja, odúja és búvóhelye,
holott azoknak, akik Itáliáért küzdenek és meghal-
nak, egyebük sincs a levegőnél, a világosságnál,
lakás, állandó tartózkodási hely híján bujdosnak
ezek feleségestül, gyerekestül. Hazudnak a ve-
zérek, midőn a csatákon biztatják a katonáikat,
hogy védjék meg sírjainkat, templomainkat az ellen-
ségtől. Hisz annyi tömérdek római közül egynek
sincs ősi oltára, sem családi sírhelye, ám mások-
nak a fényűzésért és kincsekért harcolnak, halnak
meg. Az emberlakta föld urainak hívják őket, de
nincs egy rögnyi földjük sem.

Plutarkhosz

117. oldal

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

…(minthogy pedig kétféle hallgatóság van: az
egyik szabad és művelt, a másik pedig a kézmű-
vesekből, napszámosokból és más ilyenekből ki-
kerülő durva ízlésű tömeg, ez utóbbiak számára is
kell rendezni dalversenyeket és előadásokat a pi-
henés kedvéért, és miként az ő lelkük is ki van for-
gatva természetességéből, akként a hangnemek-
nek és a dallamoknak is vannak elferdült formái,
amelyek nagyon merevek és rendetlen felépítésű-
ek, de mivel mindenkinek az okoz gyönyörüséget,
ami a természetének megfelel, ezért meg kell en-
gednünk azoknak, akik az ilyen nézőközönség
előtt lépnek föl, hogy megfelelő zenét művelhessenek.

Arisztotelész : politika

210. oldal Tömegszórakoztatás az ókorban

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Kleopátra közben többször is kapott meghívóleveleket Antoniustól és barátaitól, de kinevette és semmibe vette Antoniust. Aranyozott fedélzetű bárkán bíborvitorlákkal hajózott fel Küdnosz folyón, az ezüstevezők ütemes csapásai egybeolvadtak a fuvola, a pásztorsíp és a lant hangjával. Maga Kleopátra aranyhímzésű baldachin alatt feküdt, ugyanolyan díszes öltözetben, ahogyan Aphroditét szokták lefesteni, oldalán a festmények Éroszaihoz hasonló ifjak álltak és legyezték. Legszebb rabnői […] álltak a kormányrúdnál és kapaszkodtak a vitorlaköteleken. Füstölőszerek bódító illata felhőként terjengett a folyó mentén. Az emberek nyomban ellepték mindkét partot […] szájról szájra terjedt a hír a lakosság körében, hogy Aphrodité érkezett meg Dionüszoszhoz ( Antoniushoz) Ázsia üdvére.

Plutarkhosz: Párhuzamos önéletrajzok

A római előkelőségeknek is szokatlan
volt a keleti uralkodók kifinomult pompaszeretete

125. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kákosy László: Ré fiai
Hegyi Dolores – Kertész István – Németh György – Sarkady János: Görög történelem
Fischer Ferenc: A megosztott világ
Emelt szintű érettségi – történelem – 2022 – Kidolgozott szóbeli tételek
Emelt szintű érettségi – történelem – 2021 – Kidolgozott szóbeli tételek
Frank Robin – Lars Ritter – Havassy Gergely: Politikai filozófiák zsebkönyve
Henry Kissinger: Diplomácia
Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institúciói
Bihari Péter: 1914 – A nagy háború száz éve
Katus László: Európa története a középkorban