A tankönyv tartalmából: Az orvosi szociológia mint a magatartástudományok alapozó tárgya; Betegség, gyógyítás, társadalom; Az egészségi állapot mérése; Társadalmi egyenlőtlenségek és egészségi állapot; Az egészségi állapot Magyarországon; Az orvosi hivatás; Az orvos-beteg kapcsolat; A betegviselkedés; Az öngyógyítástól a kórházig; Az egészségügyi rendszer alapvető jellemzői; A magyar egészségügyi rendszer a kilencvenes években; Hozzáférés, költségek, minőség az egészségügyben
A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.
Az… (tovább)
A tankönyv tartalmából: Az orvosi szociológia mint a magatartástudományok alapozó tárgya; Betegség, gyógyítás, társadalom; Az egészségi állapot mérése; Társadalmi egyenlőtlenségek és egészségi állapot; Az egészségi állapot Magyarországon; Az orvosi hivatás; Az orvos-beteg kapcsolat; A betegviselkedés; Az öngyógyítástól a kórházig; Az egészségügyi rendszer alapvető jellemzői; A magyar egészségügyi rendszer a kilencvenes években; Hozzáférés, költségek, minőség az egészségügyben
A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.
Az eredeti törzsanyagot három új résszel egészült ki. Az orális egészség szociológiai megközelítése c. fejezettel egy régi hiány pótlására került sor. A fogorvosok képzésében az általános orvosi és egészségszociológiai kérdéseken túl a fogorvosi szakma sajátosságait figyelembe vevő témaköröket dolgozza fel. A szerzők a tankönyv tematikáját követve építették fel fejezetüket; az orális megbetegedések történeti áttekintése után tárgyalják a társadalmi tényezők szerepét, az orális egészség- és betegmagatartás specifikumait, majd a társadalmi és demográfiai egyenlőtlenségeken keresztül jutnak el a fogorvosi hivatás és intézményrendszer kérdéseihez.
A tankönyv második, tárgyában új eleme A deviáns viselkedés c. fejezet. Az elmúlt évek tanítási gyakorlatában napirendre került a deviancia és az egészségi állapot, valamint a deviáns viselkedés és az egészségmagatartás közötti összefüggések vizsgálata. Engedve a hallgatói érdeklődés irányának, a szerzők is fontosnak tartották, hogy a második kiadásban már szerepeljen ez a nagy érdeklődést kiváltó terület. A fejezet a deviancia társadalomtudományi megközelítésén (szociológiai elméletek) túl az orvosi gyakorlat számára is oly fontos társadalmi jelenségekkel foglalkozik, mint például a stigmatizáció vagy a medikalizáció.
A harmadik új témakör Az orvosok testi és lelki egészségi állapota címet viseli. Fontos, hogy az orvosi hivatás tárgyalása mellett a leendő orvosok számára kitekintést adjunk a szakma közérzetéről, pszichés és fizikai kondíciójáról és az ezt befolyásoló folyamatokról.
Az egészségügyi rendszer jellegzetességei c. fejezet az előző kiadáshoz képest kisebb terjedelemben, ugyanakkor az elmúlt évek változásait követve foglalja össze a hallgatók és az érdeklő olvasók számára a legfontosabb ismereteket. Szemlélete és tárgyalásmódja közelebb áll a leendő orvosok és gyógyszerészek felkészültségéhez és érdeklődéséhez, mind az előző kiadás kiváló, de inkább közgazdász orientációjú megközelítése.
Megújult az egészségi állapot társadalmi egyenlőtlenségeivel foglalkozó fejezet is. A szerző a Foglalkozás és munka c. alfejezetben a legújabb kutatási eredményekre támaszkodva taglalja a munkavégzés és a munkahelyek modernizációja kapcsán megjelenő egészségkárosító hatásokat és ártalmakat. Az egészségi állapot alakulásának élettörténeti megközelítése is a fejezet egyik nóvuma.
A szerkesztés során arra törekedtünk, hogy hallgatók és könyv minden olvasója egy korszerű szakmai tudást tükröző, olvasmányos tankönyvből sajátítsa el az orvosi szociológia alapjait.
