Napló ​és visszaemlékezés 16 csillagozás

Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés

„Judit szerette Attilát és szerette a verseket. Dolgozott, robotolt, verekedett Attiláért, de kopott retiküljében hordta volt férjének fényképét. Néha megmutatta: Nézd, milyen szép férfi. Milyen intelligens homloka van. Milyen szája…
Attila túlfűtött heve égig lobogott. Szerelmes csodálattal csüngött asszonyán. Judit tudta, hogy Attila nagy költő. És azt akarta, hogy nagyon nagy költő legyen. Mindent megtett érte. Kilincselt szerkesztőségekben. Sírt és könyörgött. Elhelyezte verseit, szóba állt gyűlölt emberekkel. Egész nap dolgozott, s munkája után otthon mosott és vasalt, hogy tiszta inge legyen másnap Attilának.”
(JÓZSEF JOLÁN, 1940)

Róla szól: József Attila

>!
Noran, Budapest, 2005
354 oldal · ISBN: 9637416080
>!
Argumentum, Budapest, 1997
262 oldal · keménytáblás · ISBN: 9634460429
>!
220 oldal · puhatáblás · ISBN: 9635642105

Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra Emília · József Jolán · Szántó Judit

Helyszínek népszerűség szerint

Japán Kávéház


Most olvassa 1

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Mpattus P>!
Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés

A könyv közben (no, meg utána) rájöttem, hogy nem szabad csak úgy, unaloműzésként belecsapni Szántó Judit soraiba. Ehhez a könyvhöz kell a ráhangolódás. Vagy úgy járunk, mint ahogy én is. Rossz érzéssel nyitjuk ki folytatásra a könyvet, és tulajdonképpen nem akarjuk elolvasni. Az előszóval bőven elég a könyv elolvasás után foglalkozni, mert szerintem nagyon irányított – bár kétségtelen, egészen szkeptikussá tett az olvasottakkal kapcsolatban, és ezáltal talán több dologgal kapcsolatban is kérdések merültek fel bennem.

Értékelés itt:
http://www.szembetuno.blogspot.hu/2016/01/naplo-es-viss…

emma07>!
Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés

Szerelem-e az, ha kierőszakolt, kizsarolt, megfenyegetett és szenvedés hatja át?! Sosem szerettem nagyon József Attilát, bár az egyik kedvenc versem a Tiszta szívvel. Az ő személyisége bennem mégis félelmet kelt: kegyetlen, durva és fölényes. Hogy mi tartotta ezt a nőt mégis mellette? Talán ő mindezeken felül tudott emelkedni és meglátta a pajzs mögött a tehetséget.


Népszerű idézetek

Carmilla >!

Szép vagyok még és szeretnék valami jót is kapni az élettől. Jó a könyv, ha leköt és tanulhatok belőle, de az élet, amiben élünk, a korszak, amit mi csinálunk, mi éljük, abban nincs sok biztató.

42. oldal, Napló (Múzsák/PIM, 1986)

Carmilla >!

És ahogy Attila nem bírta a hazugságot, nem bírom magam sem. Legyen bármilyen kegyetlen, amit hallani fogok, de mondják meg. Van önkritikám. Levonom a levonandókat, és ha változtathatok rajta, változtatok.

107. oldal, Visszaemlékezés (Múzsák/PIM, 1986)

Kapcsolódó szócikkek: hazugság
Carmilla >!

    Nem vagyok szentimentális, tudom, meg kell halni minden élőnek, de én okosan szeretnék meghalni, mert élni szeretek, de ezt az életet éppúgy nem kívánom, mint az ostoba halált. Napi harcaink közt a megélhetésért úgy is annyi mindent feláldozunk abból, ami szép és emberi bennünk.

58. oldal, Napló (Múzsák/PIM, 1986)

Carmilla >!

    A lapokból olvastam, Jolán luminállal megmérgezte magát. Állítólag nyomora miatt, és Attila miatt.
    Szeretném látni, de nem keresem fel, és bár szeretném, nem írok neki és nem vigasztalom. Sajnálom őt, mert ez lesz a végzete úgyis.
    Öngyilkosságot már nagyon sokszor elkövetett, de mindig vigyázva. A halállal nem szabad játszani, ha egy életet, a magunkét felajánljuk Neki, az tudattalanunkban követelődzik, és meg is tesszük, ez így van. Nem egészséges ember ő sem.

41. oldal, Napló (Múzsák/PIM, 1986)

Kapcsolódó szócikkek: József Jolán
Carmilla >!

Nézd Jutka, mindig azt kell érezned, hogy okos vagy, mert te okos vagy, ne félelemmel indulj a tanulásnak. Az emberek úgy születnek, hogy se nem buták, se nem okosak. Csak azután elkezdenek tanulni. Az nem hiba, ha valamit nem tudunk, csak ha rosszul tudjuk és ahhoz ragaszkodunk. Az a hiba és ez csinálja a világban a zűrzavart.

116. oldal, Visszaemlékezés (Múzsák/PIM, 1986)

Carmilla >!

    Micsoda idők ezek! Az emberiség merre tart e „csupa csősz” világban, az utcákon „nemzetmentő” plakátok, a fasizmus harap, mindig több és több embert fal és zabál. Ha ez öntudat és felszabadulás sokaknak, amely ilyen korlátolt és kartotékozott embert formál belőlük, hogy tudják hinni mégis?

43. oldal, Napló (Múzsák/PIM, 1986)

Carmilla >!

[…] Pénteken öngyilkos lett Jolán, végtelen szánalmat éreztem iránta – és mégsem mentem el hozzá a kórházba – újra nem sikerült, amit már annyiszor megpróbált: zsarolni egy kis boldogságot, ha másképp nem – a haláltól.

50. oldal, Napló (Múzsák/PIM, 1986)

Kapcsolódó szócikkek: József Jolán
Carmilla >!

Mennyiféle tevékenység az ember számára, hogy másokon segítsen! Miért mégis, hogy gonosznak lenni jobban szédíti az emberiséget?

55. oldal, Napló (Múzsák/PIM, 1986)

Carmilla >!

    Szép az irodalom, szép a vers, de az öregedés felé indulva kevés, ha az ember nem akar talajtvesztve zuhanni, a többi magányos asszony útját járni. Mert egyedül vagyok, olyan végtelenül egyedül!

55. oldal, Napló (Múzsák/PIM, 1986)

Kapcsolódó szócikkek: öregedés
Carmilla >!

    Ma egy kolléganőnket temettük, nem szerettem különösképpen. 20 éves volt, volt – írom, holott egy héttel ezelőtt beteg sem volt. Húsmérgezés – mondták, a kórházba nem vették fel, nem alkalmaztak gyomormosást, mert három hét előtti beteglapja volt, és ez szombaton történt, vasárnap nincs üzem, és hétfőn elkéstek már mindentől. Ennyi az élet! Vagy még ennyi sem?

59. oldal, Napló (Múzsák/PIM, 1986)


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló
David Foenkinos: Charlotte
Colleen Hoover: It Ends with Us – Velünk véget ér
Tomcsik Nóra: Tél Berlinben
Radnóti Miklós: Tajtékos ég
Tar Sándor: Ennyi volt
Závada Pál: Természetes fény
Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege
Szabó Magda: Katalin utca / Ókút
Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai