Az ​üldözött (Várnay Benett 2.) 68 csillagozás

Szántó Dániel: Az üldözött Szántó Dániel: Az üldözött

Várnay ​Benett, az Országos Rendőr-főkapitányság egykori nyomozója tizenöt éves börtönbüntetését tölti Magyarország legszigorúbban őrzött fegyházában. Benett, a sorozatgyilkossági ügy végén elkövetett súlyos hibája után megbékélt a sorsával és elfogadta a következményeket, azonban minden megváltozik, amikor fél évvel a nyomozó bebörtönzését követően visszatér Budapestre az alvilág korábbi feltörekvő behajtója és magával hoz egy meghökkentő titkot: a sorozatgyilkos utolsó áldozataként számon tartott kislány talán életben van.
A kapitányságot irányító Wágner Krisztián nem hajlandó tudomást venni az új nyomokról, míg a hazai drogpiacot uraló Sakál mindent megtesz, hogy végleg elvarrja a múltba vezető szálakat. Így Várnay marad az egyetlen, aki fényt deríthet az igazságra. Az idő vészesen fogy, és a háttérben munkálkodó sötét erők mindent megtesznek, hogy megakadályozzák képtelen tervének végrehajtásában… a szökésben!
A fegyházat a legelvetemültebb emberi lények népesítik… (tovább)

>!
Alexandra, Pécs, 2021
416 oldal · ISBN: 9789635820474
>!
Alexandra, Pécs, 2021
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635820467
>!
Atlantic Press, Budapest, 2017
336 oldal · ISBN: 9786155693250

2 további kiadás


Enciklopédia 4


Kedvencelte 3

Most olvassa 3

Várólistára tette 35

Kívánságlistára tette 33


Kiemelt értékelések

sztinus>!
Szántó Dániel: Az üldözött

Nem adhatok rá kevesebbet, ez hasonlóan jó krimis könyv számomra, mint az előzmènye. Amivel ott nem voltam kibèkülve (nevek), itt már egyáltalán nem zavartak, vagy lehet, hogy kevesebbszer volt leírva?!
Az egyedisègét díjazom, a snittszerű kezdések, amikor ki kell talàlnom épp kinek a szemszögèből látjuk a sztorit szerintem csúcs.
Nagyon olvasnàm a folytatást!!!!!!

robinson P>!
Szántó Dániel: Az üldözött

Kár érte… hamar munka ritkán jó.
Első változatnak jó, de jobb, sokkal jobb lehetett volna. Egyik molytársamat idézzem egy másik könyv kapcsán írta: „Jó könyv ez, csak rossz”.
https://gaboolvas.blogspot.hu/2017/09/az-uldozott.html

5 hozzászólás
Papírra_vetett_gondolataim>!
Szántó Dániel: Az üldözött

Kiváló folytatás, izgalmas történetvezetés és természetesen sok-sok Várnay Benett, akit még mindig imádok, mint karaktert. :)

B_Viki29 P>!
Szántó Dániel: Az üldözött

Olvasás közben még mindig Harry Hole jutott eszembe nem tudom miért. Nem ez az első könyvem az írótól, de azt kell mondjam, hogy nem is az utolsó.
Izgalmas, fordulatokban bővelkedő. Mi kell még?
Szerintem ígéretes író, kíváncsian várom a következő könyveit.

Futtetenne I>!
Szántó Dániel: Az üldözött

Jó folytatás. Nem kiváló, de minden hibája ellenére én nagyon élveztem. A sztori lassan indul be, viszont a végére szépen összekapja magát. Míg az előző kötetben a krimi dominált, itt inkább az akciót éreztem erősebbnek, és bár önállóan is olvasható ez a kötet – ahogyan Dani is nyilatkozta az egyik interjújában – mégis maradhat némi hiányérzet azokban, akik nem olvasták az első kötetet.
Ami a könyv legnagyobb erőssége, az a nagyon okosan és alaposan összerakott forgatókönyv, a fejezetek felépítése, a mozaikok egymáshoz illesztése, hogy aztán a végén összeálljon a kép. A végső csavar is szép gól volt.
És aki ismeri Andy Dufresne történetét, nem mondhatja, hogy ebben a könyvben túl nagy lehetetlenségek történtek. Vallom, hogy bármi megtörténhet, és ha ritkán is, de valóban meg is történik. :)
A karakterek nem voltak olyan erősek, mint az első rész esetén, Benett figurája is sántított nekem, túl nagy kontrasztot éreztem ahhoz képest, hogy milyen volt, amikor megismertem (függetlenül attól, hogy aztán miken ment keresztül).
Az egyik történetszál teljesen felesleges volt benne, valamint az elmélkedéseket és filozofálgatásokat is vissza lehet szorítani, indokolatlanok – legalábbis ennyi – egy ilyen könyvben. A szerkesztő pedig ismételten átaludhatott néhány oldalt munka közben, mert maradt benne néhány csúnya elütési és elválasztási hiba, valamint egy magyarázat is elmaradt a lap aljáról az egyik csillagozott kifejezésnél.
Látszik a rengeteg munka és energia, amit beleölt a szerző a kötetbe, és nagyon örülök, hogy ellen tudott állni a kiadó ostromának, és tudott még dolgozni vele egy kicsit, de az az igazság – és ez most a kiadónak egy dádá –, hogy hagyni kellett volna rá még egy kis időt. Rohan a világ, de a jó dolgokra az igazi olvasók tudnak várni. És én türelmesen várom a harmadik kötetet. Csak hagyjuk a szerzőt addig dolgozni, ameddig ő szeretne (kivéve, ha a végtelenségig óhajt :)).

Nikolett0907 P>!
Szántó Dániel: Az üldözött

Ez a sorozat nem nekem íródott ez egyértelmű most már.
Az előző részt is untam helyenként, itt pedig elolvastam egy fejezetet és raktam is félre.
Még annyira sem tudott sajnos lekötni, mint az első kötet.
A másik fele, hogy túl sokat szenvedtek a karakterek, majd a vége felé hamar minden megoldódott. Összecsapott érzést hagyott bennem.
Egyszerűen nem tudott lekötni.
Nem fogom újra kézbe venni.
Kár érte.

Mariann_ P>!
Szántó Dániel: Az üldözött

Nem volt rossz, de egy kicsit túlbonyolította szerintem a történetet.
A vége fele már azt sem tudtam ki kivel van, aztán egy gyors befejezés, mindenki tisztázása.
Ennek ellenére úgy érzem, hogy fogunk még jókat olvasni Szántó Danitól.

bagie P>!
Szántó Dániel: Az üldözött

Jó volt újra Benettel lenni … ismét letehetetlennek éreztem, olvasni akartam, amikor csak egy pici időm is volt, azonban nem sikerült annyira beszippantania, elragadtatnia, mint az első kötetnek.
Érdekes csavarok is voltak benne – és persze nem mindig az a spoiler gonosz, aki annak látszik :)

lilaköd P>!
Szántó Dániel: Az üldözött

Ez a történet valahogy nem tudott olyan szinten lekötni, mint az előző rész. Az valóságosan lebilincselt. Ez nem.
Lassu, vontatott, és unalmas. Benett mintha túlbonyolította volna a dolgokat, miközben a történet csak nem akart haladni.
Kár érte.

tizkicsikonyv>!
Szántó Dániel: Az üldözött

Szántó Dániel tavaly megjelent első regényénél, a Revansnál úgy fogalmaztam, hogy így néz ki egy magyar skandináv krimi. Nos, azóta elkészült a könyv folytatása, Az üldözött, én pedig ezúttal azt éreztem, hogy valahogy kiforrottabbá vált a stílus, hamarabb magával ragadott, és összességében én személy szerint jobban élveztem a második kötet olvasását.

Bár hibátlannak még mindig nem gondolom, szerintem érezhető a fejlődés, a korábban említett „magyar skandináv krimi” fíling megmaradt, és itt most annyira nem éreztem azt a bizonyos sokat akart a szarka, de nem bírta a farka-effektust.

Továbbra is nehezen tudok megbarátkozni a névválasztásokkal, ami számomra kissé ront a könyv hitelességén, mert nem hiszem, hogy túl életszerű lenne, hogy mindenkinek szuperegyedi neve van (az idősebb korosztályban is), sehol egy Béla, Józsi, Feri, vagy Géza – na de ez már az én egyéni hülyeségem. Ellenben Budapest különböző helyszínei remek érzékkel jelennek meg a könyvben, szinte láttam magam előtt a Népszínház utcában a menekülő Várnay Benettet. A regény cselekménye kifejezetten dinamikus, több nézőpontot is megismerünk, így pedig komplexebb képet kapunk. Egyébként picit talán túl sok is a különböző szemszögekből, néhány vonal így túlságosan félbehagyottnak tűnt számomra, de azért nem zavaróan.

Bővebben itt: http://tizkicsikonyv.blogspot.hu/2017/11/feszes-tempoju…

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

robinson P>!

– A házasság olyan, mint a délibáb. Ha távolról nézed vonzónak tűnik, de ahogy közel érsz hozzá, rájössz, hogy ez csak a látszat.

50. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fata morgana/délibáb · házasság
1 hozzászólás
robinson P>!

A barátságot nem lehet időben mérni. Van, amikor ez a szoros kötelék gyorsan kialakul két ember között, és van, amikor tengernyi idő sem elég hozzá. Mentalitás, habitus, testi és lelki összhang szükséges hozzá.

49. oldal

Kapcsolódó szócikkek: barátság · összhang
Futtetenne I>!

    Az emberélet régen sokkal kevesebbet ért, mint ma, és talán ez jobb volt úgy. A 21. században már annyira óvjuk magunkat a haláltól, hogy ezzel akaratlanul is egyre közelebb hozzuk magunkhoz a végső elmúlást. A természetes szelekció a világegyetem örök kiváltsága, és mi, emberek, akik hajlamosak vagyunk Istent játszani, megpróbáljuk felülírni ezt az ősi törvényt és újakat létrehozni.

155. oldal

robinson P>!

– Ez olyan, mint az a mocskos politika. Mi, akik a csatasorban elöl állunk csak utasításokat kapunk, magyarázatot nem.

134. oldal

lilaköd P>!

Persze nincs olyan történet, amit a jó pálinka ne tenne jobbá …

43. oldal

Anita_Takács >!

– Csak az igazán okos őrültek tudják eljátszani az épeszűt.

bedith>!

– Sokat gondolkoztam azon, hogy mi lenne, ha visszamehetnék a múltba. Mit tudnék mondani az akkori énemnek, ami megváltoztatná bizonyos döntéseiben. Miben tudnám befolyásolni…
– Valószínűleg semmiben. A mostani éned csak azért válhatott ilyenné, mert átélted mindazt, amit át kellett élned.

Anita_Takács >!

A tudatos döntések teljesen behálózzák az életünket, és egy idő után már nem lehet szabadulni tőlük.

Anita_Takács >!

Sokan azok közül, akik elveszítenek egy közeli hozzátartózót az önsajnálat miatt válnak depresszióssá. Ezek az emberek nem a holtakat siratják, hanem saját magukat, hogy el kell viselniük a hiányt és ezért kürtölik világgá a veszteségeiket.


Hasonló könyvek címkék alapján

Thomas Harris: A vörös sárkány
M. J. Arlidge: Bújócska
Sharon Bolton: Egyikünk hazudik
Benedek Szabolcs: A vérgróf
Jo Nesbø: A fiú
Helena Silence: Ezüsthíd
Baráth Katalin: A fekete zongora
J.D. Barker: Az ötödik áldozat
Donato Carrisi: Démoni suttogás
Jo Nesbø: Szomjúság