Haikuk ​és Wakák 18 csillagozás

Japán versek
Szántai Zsolt (szerk.): Haikuk és Wakák

A haikuk és a wakák valójában nem versek, hanem kezek, amelyek tisztára törölnek egy tükröt. Lábak, amelyek elindulnak vissza a Természet irányába, a cseresznyevirágok, a lehulló falevelek, a holdfény, a saját természetünk felé. Olyanok, akár a hideg téli eső, az éjszaka árnyai, a nyár melege. A kötetbe klasszikus japán öt- és háromsoros verseket válogattunk össze. Az anyag gerincét a magyarul korábban még nem publikált Ogura Hjakunin Iszu művei képezik, amihez a 7. és a 18. század között élt japán költők, szamurájok és udvarhölgyek halállal, szerelemmel, természettel és a zennel foglalkozó verseit csatoltuk.

A művek szerzői: Kakinomoto no Hitomaro, Ki no Tomonori, Ki no Curajuki, Muraszaki Sikibu, Macuo Basó

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek versei Szukits

>!
Szukits, Szeged, 2001
164 oldal · ISBN: 9639344559 · Fordította: Szántai Zsolt · Illusztrálta: Rózsa Mátyás

Kedvencelte 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Szántai Zsolt (szerk.): Haikuk és Wakák

Olyan keserédes versek ezek, akár az élet…Így óvatosan kell velük bánni!

2 hozzászólás
kkata76>!
Szántai Zsolt (szerk.): Haikuk és Wakák

A kötet csokrokba szedte nekünk a verseket: az első részben a költő Teika által összeállított száz költő száz versét tartalmazó antológiát olvashatjuk a 13. századból, majd katonák és szamurájok versei, költőnők alkotásai, a természettel, szerelemmel foglalkozó versek, végül buddhista, zen-versek következnek. A kötet bevezetőjét mindenképpen érdemes elolvasni (én a versek elfogyasztása után tettem ezt meg), mert azon túl, hogy felvilágosítással szolgál a japán versformákról, egy rövid, ámde velős irodalomtörténetet is kapunk.
Ami pedig a verseket illeti:

mind megannyi kis,
szép masnival átkötött
szíves ajándék,
kicsomagolására
váró mézédes bonbon.

ZsuZsanna5>!
Szántai Zsolt (szerk.): Haikuk és Wakák

Úgy tűnik, most nagyon rákaptam a haikura. Felfedeztem magamnak ezt a műfajt tömör mondanivalójával, hangulat-esszenciájával. Ebben a kötetben remek darabok is találhatóak. Olyanok, amelyekről elmondható, hogy 3 sorba zanzásított ódák, tájleíró költemények, elégiák. Érdemes újra és újra ízlelgetni őket.

Lilla_Miko>!
Szántai Zsolt (szerk.): Haikuk és Wakák

Nekem nagyon tetszett ez a kötet. Szerencsére kedvére olvashat az ember, mert nagyon sok haiku, és más vers van benne. Még akkor is, ha nem a legvidámabb, de mégis magával ragad.

Kovács_Heni>!
Szántai Zsolt (szerk.): Haikuk és Wakák

A japán világ szinte megszokhatatlanul különös, de nagyon szép. Az összes kis versből árad a mélabú, a tanácstalanság, a lemondás, akár életről, akár szerelemről van szó, mintha a vérükben lenne ez az örökös depresszió (talán nem véletlen, hogy manapság is vezető helyük van az öngyilkosok között). Mindent gond nélkül belesűrítenek 3-5 mondatba, mégsem lesz „tömör” egy-egy darab, mert nem használnak erőltetett metaforákat, szinte mindig a természet jelenségeihez hasonlítják az életet. Nem is tudom, van-e még olyan nép, aminek a költészetében ennyire gyakran jelen van a hó, a szél, a hegyek és a rózsaszirom, lényegében nincs japán vers természeti hasonlít nélkül. Ettől olyan egyedi :)

Kávéhab>!
Szántai Zsolt (szerk.): Haikuk és Wakák

Nagyon tetszettek az illusztrációk a könyvben.
Kicsit sajnálom, hogy majd minden vers, a szomorúságról, halálról, magányról és ehhez hasonló nem éppen pozitív gondolatokról szólt. Szívesebben olvastam volna vidám költeményeket.
De mindenképpen megéri olvasgatni. :)
Nemcsak a rajzok végett.

kurucvivien>!
Szántai Zsolt (szerk.): Haikuk és Wakák

Nagyon szeretem a tradicionális japán kultúrát és művészetet! Leegyszerűsödött mivolta mögött sok-sok összetett valóság is meghúzódik szinte észrevétlenül, szinte ki nem mondhatóan. Hozzám mindebből a kincsestárból a haikuk és a wakák kerültek a legközelebb. A legjobb persze az lenne, ha az eredetit tudnám olvasni. Hihetetlen, hogy mennyi szépség és erő van ezekben a pár soros versecskékben.

kriszmanesz P>!
Szántai Zsolt (szerk.): Haikuk és Wakák

furcsa világ ez. néha egyértelmű, néha pedig fogalmam sincs, mit is akar mondani. de ettől még tetszenek ezek a mélabús, szomorkás versek.


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

SENSEKI :
HALÁLOM

Végül elmegyek.
Felhő nincs, szívem tiszta.
A hold hideg.

Jeffi P>!

A cselekvés nélküli elképzelés álom marad. Az elképzelés nélküli cselekvés rémálommá válik.

Japán közmondás

49. oldal

Jeffi P>!

Az asszonynak óriási képzelőerőre van szüksége ahhoz, hogy a jó tulajdonságaiért tudja szeretni a férfit.

Japán közmondás

73. oldal

Lunemorte P>!

KENTOKU KO :
JUTALOM

Nincs senki, aki
velem együtt érezne.
Elmegyek innen;
halálom oly jutalom,
amit megérdemlek.

Lunemorte P>!

SOSEI HOSHI :
VÁRTÁN

Csak mert így szólt:
„Szempillantás és jövök!"
Én vártam őrá,
Míg hajnalban hold sütött,
Hosszú hónapban megjött.

2 hozzászólás
Lunemorte P>!

ISMERETLEN KÖLTŐ :
KÍN

A szerelem kín,
ha lopott, ha eltitkolt.
Mások elé nyíltan
miért nem tárjuk, ahogy
hegy mögül kilép a hold?

Lunemorte P>!

FUDZSIVARA NO SANEKATA ASON :
TŰZ

Hogy van ez, mint van,
Neki hogyan mondjam el?
Meg soh'sem tudja:
Szerelem emészt, mint tűz
Ibuki agg erdeit.

kkata76>!

Muraszaki Sikibu:
Ébredés

Egyedül kelek,
mégis jól érzem magam –
barátok hangja,
kertben pacsirta dala –
ezt hallgatom vidáman.

89. oldal

Lunemorte P>!

MIBU NO TADAMINE :
PIRKADAT

Mint késő holdfény,
oly rideg volt szerelmem.
A búcsú óta
Előttem más nem gyűlöltebb,
Mint a szelíd pirkadat.

Lunemorte P>!

TAIRA NO KANEMORI :
ÁRULÓ ARC

Bár eltitkolom,
Arcomon mégis látszik
A rajongásom,
Titkos; de csak ennyit kérd:
„Bánt, tán fáj valami, mondd?"


Hasonló könyvek címkék alapján

Sötét fenyő-árny
Faludy György (szerk.): Japán költészet
Kínai és japán versek
Rácz István (szerk.): Fényes telihold – Négy évszak Nipponban
Maszaoka Siki: 120 haiku
Halla István (szerk.): Japán haiku versnaptár
Szántai F. Andrea (szerk.): 1000 japán vers
Kínai és japán költők
Kosztolányi Dezső (szerk.): Idegen költők
Maszaoka Siki: Vért hány a kakukk