Zalai ​passió 4 csillagozás

Szálinger Balázs: Zalai passió

"Az ​elmúlt száz esztendőben nagyon sokan meghaltak. Azonban a huszadik század eget és földet rengető förtelmességeit csak még inkább tetézi annak az igazságtalanságnak a ténye, mely igazságtalanságot Kolon vármegyének, későbbi nevén Zala vármegyének, mai nevén Zala megyének kellett elszenvednie. Ennek területét többszörösen megcsonkították hol nyugati nagy-, hol pedig magyar hatalmak. Főként az 1949. évi területcsatolás ütött mély sebet Zalának a történelem keresztjére szögelt, fájdalomtól égő testén: az azelőtt hozzá tartozó Balaton-felvidék egésze az ipari Veszprém megyéhez került.

Harminc szűk esztendő kellett, hogy sajgástól eltompult érzékei ismét működni kezdvén jelezzék: Zala nem élhet majd egy évezredig öntejével táplált városai és falvai nélkül, s az elindult népi mozgalom eredménnyel járt, a zöld zalai lobogó újabb árnyalattal lett élénkebb: Veszprém hamar és ingyen jött zsákmányából Zala visszakapta a Balaton fővárosát, Keszthelyt és még néhány (köztük három… (tovább)

>!
98 oldal · ISBN: 9738045053

Kedvencelte 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

montika P>!
Szálinger Balázs: Zalai passió

Tavaly a három hónapos kijárási tilalom része volt többek között az is, hogy valahogy elolvastassam a lányommal az Odüsszeia kötelezően kijelölt részeit. Volt időnk rá, ebben volt valami rejtett kulcs is: nem volt sietés, kívül is voltunk az időn. Sokat beszélgettünk műfajokról, eposzokról, versformákról, az eposzi kellékekről, időmértékes verselésről. Minimálisak szinte az ismereteim a témában, legtöbbet talán Nényei Pál segített, az ő könyve hozta kicsit közelebb off.
Úgy gondolom, hogy nagyon nehéz dolga van ma annak, aki az archaikus verselést (és magát a verselést) közel, közelebb vagy egyáltalán vissza akarja hozni rohanó életünkbe.
A lányomak egész jó kérdései voltak tavaly: miért ezt a versformát választja a költő? és miért éppen ezekkel a képekkel, hasonlatokkal mondja el? Akkor fontos az is, amit választ?
Fontos igen.
Szerb Antal írja off : „Mutasd meg a hasonlatodat és megmondom ki vagy”.
Szálinger Balázs művét, hasonlatait megtölti, élteti az irodalom. Hasonlatait, költői képeit átszövik az életrajzi, kultúrális, művészeti, politikai es intertextuális utalások.
Mindezt könnyedén teszi, játszik, mint levegővétel jönnek a sorok és tőlünk olvasóktól se várja el, hogy minden utalást megértsünk, játékra hív, együtt játékra.
Szálinger játszik szavakkal, nyelvvel, rímekkel, stílussal.
Megpendíti bennünk az irodalmi regisztereinket, hagyományainkat. A bennünk élő irodalom passiója zenél, ami a miénk, ami magyarul bennünk szól, másban nem fog így szólni vagy megszólalni, ez a nyelv nekünk zenél. Felidézi, visszahozza az iskolában olvasott Zrínyit, Vörösmartyt, Kölcseyt, Pilinszkyt, Petőfi A helység kalapácsát, sőt még a kortárs magyar lírát is.
Szálinger Balázs Zalai passiója számomra azt jelenti, hogy a líra az életünk része, annak kifejező eszköz ma is, megérthetjük, használhatjuk, és nem csak körülvesz bennünket, hanem bennünk is él.
Fergeteges mű, olvassátok „a vékonytestű zalai poéta fennmaradt versezeté”-t
A Zalai passiót megtaláljátok Szálinger Balázs: A százegyedik év kötetben is.

*****

Aki szeretne belehallgatni:
https://moly.hu/linkek/98846

*****

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

montika P>!

"Sose félj te öcsém, ha Atilla, a székely
mondja neked. Hírlik, Zala földjén székelyek élnek,
s innen ered Kolon elfeledett neve is. Ha te testvér
vagy, kötelességünk seregünkkel az…" – ám belegajdult
székely Atilla a szóba, s a pultról úgy lefolyott, mint
ökrök nyála az ökröknek szájárul a nyárnak
szemtelenül gatyaromlasztó derekán.

Negyedik ének, Székelyország

montika P>!

Itt született még Szendrey Júlia, kit lovagolván
ért a halál, s úgy bírta a sört, hogy a nyegle Petőfit
hordárok vitték el a főuri házibulikról,
később vígan messzire dobta az özvegyi fátyolt,
s még négy-öt kicsi gyermeknek lett jó nevelője.

Harmadik ének

montika P>!

S most már nem titok, ő az az ember, a hetyke reménnyel,
kit dalolok ma, az én szörnyű nagyapám, Kolon István.

Második ének

montika P>!

Láttasd, jó Múzsám, kicsi ihlet e szittya viharban
meg tud-e tölteni művet méltó múltbeli súllyal,
mely súlyt, vérén, régtől fogva nevelte a nép ki,
szent Zala szántóföldjén dolgozván szakadatlan.

Első sornyaláb

montika P>!

Könnyü kakasszó többé nem várt Napra a tónál,
mert gyárkürtök harci zaját harsogta a környék.
S mind, mi Zalát zengette a létének hegedűjén,
kozmoszi csöndbe zuhant most, vagy ha nem, elmenekült hát.

Első ének

montika P>!

Vándor volt ő, férfiu is, kit nem köte gúzsba
semmi sem, így járt szerte a földön, sokfele bolygott,
sok várost próbált szent eszmével beszinezni,
állta akár útját rút vasfüggöny vagy a bojkott.
Eltelt majd’ harminc esztendő így, s Zala várta
vissza szülöttét. Ám vándor nagyapám a világot
széltében-hosszában vágyta bejárni, hogy aztán
mindent meg- s kitanulván álljon a népe előtt meg.

Negyedik ének

montika P>!

S közben múlttá vedlett Rákosi is, levitézlett
ártó kurzusa, melyt felelősség terhel a dolgos,
jó kolonézek szörnyű kórságának ügyében.

Harmadik ének

montika P>!

Az elmúlt száz esztendőben nagyon sokan meghaltak. Azonban a huszadik század minden förtelmessége között korántsem utolsó az az igazságtalanság, melyet Kolon vármegyének, későbbi nevén Zala vármegyének, mai nevén Zala megyének kellett elszenvednie.

Elõszó


Hasonló könyvek címkék alapján

Pilinszky János: Pilinszky János összes versei
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai
Romhányi József: Szamárfül
Weöres Sándor: Bóbita
József Attila: József Attila összes versei
József Attila: Altató
Zelk Zoltán: Mese a legokosabb nyúlról
Radnóti Miklós: Bori notesz
Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső összes versei
Romhányi József: Nagy szamárfül