Magyar ​börtönpokol 50 csillagozás

150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…
Szalai Vivien: Magyar börtönpokol

"Máig ​beleborzongok, ha visszagondolok azokra az interjúkra, melyeket Stohl Andrással a Kozma utcai börtönben készítettem. Félelemmel és szorongással teli találkozások voltak ezek. Pokoli és ijesztő – csak ezekkel a jelzőkkel lehet kifejezni azokat a folyosókról gyakran beszűrődő indulatos, kéjes hangokat, a fojtogató szagot, és egy megmagyarázhatatlan érzést, amitől egy pillanatig sem tudtam szabadulni. Mintha a gonosz vett volna körül mindenütt bennünket. A bűn, a gonosz jelenlétét éreztem, és ez félelemmel vegyes undorral töltött el, és tölt el ma is.
A magyar börtönök túlfűtött, fojtogató, kegyetlen világáról, az őrök brutalitásáról, a szexuális visszaélésekről sok mindent hallani, ám az igazságot eddig többnyire jótékony homály fedte. Stohl András, a sztárok csillogó világából érkező színész-műsorvezető öt hónapot töltött a Kozma utcai börtönben, ahol saját szemével tapasztalt meg olyan dolgokat erről a világról, melyek kegyetlenül beivódtak az emlékezetébe. Stohl a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
Alexandra, Pécs, 2014
336 oldal · ISBN: 9789633573785
>!
Alexandra, Pécs, 2012
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632979953

Enciklopédia 2


Kedvencelte 2

Most olvassa 5

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

konyvolvaso>!
Szalai Vivien: Magyar börtönpokol

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

Az ismert színész meséli el tapasztalatát amit szerzett amikor be kellett vonulnia. Bizonyára van sok igaz dolog a történetben, mindamellett, hogy nem a hétköznapi hősök életét élte ott.
Egész jó elit helyre került, ahol szabadabban mozoghatott, kulturálhatodott, színművet adhatott elő társaival. Remélem, hogy ezen tapasztalatok már átsegítik abban, hogy kicsit nagyobb körültekintéssel és felelősségteljesebben cselekedjen.

5 hozzászólás
Camryn>!
Szalai Vivien: Magyar börtönpokol

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

Tulajdonképpen azért kezdtem el olvasni a könyvet, mert bíztam benne, hogy valós képet fogok kapni a börtönéletről. Az utolsó oldal értelmező olvasása után is reménykedem, hogy minden egyes szó igaz volt, és a leírtak szerint történt.

A cellák leírása óriási örömet okozott, hiszen aki nem járt még ilyen helyen, elképzelni sem tudja a VALÓS helyzetet. Mindent jellemez az, hogy mielőtt Buci felkerült a szintre, gyorsan kifestették az a cellát, amelybe őt helyezték el.. (ráadásul először egyedül lehetett, majd először egy, majd két társa is lett a szobában.. Beszoktatták. Van viszont olyan hely is, ahol 8-an élnek együtt…)
Aztán a rabtársak életéről is szépen ecsetelt.. Brutálisak. Öröm az ürömben, hogy ő jobb társakat kapott, illetve, hogy össze tudott bratyizni az osztókkal (ételosztók), így nem kellett éheznie. Ráadásul a rosszindulatú cellatársak sem mertek kekeckedni, mert féltek, nem kapnak kaját.

Kicsit beleláttunk egy rab szemszögéből a helyzetbe: Úgy várják a családlátogatást, mint a messiást, DE mégis inkább ne lennének ezek az alkalmak, mert búcsúzni fáj.
Havonta egyszer tudnak vásárolni, a kinti árakhoz képest 100%-os haszonnal.. Telefonálni napi 10 percet lehet, ha ki tudod fizetni, ugyanis percenként 124 Ft (havi szinten 37.200Ft)
Na meg a rabok hülye hozzáállása mindenhez, az volt a csúcs! Bárkit felnyomtak az őröknek, a nagy büdös semmiért cserébe! Csakhogy a másiknak rossz legyen, hogy elvonják a kedvezményt (amivel lerövidül a bent töltött hónapok, évek száma), hogy még tovább rothadjon a cellában! Ez aztán emberiség a javából!

Tanulság, amit már dr. House-tól is megtanulhattunk: Mindenki hazudik. A börtönben is nagyítanak, senkinek sem szabad elhinni semmit. Viszont mindent érdeklődve kell figyelni, hallgatni, hogy társ legyél, ne pedig ellenség..

Zúzmara>!
Szalai Vivien: Magyar börtönpokol

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

Nekem azok a részek tetszettek, amikor naiv szemlélőként rácsodálkozik a börtön dolgaira, szokásaira, az emberekre, stb.
Illetve még az az identitás-beli dilemma is érdekes, ami a fegyőrökkel kapcsolatban megjelenik. Amikor ő, mint „nembűnöző átlagember” szimpatizál a szintén átlagember fegyőrrel, szinte megható az együttérzés. Máskor ő, mint „egy a sok rab közül”, káromkodva küldi melegebb éghajlatra a szabályokat megkövetelő felügyelőt az egész rendszerrel együtt. Ezen az ellentéten a végéig nem tudta túltenni magát, mintha nem tudná önmagát elhelyezni a bűnelkövetés és törvénytisztelés területén.
A klisék nagyon fárasztóak, pl. „amikor kezet fogsz valakivel, nem tudhatod, az a kéz mit tett korábban…”

Anett_>!
Szalai Vivien: Magyar börtönpokol

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

Érdekes volt a könyv, elég gyorsan végeztem is vele. Talán könnyebb volt így olvasni, hogy Stohl írta, mert jobban láttam magma előtt őt és a többi szereplőt is.

Egyszer voltam látogatóban (még tanulmányaim során a váci börtönben egy napot) és ott is látszott, hogy ez egy külön világ. Nyilván így külső szemlélőként más, mint azoknak az embereknek, akik ezt megtapasztalják.
Külön jót tett szerintem a könyvnek, hogy kisebb részekbe szedte András a tapasztalatait, így jobban átlátható, mintha csak ömlesztve kapnánk a sok nevet és sok infot. Picit talán belőle is kaphattunk, de nekem ezen a téren kérdőjeleim maradtak. Mondjuk nem is erről szól a könyv, de azért jó lett volna egy picit több belőle is.

Kicsit Szabó Győző könyve jutott róla eszembe, csak ő más témában írt…
Túl sok plusszt nem adott, így kap három izmos csillagocskát. :)

Almost_Zed>!
Szalai Vivien: Magyar börtönpokol

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

Bombasztikus bulvárcímmel ellátott könyv, mert hát el kell adni. Félrevezető is, mintha Stohl élte volna meg odabent a poklok poklát. Pedig nem. Igaz, a szabad élethez képest nem egy wellness központ, de hát nem is ez a cél. Hallott ezt-azt a bentlakóktól – aminek egy része utólag ki is ütötte a biztosítékot a büntetés-végrehajtási szervezet irányítói részéről –, ő meg leírta. Gyúrás, séta az udvaron, tévézés, olvasás, raktári munka, amatőr színtársulat segítése, néha egy-egy telefon, látogató fogadása, cellaszomszédolás. Nagyjából ezek töltötték ki a napjait. Naplót vezetve jegyezte fel a bent látott, hallott, megélt dolgokat, nem is értem, miért nem ő a könyv szerzője? Érdekes volt, hogy a szintén elítélt Farkas Péter olimpiai bajnokkal is kapcsolatba került a Kozma utcai intézményben. A fejezetek elején ismétlődő Mit tanultam meg? című „bölcseleti-szakasz” egy idő után halálra idegesített.

barburu>!
Szalai Vivien: Magyar börtönpokol

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

Nem az a színvonal nélküli gagyi, mint Lagzi Lajcsi biográfiája, de azért sokszor nevettem, és nem a jó poénokon, mert azok nem voltak.
Stohl legalább képes volt arra, hogy felfogadott egy újságírónőt, hogy átírja a napló-bejegyzéseit, és legalább törekedett arra, hogy valami színvonalasat alkosson – igaz, nem sok sikerrel.
A legviccesebbek a fejezet eleji bölcsességek voltak, azaz idézetek saját magától, minden alkalommal roppant velős gondolatok.
Nekem mindenestre érdekes volt szakmai szempontból, ahogy Lajcsi könyve is, de most biztos, hogy szépirodalmat fogok olvasni ezek után. :)

Zsuzsanna_Hernádi>!
Szalai Vivien: Magyar börtönpokol

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

Nekem bejött. Nagyon haladós, olvasmányos stílusban íródott. Érdekes volt kicsit bepillantani a kulisszák mögé.

monalisa>!
Szalai Vivien: Magyar börtönpokol

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

A másik könyv jobban tetszett, sokkal érdekesebb volt. Ezt kifejezetten untam. És zavart az a koncepciója az egésznek, hogy börtönben lenni mégsem olyan rossz dolog… Unatkoznak vagy egymással bohóckodnak, van idő gyúrni és lehetőség dolgozni.

siors>!
Szalai Vivien: Magyar börtönpokol

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

Egyből az első kötet folytatásaként olvastam el a börtönnaplót. A személyes hangvétel igazán érezhetővé teszi ezt a zárt világot a maga elrettentő, közönyös, félelmetes hétköznapjaival. Az oly természetes fogalmak és szabályok kétértelműsége, az idegenség érzése és az „emberi” szó ritkasága jelenik meg Stohl András sorai által. Tanulságos és elgondolkodtató, sok kérdést felvető világ tárul az olvasó elé e könyvből.

batesz86>!
Szalai Vivien: Magyar börtönpokol

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

Voltak meglepő dolgok…érdemes elolvasni


Népszerű idézetek

Almost_Zed>!

Az is nagyon érdekes, hogy a rabok is osztályozzák a bűncselekményeket és az azokért járó büntetést. Mindenki, de mindenki azt mondta, hogy szükség lenne a halálbüntetésre. Meg is indokolták. Ma egy rablásért simán adnak nyolc-tíz évet, egy emberölés büntetése öttől tizenöt évig terjed. Tehát ha valaki kirabol egy bácsit, azért megkapja a nyolc évét, de jobban jár, ha már meg is öli az öreget, így nincs tanú, hátha megússza, ha meg nem, akkor is körülbelül annyit kap. Ha azonban ott van az akasztófa árnyéka, biztos, hogy meggondolja. Rengeteg gyilkos van a börtönben. Harminc-negyven százalékkal nőtt a számuk, mivel nincs visszatartó ereje mondjuk egy tizenöt éves szabadságvesztésnek. Főleg, ha megkapja a kedvezményt, ami akár három év is lehet, az már csak tizenkét év.

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

Kapcsolódó szócikkek: szabadságvesztés
Carmilla >!

Nappal semmi gáz, de ahogy este hatkor bezárják az ajtót, kezdődik a pokol. Van úgy, hogy egész este helyben kell futnia, amíg a másik kettő elalszik. Egy hétig nem mert fürödni, mert szégyellte, hogy egy tömör műanyag mosókefével úgy elverték a seggét, hogy fekete lett a véraláfutástól. Amikor elege lett, kitalálta, hogy öngyilkossággal fog fenyegetőzni. Megtette. Megbilincselték a kezeit és a lábait is, de az egyik lábával a vécét elérte.
A szomszéd zárkából azt az ötletet kapta, hogy rúgja szét a vécét, akkor majd elviszik gumiszobára. Szétrúgta. Ekkor levetkőztették meztelenre, a két kezét magas tartásban, a lábát terpeszben kibilincselték, leöntötték hideg vízzel, majd rányitották az ablakot. Kint mínusz három fok volt. Egy óra múlva megkérdezték, még mindig öngyilkos akar-e lenni. Már nem akart.

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

Leilaa>!

…akinek csak egy kicsi esze is van, jól teszi, ha használja, mert a könnyebbnek látszó út felfoghatatlanul nehezebb.

20. oldal

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

Meryl P>!

Ezt egyébként Alfölditől tanultam, ha pontosan van valami összerakva, és be van próbálva történhet bármi az működik.

178. oldal

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

s_l_m>!

Közlik az első láthatás időpontját: október 14., péntek, tíztől fél tizenkettőig. Ancsi, anyus és Rebus jöhet. Türelmetlenül várom, mégsem tudok önfeledten örülni, mert nem tudom, jót tesz-e Rebekának, ha így lát. Beszéltünk erről az eshetőségről kint, most mégsem tudok dönteni. Azzal nyugtatom magam, hogy majd ő és Éva, az édesanyja eldönti, mi neki a legjobb.

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

Camryn>!

Abban viszont egyetért, hogy legyen valaki cigány, buzi, zsidó, magyar, csak dolgozzon. Aki viszont nem ezt teszi, rohadjon meg a börtönben. De csak most jön a java. Ő bűnöző főállásban, higgyem el. Öt gyerekét neveli tisztességesen, a skacok jól tanulnak, és ha ő nincs bent, éli a „normális” életét. Reggel elviszi a kicsit az oviba, aztán nyolckor elindul lopni. Délután kettőkor vége az aznapi műszaknak, és megy a gyerekért az oviba. Azt mondta, régen betörő volt, előfordult, hogy ő volt a legjobb abban az évben. Mintha csak kiosztanák az év betörője díjat… Higgyem el – mondta, hogy az olyanok, mint ő, komoly hasznot hoznak a társadalomnak ezekért fenn is tartják őket mesterségesen. Hogyhogy? – kérdeztem. Gondold el – mondja, mi az elfekvő pénzeket bevisszük a gazdaságba, merthogy a Mari néni tíz éve a párnája alatt gyűjti a pénzt, az nem kamatozik, nem csinál semmit, fekszik a cihában. Jön ő, ellopja, a mondjuk négyszázezer forintot, és azonnal elkölti a gyerekekre, magára, tankol, telefonokat vesz, szóval bekerül a pangó pénz a gazdaságba. Másik. Azzal, hogy az ő fajtája teszi a dolgát, jó néhány embert eltart a társadalomból. Ő lop, ott a nyomozó, a rendőr, aki utána megy, valaki elkapja, ügyvéd, ügyész, bíró, BV-s fegyőr, nevelő. Ezek mind abból élnek, hogy ő lop. Hát érdekes megközelítés, ahogy a Hamletben mondják: „bolond beszéd, de van benne rendszer”. Aztán azt is hozzátette, neki ez a munkája. Most másfél évet kapott hét autó lízing csalásáért. Zokszó nélkül tudomásul vette, leüli, aztán kint megint keres egy kis pénzt a családjának, megint elkapják, kap valamennyit, leüli, és így tovább. Ezt olyan meggyőzően, minden indulat nélkül, tisztán közölte, hogy már majdnem igazat adtam neki.

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

Kapcsolódó szócikkek: lopás
Leilaa>!

Ancsit még kiroppantom, ez azt jelenti, hogy megölelem, és a gerincét magam felé tolom, így szépen kiropog az összes csigolyája.Csókok, aztán csá.

43. oldal

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

Leilaa>!

Ahogy kinn szoktuk mondani, a szart mindig összefújja a szél.

193. oldal

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

Meryl P>!

De vissza a böribe, ahol közben elhatalmasodott a karácsonyi hangulat. Néha egy kis csorba esik rajta, mondjuk amikor a díszek felrakásával a következő kedves karácsonyi instrukciót kapják a díszítő rabok: „ Feljebb kössétek már, mert valamelyik köcsög úgyis letépi!” Sajnos tényleg, a rajzok már tegnap elbűvölték a rabokat, és friss tulajdonosok levélben küldték karácsonyi ajándéknak.

256. oldal

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…

Camryn>!

Nappal semmi gáz, de ahogy este hatkor bezárják az ajtót, kezdődik a pokol. Nem vészes, csak szar. Van úgy, hogy egész este helyben kell futnia, amíg a másik kettő elalszik. Egy hétig, nem mert fürödni, mert szégyellte, hogy egy tömör műanyag mosókefével úgy elverték a seggét, hogy fekete lett a véraláfutástól.

Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 150 nap a rácsok mögött – a rideg valóság, amit Stohl András látott…


Hasonló könyvek címkék alapján

Finszter Géza – Kőhalmi László – Végh Zsuzsanna (szerk.): Egy jobb világot hátrahagyni…
Albert Gábor: Védekező halálraítéltek
Damu Edina Mona: Damu Roland – Túléltem
Mezey Barna: A fenyítőházak forradalma
Nagy Károly: A züllött asszony
Havas Henrik: Könyörtelenek
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Megalázottak és megszomorítottak / Feljegyzések a holtak házából
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Feljegyzések a holtak házából
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Egy halottas-ház emlékiratai I-III.
Somos Zoltán: Tánczos – Az utolsó szó jogán