Szalai Lilla (szerk.) · Kovács Gáborján (szerk.)

Ír ​népmesék 28 csillagozás

Szalai Lilla – Kovács Gáborján (szerk.): Ír népmesék

Egy tengerrel körülölelt varázslatos ország, Írország népmesei hőseit hozzuk közel a magyar olvasókhoz.
Megjelenik Szent Patrik, az írek apostola, istenek és istennők bukkannak fel, fondorlatos vagy jóságos tündérek a mesék és legendák szereplői. A történetek misztikus hangulata, színes világa lenyűgöző

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek meséi Kossuth

>!
Kossuth, Budapest, 2011
124 oldal · ISBN: 9789630965415 · Illusztrálta: M. Nagy Szilvia

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 11

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Oriente>!
Szalai Lilla – Kovács Gáborján (szerk.): Ír népmesék

Sok motívum ismerős innen-onnan, mégis új volt nekem mind az öt történet. Felnőtt olvasóként jól estek volna jegyzetek, egy kis kötetvégi elemzés (á la G. Beke Margit), de egy klasszikus mesekönyvben ennek nyilván nincs helye. Ilyen szempontból viszont a második mese (Lir gyermekei) szerintem kicsit kilóg a sorból, hiszen az első bekezdés idegenül csengő kelta személy- és helyneveibe azonnal beletörhet egy gyerek/szülő bicskája, de ezt a részt leszámítva a válogatás szépen belesimul a sztenderd európai tündérmese-hagyományba.
A különleges ír bukét még leginkább Szent Patrik és a kereszténység mókás összemosódása adja sárkányokkal, varázslókirályokkal, hattyúvá változtatott, elátkozott gyerekekkel.

Az illusztrációk felemás hatást keltenek: egyrészt részletgazdagok, izgalmas dekorációs keretekkel, és mindig jól illeszkednek a szöveghez (leszámítva némi visszatérő, skót kockás képzavart), másrészt valahogy mégis csúnyácskák egy kicsit és túlságosan rátelepszenek a szövegre.

zamil>!
Szalai Lilla – Kovács Gáborján (szerk.): Ír népmesék

Mindig közel állt hozzám a kelta nép és minden, ami hozzá kapcsolódik. Most a mese, mondavilágába kaptam egy rövid betekintést (lehet én jobban élveztem mint a gyerekek). A rajzok nekem nagyon tetszettek, emelték az olvasás élményt.

2 hozzászólás
AeS P>!
Szalai Lilla – Kovács Gáborján (szerk.): Ír népmesék

Ez valamivel kevésbé tetszett, mint az előtte olvasott északi gyűjtés, az írek valahogy sosem álltak annyira közel a szívemhez, mindig a leprikónokra asszociálok róluk, meg a sörüket sem szeretem különösebben, úgyhogy néha kicsit nehéz volt kapcsolódni.
Viszont a gyűjteménynek sikerül megidézni azt a mérhetetlenül nagy, dimbes-dombos, folyók szabdalta zöldet, amit magam előtt látok, ha Írországra gondolok, és kicsit mindig elkap a vágy, megtanulni a gael nyelvet.

Fainthoar>!
Szalai Lilla – Kovács Gáborján (szerk.): Ír népmesék

Nekem mindegyik mese tetszett, nagyon egyedi hangulatuk van (mondjuk egy 120 oldalas könyvbe tényleg beleférhetne ötnél több). Az illusztrációkat azért igyekeztem figyelmen kívül hagyni, tény, hogy elég érdekesre sikerültek.

RandomSky>!
Szalai Lilla – Kovács Gáborján (szerk.): Ír népmesék

A Bran főnöke, Kovács Gáborján állította össze, mi egyebet kell még mondani?! Naná, hogy nagyon jó! :) Nem olyan, mint amikor élőben mesél, annyira azért nem jó, de így is nagyon rendben van.
Bővebben: http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2011-09…

3 hozzászólás
Amrita IP>!
Szalai Lilla – Kovács Gáborján (szerk.): Ír népmesék

fél csillag levonás, mert hiába jó mesék, engem akkor is bosszant, hogy öt mesével ki lehet adni egy könyvet. :S plusz kifejezetten hangulatrombolónak, csúnyának találtam a rajzokat (miért van minden szereplő arcán fekete varrat, amitől mindenki zombiszerű…?)

(ja, és ráadásul a Lir gyermekei benne van az Istenek és harcosokban is, meg még néhány másik könyvben, sokkal bővebben. Ha már csak 5 mesét tettek bele, ennek a helyére tehettek volna igazán valami kevésbé ismert dolgot).

viszont: a Görbe és a tündéreknek kifejezetten örültem, élőszóban hallottam már egy változatát, de leírva még nem találkoztam vele magyarul. (pedig az egyik kedvencem). :)

1 hozzászólás
hraurie P>!
Szalai Lilla – Kovács Gáborján (szerk.): Ír népmesék

Gyönyörű könyv, egy élmény kézbe fogni és lapozgatni. Az illusztrációk nagyon szépek, az egész elrendezés, tördelés szemet gyönyörködtető, a mesék nem túl hosszúak, de nem is rövidek, pont jó egy szuszra átmenni rajtuk. Aminek a leginkább örültem, hogy egyetlen elgépelést sem találtam benne, tényleg igényesen kidolgozták a szerzők.

Maguk a mesék már nem annyira csodásak, de hát tipikus népmesék, azt kapja tőlük az ember, amit a népmeséktől várna. Engem némelyiknek a mögöttes jelentése vagy a szexizmusa kiakasztott, viszont azért lehet rajtuk mosolyogni és meséhez képest igényesek is. Nagyon örülök, hogy hozzám került a könyv, alig várom, hogy a család töltött zoknijaival is megismertethessem, ha nagyobbak lesznek!

klaratakacs P>!
Szalai Lilla – Kovács Gáborján (szerk.): Ír népmesék

Már akkor, amikor a gyerekemnek olvastam még pár éve meséket, éreztem, hogy ebből én kinőttem. Zavar a történet, idegesítenek a szereplők, a fix fordulatok hogy mindig próbákat kell kiállni és mindig nyernek, nekem ez unalmas, egysíkú, nem tud lekötni.
A kötetben szereplő öt ír népmese sem volt több, mint kötelező olvasmány (kihíváshoz). ami újdonság volt, hogy nem három próbát kellett kiállni, hanem többet, ennek örültem. Írország védőszentje Szent Patrick nélkül pedig nem is lett volna mese, de mi baja volt a sünikkel is az éhségsztrájkoló szentnek????

Eule>!
Szalai Lilla – Kovács Gáborján (szerk.): Ír népmesék

Érdekes népek ezek a szigetlakók. Kicsit zordak, de végülis nem gonoszak, ám kemények. Az utolsó mese kivételével még újak is voltak számomra.

Alíz_Simon>!
Szalai Lilla – Kovács Gáborján (szerk.): Ír népmesék

Imádom az ír-kelta kultúrkört! Gyerekkoromtól kezdve bárhol is hallottam-olvastam róla, mindig különösen vonzódtam Írország varázslatos mesevilágához, zenéjéhez, gyönyörű természeti környezetéhez, vadregényes kastélyaihoz, középkori és XIX. századi hősies történelmi eseményeihez. Nem egyformán tetszettek a történetek és néhány illusztrációtól sem voltam elragadtatva, de pl. a „Lir gyermekei” pontosan azt a misztikus – mitikus hangulatot adta meg számomra, amit ettől a gyűjteménytől vártam:)

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Carmilla >!

– Sok nyarat megértem már, Boann. Többet láttam, mint amennyit látni akartam, nem akarom, hogy hosszabb legyen az életem.

54. oldal, A Boann-folyó története (Kossuth, 2011)

Anne_White>!

– Kiállsz ellenem ma is, ír király fia?
– Kiállok bizony – felelte az ifjú –, bár nincs semmim, amit tétként felajánlhatnék.
Az óriás szúrós szemmel nézett rá.
– Ugyan hogy is ne lenne… Hát a fejed talán nem a tiéd?
– De, az enyém.
– Akkor legyen a tét a fejünk. Aki nyer, megkapja a másik fejét. Állod?

Carmilla >!

– Azt hallottam, aki iszik a kút vizéből, örökké él…
– Ostobaság. Senki sem él örökké – felelte Nechtan.

54. oldal, A Boann-folyó története (Kossuth, 2011)

Habók P>!

… a tündérekkel találkozni bizony nem tréfadolog. Aki nem beszél velük kellő tisztelettel, annak életre szóló kínnal keseríthetik meg a napjait.

Görbe és a tündérek

Kapcsolódó szócikkek: tündér

Hasonló könyvek címkék alapján

Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi
Luzsi Margó (szerk.): Mesélj nekem sárkányokról és ördögökről
Boldizsár Ildikó (szerk.): Sárkányölő Sebestyén
Károly Imre: A láthatatlanná vált királyfi
Boldizsár Ildikó (szerk.): Esti tündérmesék
Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev: A tűzmadár
Pavel Bazsov: Aranyhajszál
John Malam: Szörnyek, manók, sárkányok és óriások nagykönyve
Arany László: Fehérlófia
Benedek Elek: Székely Tündérország