Tükröződések 4 csillagozás

Szaigjó szerzetes – Villányi G. András: Tükröződések
Olvasók Boltja 2.360 Ft
Book24 · 2.950 Ft –16% 2.478 Ft
Régikönyvek.hu · 2.950 Ft –15% 2.507 Ft
Könyvtár

A válogatás a 12. századi neves japán költő, Szaigjó szerzetes vakáit (ötsoros klasszikus japán vers) tartalmazza Villányi G. András átültetésében. A fordításokon kívül mintegy a költő személyébe bújva olyan szövegeket (verset és prózát) toldott e versekhez, amelyek esetenként tovább gördítik a szaigjói gondolatot, vagy segítenek annak értelmezésében. Így tükrözi egy huszonegyedik századi magyar alkotó a kora középkori buddhista szerzetes érzés- és gondolatvilágát, ami egyedülálló lehetőséget biztosít az olvasó számára, hogy közelebb kerüljön a japán kultúra egyik meghatározó alakjához.

>!
Scolar, Budapest, 2011
224 oldal · ISBN: 9789632443089 · Fordította: Villányi G. András · Illusztrálta: Nagy Mónika

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
egy_ember
Szaigjó szerzetes – Villányi G. András: Tükröződések

Szató Norikijo 1118-ban született, tehetős, de nem igazán befolyásos szamuráj családban. Amikor elérte a felnőtt kort a visszavonult császár testőrségének tagja lett. Majd 23 éves korában a, ha nem is fényűző, de kényelmes, világi pályafutás helyett a szerzetesi életet választotta. Miért tette ezt? Több változat is része a legendáriumnak: rájött, hogy minden látszat; nem tudott beilleszkedni a testőrség (homoszexuális) hierarchiájába; szerelmes lett egy császári ágyasba. Nem lehet biztosan tudni, a lényeg az, hogy felvette a Szaigjó nevet és vándorlásra adta a fejét.
A vándorszerzetes a kor emblematikus figurája volt. A megvilágosodást kereső ember, aki a szerzetesség mellett gyakran esztéta és művész is. Egy zenitjén túl lévő, pusztuló kor gyermeke, amely meghatározza a benne élők tudatát. Költészetében nagyon erős az elmúlás, a pusztulás érzete.
Sok más városi entellektüel választott ezt az utat, sokan csatlakoztak a buddhizmus olyan ezoterikus iskoláihoz, amelyek a vallás és művészet egységét, harmonizálását hirdették. Azt tanították, hogy szent és profán szétválasztása nem lehetséges, sőt a megvilágosodás éppen a földi szenvedélyekben és az azokról való lemondásban érhető el.
Szaigjó hosszú élete (1190-ben halt meg) során hatalmas távolságokat járt be, és hatalmas életművet hagyott maga után. Szankasú című válogatáskötetében 1500 vakát gyűjtött össze. Hatása felbecsülhetetlen a vaka-költészetre. Új tapasztalataival kitágította annak addig többnyire városi/udvari kereteit és fogalomnyelvét.
Már életében kultikus alaknak számított. Halála után a róla keringő történetekből összeállt egy kitalált és valós elemeket egyaránt tartalmazó legenda (Szaigjó monogatari), amely buddhista szentként ábrázolja őt.
Költészetének alapérzése a folyékonyság. A vándorlás, a sodródás, a múlás. Cáfolja egy szilárd és megfogható „én” valószínűségét. Az emberi állapot „betegsége”: a hit a dolgok fontosságában. Ez hozza magával a ragaszkodást és a vágyat, ezek pedig a taszítást és a gyűlöletet. Le kell küzdeni a vágyak földhözragadt világát. Szaigjó nem áltat azzal, hogy ez könnyű lenne, a kísértések erősek, az „én” hatalma csak keserves harccal törhető meg, de a feloldódás és a szemlélődés útján elérhetjük a közömbösség ideális állapotát.
Nálam ezek a nagyon japán, nagyon buddhista, nagyon zen dolgok többnyire nem működnek jól, de láthatjátok, erősen próbálkozok, és ez tulajdonképpen tetszett is.
És szép a könyv, mint tárgy.

5 hozzászólás
>!
gab001 P
Szaigjó szerzetes – Villányi G. András: Tükröződések

A cím fogott meg, majd a külcsín vett le a lábamról, mert nagyon igényes kiadás; már a lapozgatása is örömet okozott. Szaigjó egy buddhista szerzetes, aki szépséges vakákat hagyott hátra maga után. Ezeket olvashatjuk magyarul, karakterekkel és fonetikusan egyaránt. A vele átellenes oldalon pedig Villányi G. András tollából a magyarázatot, amit Szaigjóként vetett papírra, s bár prózának tűnik, mégis inkább líra. Ráadásul olykor ezek a tükröződések is versek. A ráhangolódást pedig a könyv elejént található bevezetés szolgáltatja, amely Szaigjó életét, munkásságát és korát mutatja be. A végén pedig megismerhetjük a magyar szerző hátterét is. Ezek sokat hozzáadtak számomra az élményhez, ami egyébként is nagyon pozitív volt. Nem egyszer olvasós.

>!
Scolar, Budapest, 2011
224 oldal · ISBN: 9789632443089 · Fordította: Villányi G. András · Illusztrálta: Nagy Mónika

Népszerű idézetek

>!
Piintyő P

vasi no jama cuki o irinu to miru hito va kuraki ni majou kokoro narikeri

Keselyű-szírtnél
ha Holdat nem látsz,
mert „elmerült” a síkban…
Sötétben tévelygő lény:
szíved hol bolyong, sejted?

136. oldal

>!
egy_ember

ukegataki hito no szugata ni ukami idete koridzu ja tare mo mata sidzumubeki

Gyér eshetőség
emberképbe lebbenten
világra jönni:
ám tisztátalanságban
mélyre merülhetsz újra.

24. oldal

4 hozzászólás
>!
Piintyő P

obocukana aki va ikanaru jue no areba szudzuro ni mono no kanasikaruran

sehogy sem értem…
tán abban rejlik oka,
hogy beért az ősz,
reményem is elhagyott,
bár nincs világos oka…

Szürke. Szürke táj és szürke ég. Szürke köd. Min-
den belemosódott ebbe a nyírkos, csepegő szürke-
ségbe. Nem lóg ki forma vagy szín, egy reménysugár
sem. Rám ült egészen. Nincs világos oka.

158-159. oldal

>!
egy_ember

osimu tote osimarenubeki kono jo kava mi o szutete koszo mi o mo taszukeme

Sajnálkozva teszed:
pedig játszi szívvel kell
e földi léttől
eltaszítani magad.
Csak hogy megtarthasd magad.

20. oldal

3 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Báthori Csaba (szerk.): Hódolat és hódítás
Mezey László (szerk.): Deákok és lovagok
Kosztolányi Dezső: Velence
Szerb Antal (szerk.): Száz vers
Szántai F. Andrea (szerk.): 1000 japán vers
Otto Erich Hartleben – Albert Giraud: Holdbűvölte Pierrot / Pierrot Lunaire
Kosztolányi Dezső: Japán és kínai költők
Kosztolányi Dezső: Kínai és japán költők
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összegyűjtött versei és versfordításai