A ​clown, mint a művész önarcképe 1 csillagozás

Szabolcsi Miklós: A clown, mint a művész önarcképe Szabolcsi Miklós: A clown, mint a művész önarcképe

Az ​esszé-tanulmány a clown-művész-önarckép felbukkanásáról, előfordulásairól, jelentésváltozatairól szól az irodalom, a képzőművészet, a film, továbbá a zene kiemelkedő és jellemző alkotásainak vizsgálatával. A kiindulási pont Watteu Gilles-ám az előképeket még régebbi korszakokban, Shakespeare bohócai és a commedia dell'arte világában kereste a szerző. A modern bohócok a 19. század harmincas éveiben kezdtek megjelenni, az udvari bolond helyét ekkortól vette át lassanként a clown. A 19. század második felének clowntörténete elsősorban Baudelaire költészetével és a Goncourt testvérek egyik regényének elemzésével folytatódik. Amit ők elkezdtek, azt folytatta két nagy francia költő, Verlaine és Jules Laforgue. A századvégen alkotott művek közül Nietzsche és Cézanne alkotásait veszi szemügyre a szerző. A téma zenei megjelenésének elemzésével folytatódik a könyv Verditől Schönbergig. A clown megjelenítése a 20. század elején bontakozik ki a legmagasabb művészi színvonalon Picassónál és… (tovább)

>!
Argumentum, Budapest, 2011
250 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634466383
>!
Corvina, Budapest, 1974
168 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631310213

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 4


Hasonló könyvek címkék alapján

Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája
Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 1.
Somlyó Bálint – Teller Katalin (szerk.): Filozófus a műteremben
Nemes Károly: Jean-Luc Godard
Ládi István: Mozihétköznapok
Bíró Gyula: Robert Bresson
Kovács András Bálint: Metropolis, Párizs
Kárpáti György – Schreiber András (szerk.): Az akciófilm
Zalán Vince (szerk.): Magyar filmrendezőportrék
Vincze Teréz: Szerző a tükörben