Szerelmes ​földrajz 6 csillagozás

Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz

Szabó ​Zoltán e könyve újszerű kísérlet és új műfaj. Magyarország földjéről szól és „úgy viszonylik a földrajzhoz, mint a szerelem a biológiához”. A szerző Magyarország földjének és tájainak mondanivalóit költők műveiből szűri le és foglalja össze. Szabó Zoltán könyvét nevezhetnénk így: a magyar föld irodalmi fölfedezésének és kifejezésének regényes életrajza: vagy így: utazás Magyarországon költők karján: vagy így: megmutatása annak, hogy milyen a magyar föld képe versben elbeszélve. Az író célja láthatóan az volt, hogy plasztikusabbá, ismertebbé, gazdagabbá, s ezáltal szeretettebbé tegye Magyarország földjét olvasói előtt. Éppen ezért a „Szerelmes földrajz” formája könnyed, elbeszélő forma, szines és változatos folyóbeszéd, átmenet a napló, a regény és az útirajz műfaja között. A kötet rövid fejezeteinek során magyar tájakkal, városokkal, mint költők szülőföldjével és bókjainak tárgyával ismerkedünk meg. Bizonyos értelemben „Magyarország fölfedezése” ez a könyv, annak a szép és… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1942

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Millenniumi Könyvtár Osiris

>!
Osiris, Budapest, 1999
158 oldal · ISBN: 9633796121
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1988
234 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631537374
>!
Nyugat, Budapest, 1942
202 oldal · keménytáblás

Enciklopédia 2


Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 6

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Gregöria_Hill>!
Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz

Ez is egy olyan könyv, hogy simán el tudom képzelni, hogy valaki más akár a stílusa, akár a témája (koncepciója:) miatt végig se tudja szenvedni, unja stb. Nekem viszont nagyon tetszett, esti olvasmánynak tartottam, szinte öröm volt hazajönni hozzá. Ha lenne dunántúli kötete, haladéktalanul rávetném magam. Nem bántam volna, ha kicsit a szerző kitekint a kánonból és kevésbé mainstream ismert költőket is megidéz, fogadok, hogy tudott egy-kettőt a témában. De hát mindegy, így legalább erős a motivációm, hogy végre (ismét) kinyissam ezt is: http://moly.hu/konyvek/weores-sandor-harom-vereb-hat-szemmel

Atestan>!
Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz

Számomra alapvető létélmény művészet-töténelem és táj szoros kapcsolata, és amennyire nem tudtam mit kezdeni költők-írók születési és halálozási helyével az iskolában (jobb esetben egy pont volt a térképen, rosszabb esetben csak egy szóhalmaz), annyira megtanultam örülni neki, amikor az országot járva számtalan ismerős alkotó nevébe botlok. Vagy ismeretlenébe, akiket fel lehet fedezni. Idáig nem tudtam róla, hogy létezik egy könyv, amelyik ezt az élményt kicsit más szemszögből, más korból, de mégiscsak megragadja, s amelynek szerzője rögtön megnyer azzal, hogy úgy kezdi a leírását: a legjobban gyalog vagy biciklivel lehet megismerni a tájakat, nem pedig autóval vagy vonattal átsuhanva rajtuk.
Szabó Zoltán leírásában nem csupán az a szép, ahogy az írók-költők műveiben kikeresgéli a tájakat, vagy ahogy ráérez arra, hogy a költők miklnt viszonyultak a tájakhoz; hanem maga az is, ahogy ő maga ráérez az egyes térségek „lelkére”. Igazán nagy kár, hogy sose folytatta művét, és végül csak az Alföld leírására futotta – igaz, az aztán részletesen, minden kis tájegységével együtt szépen bemutatásra került.

bbea>!
Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz

Ez biztosan egy értékes könyv, és ha belegondolok tényleg az. Magyar költők verssorain, írók regényein keresztül mutatja be a magyar tájak egy részét. Különösen szereti Petőfit, Aranyt, Csokonait, Jókait, Kosztolányit, Juhász Gyulát, Babits Mihályt idézni. Megemlíti Krúdyt is pár oldalon keresztül. Ez a rész tetszett leginkább. Összességében azonban nekem ez a könyv most nem jött át, biztosan rossz időszakban olvastam, nem tudtam ráhangolódni és valójában nem is ezt vártam. Jobban szerettem volna, ha Szabó Zoltán jobban érvényesül a könyvben, mint neves irodalmi kollégái. Ettől függetlenül – ismétlem – biztosan nagy kincs ez a könyv, majd egyszer talán ismét elolvasom.


Népszerű idézetek

Gregöria_Hill>!

Verik a költők Debrecent. A magyar költők java részét, mihelyt a pennája Debrecenhez ér, valami szokatlan méreg futja el, azonnal morogni kezd. Azoknak a költőknek, akik válogatott bókokkal hódolnak más városoknak, mintegy mindegyikben más természetű hölgyet látva, Debrecenre vetődvén tekintetük, hirtelen az jut eszükbe, hogy az asszony verve jó.

115. oldal (Osiris)

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen · költő
1 hozzászólás
Gregöria_Hill>!

"A kéményekből füst nem göngyölög, / szundítnak a kutyák a fák mögött, / sejtelmesen susognak a sötét fák." Így tájat látni csak tejszínes uzsonna után lehet, oly házból jövet, melynek komódján ódon, ónémet óra áll.

79. oldal (Osiris)

Gregöria_Hill>!

A kicsi folyók kicsi hullámai könnyen tanulnak verseket, semmiféle ritmus nem idegen nekik, engedelmesen susognak bármiféle verssort.

94. oldal (Osiris)

Gregöria_Hill>!

Aki értesülését Magyarország felől a folyóiratok hasábjairól és az irodalomból, a regényekből és útleírásokból veszi, úgy találja, hogy e pillanatban az ország legforgalmasabb pontja a hortobágyi csárda. Ennél nagyobb forgalmú helyiség és szálláshely az 1840-es években egész Magyarországon nincsen.

122. oldal (Osiris)

Gregöria_Hill>!

Délelőtt délnek indultam, a Belváros felé, ahol az iskolában a polgári társadalom nevelt, délután északnak indultam, a Népház kölcsönkönyvtára felé… Még a szaga is más volt az utcának a házunktól északra, mint a házunktól délre, s a belvárosi iskola és a külvárosi kölcsönkönyvtár szagkülönbségein közvetlenül észlelhettem, szinte naponta, hogy az emberi egyenlőség csak a halál után kezdődik.

17-18. oldal (Osiris)

6 hozzászólás
Jesper_Olsen P>!

Tulajdonképpen minden táj szép, csak minden táj másként, mondanivalóját egyik hangosabban, másik halkabban mondja, de mindegyiknek van mondanivalója, az apró domboknak is, a jelentéktelen ösvényeknek is, a kopott és kócos bokroknak is.

Jesper_Olsen P>!

Van táj, melyet ötödszöri látásra értesz csak meg, s van, amelyik első pillantásra megmutatja magát, némelyiknek a megértéséhez az szükséges, hogy bizonyos évszakban, bizonyos órában lásd, olyan időben, mely különösen kedvezően bontja ki formáit és egyéniségét.

>!

a földrész politikai térképét mindig bizonyos rosszérzéssel szemléltem. […] Mindez országok együtt úgy festettek, mintha Európa e részére valaki kalapáccsal ráütött volna, és a törésvonalakból vált volna országhatár.
[…] A nemzet funkciói közül a legtöbb képtelen volt arra, hogy a természet adta keretet kitölse. A nyelv sem tudta kitölteni, a fajta sem, a nemzetiség, a magyar nemzetiség sem. Az egyetlen, ami teljesen kitöltötte a Kárpátok karéját, a magyar irodalom volt. Mindezeket azonban nem politikai irredentizmus célzatával mondom el most.

Első fejezet, melyben a szerző Magyarország keresésére indul

Gregöria_Hill>!

Aszód előtt ébredek fel, közel száz évvel korábban.

85. oldal (Osiris)


Hasonló könyvek címkék alapján

Békés Márton: Fordul a szél
Hamvas Béla: A magyar Hüperion I-II.
Száraz Miklós György: Magyarország csodái
Száraz György – Alexa Károly: Budapest-dekameron
Náray Tamás: Anyám szerint
Romsics Ignác: Múltról a mának
Kelecsényi László: Mozizó Budapest
Esterházy Péter: A szabadság nehéz mámora
Cserna-Szabó András: Rézi a páczban
Beney Zsuzsa: Szó és csend között