Talpalatnyi ​föld (Talpalatnyi föld 1-3.) 25 csillagozás

Szabó Pál: Talpalatnyi föld Szabó Pál: Talpalatnyi föld Szabó Pál: Talpalatnyi föld Szabó Pál: Talpalatnyi föld Szabó Pál: Talpalatnyi föld Szabó Pál: Talpalatnyi föld Szabó Pál: Talpalatnyi föld Szabó Pál: Talpalatnyi föld Szabó Pál: Talpalatnyi föld

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​40-es évek elején, közvetlenül a nagy történelmi sorsforduló előtt született meg a nagy mű; Szabó Pál regénytrilógiája: a Lakodalom, Keresztelő, Bölcső. A Talpalatnyi föld összefoglaló címet már a felszabadulás után kapta, s Piros Góz Jóska és Juhos Marika szerelmének, házasságának története a földosztás lázas évében nőtt a megváltást sürgető, életre való nép emlékeztető sorsképévé. Természetes volt ez az átlényegülés, hiszen az író egy egész falu, bátran mondhatjuk: a magyar falu igézően teljes képét festette meg a regényben hamvas-friss színeivel. Csodálatos könnyedséggel, a játszi humor ellenállhatatlan hatalmával idézte meg alakjait: a csúfot valló vagyonos parasztot, a minden lében kanál, potyaleső ügyeskedőt, az úrhatnám tanítókat, hivatalnokokat s az egész, elevenen nyüzsgő falusi közösséget.
A fordulatos történet tarka epizódjaiból a nagybirtokok közé szorult hajdani falu életének minden szorongató kérdése, minden vágya a napfényre kerül, de… (tovább)

Lakodalom / Keresztelő / Bölcső címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1949

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Magyar Elbeszélők Szépirodalmi · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1983
650 oldal · ISBN: 963152373X
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1979
684 oldal · ISBN: 9631512932
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1974
664 oldal

6 további kiadás


Enciklopédia 6


Kedvencelte 5

Most olvassa 1

Várólistára tette 47

Kívánságlistára tette 21


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Szabó Pál: Talpalatnyi föld

Olyan volt ezt a könyvet olvasni, mint hazamenni. :)
Évek óta tologatom magam előtt, mindig ajánlották nekem, mindig sejtettem, hogy nekem való, de valahogy nem beszéltem rá magam, sőt a filmet se láttam, pedig ezeket a klasszikus magyar filmeket nemcsak nézem, szeretem is.
Az ember azt gondolná róla (főleg amilyen borzalmas borítókat csináltak neki), hogy a negyvenes-ötvenes évek propagandaregénye. Hát nem. Annyira nem, hogy nem is értem, miért nem foglalkoznak vele többet.

Továbbiak a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/06/szabo_pal_…

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1961
738 oldal · Illusztrálta: Bornemisza János
30 hozzászólás
ppeva P>!
Szabó Pál: Talpalatnyi föld

Mióta terveztem már ezt az olvasást! Pedig fogalmam se volt róla, hogy ez ennyire jó lesz. Kicsit olyan szocreálos parasztregényt vártam, de egyáltalán nem az. Az a fajta könyv, ami beleveszi magát az ember gondolataiba, nehéz letenni, és akkor is ott jár a fejében, ha éppen kicsit le kell tenni. Beköltöztem egy időre Juhos Marika és Piros Góz Jóska falujába, élvezettel olvastam minden sort, minden oldalt. Volt itt tragédia és komédia, ármány és szerelem, intrika és bölcsesség, humor és szomorkodás.
Nagyon szeretem a paraszti életet bemutató, szépen megírt történeteket. A képzeletbeli polcomon ott a helye nagy kedvenceim, Veres Péter: A Balogh család története, Oravecz Imre: Ondrok gödre és Władisław Stanisław Reymont: Parasztok mellett.

pepege>!
Szabó Pál: Talpalatnyi föld

Szabó Pált a XX. századi magyar irodalom népi írói közé sorolhatjuk, többek között József Attila és Kossuth díjat is nyert.
Ez a regénye három kisregényből áll: Lakodalom, Keresztelő és Bölcső. A belőle készült filmet bizonyára sokan ismerik, vagy legalábbis hallottak már róla, hogy létezik. Nekem kimaradt az életemből, illetve gyerekkoromban lehet, hogy láttam, rémlik valami… Nem vagyok nagy filmnéző, de a könyv elolvasása után lehetségesnek tartom, hogy meg fogom nézni…valamikor…
A három kisregény közül nekem a legelső volt a kedvencem. Itt éreztem azt, hogy Piros Góz Jóska és Juhos Marika valóban főszereplők, a regény nagyon fontos eseményei ebben a kisregényben fókuszálódtak. Míg a másik kettő már túl sokszereplős lett és ezáltal elveszett a részletekben.
Szabó Pál nyelvezete is tükrözi a népi íróságát, nagyon jól visszaadja az 1930-as évek parasztjainak életét, ízes beszédét. Egy Nyésta közeli faluban járunk, nem derül ki konkrétan, hogy melyik. A lakosság nagy része napszámos, kubikos paraszt, nincstelen. A szerencsésebbeknek akad egy kis szikes föld, amin vagy megterem valami, vagy nem. De inkább az utóbbi, mert nagyon függnek az időjárástól. Hatalmas szakadék van a gazdák és a parasztok között, pedig a gazdák sem túl tehetősek, vagy ha nem is kell éhezniük, akkor is fogukhoz verik a garast, mert szegénysorból küzdötték fel magukat a gazdák közé.

Lassan hömpölyögnek az események, rengeteg leíró részt tartalmaz, ami egy idő után engem egy picit zavart is. Ettől függetlenül nagyon szerethető.

2 hozzászólás
bbea>!
Szabó Pál: Talpalatnyi föld

Ha valaki a pörgős eseményeket várja, az ne is kezdjen bele ebbe a trilógiából lett regénybe. A 670 oldal egyáltalán nem pörög, lassan csordogál csak. Ezt viszont csodálatos szépséggel nyújta át mindazok számára, akik ki vannak élezve erre a korra. Egy falu életét, hétköznapjait, ünnepeit, örömeit, bánatait ismerhetjük meg a két világháború közötti időszakból. A paraszti világ megváltozásának a szele már a poros falusi utakat söpri, már érezni, ahogy itt-ott meglegyint, egyre nő a szakadék az úri világ és a parasztság között. S ez a negatív vonal ugyan végig jelen van, felbukkan itt-ott a regényben, ám a szokásokon, tradíciókon, a szerelmeken, az örömökön s a küzdelmeken keresztül egy kis falusi közösség életét ismerhetjük meg, amely háttérbe szorítja mindazt, amit a változás rossz szele hordoz. A hagyományok, szokások átszövik a parasztság életét s ezek gazdag bemutatásával a könyv néprajzi szempontból egy igazi kincsestár. Egy igazi, sajátos beszédmóddal ízesített paraszti világ tárul fel benne és szívesen olvastam volna még legalább ugyanennyi oldalon keresztül.

cseri>!
Szabó Pál: Talpalatnyi föld

Nem volt rossz, de én a végén már egy kicsit untam. Igazából ugye három regény eredetileg, szóval talán ezért is. A Balogh család történetét, ami a nagy kedvencem a témában, mindenesetre nem múlta felül.

2 hozzászólás
Zsófi82>!
Szabó Pál: Talpalatnyi föld

Nagyon szép könyv a két háború közötti parasztság életéről. A lassan csordogáló regény még hozzám, a tősgyökeres városihoz is közel tudja hozni ezt a világot, teljesen kerülve a pusztai gulyásromantikát.

Nekem egyedül a legvége nem tetszett, de azt hiszem, ha a háború előtt kisgazda politikus lettem volna, én is hajlandó lettem volna ennyi kompromisszumra azért, hogy 1948-ban megjelenhessen a regényem…

Csetnegi_László>!
Szabó Pál: Talpalatnyi föld

Nekem tetszett. Érzékletes leírás, valódi, hús- vér emberek, és finom népies humor.


Népszerű idézetek

Timár_Krisztina I>!

A szél reggelre keletről fútt, és olyan hideg lett, hogy cinkét fogott a gyermekek orra.

8. oldal, I. kötet (Szépirodalmi, 1961)

Timár_Krisztina I>!

Szívek kezdenek dobogni, csak úgy minden további nélkül, az imént még semmi se volt, s egyszerre megmozdul valami, tán még az se, csak egy anyasóhaj kél a bódulatos visszaemlékezésre, a télre, fonókára, bálra, lakodalomra, és egy parányi szervezetlen szervezetben hirtelen a teremtés dicsősége reszket.
A mezőn bódorgó nótázásból parányi lábujjak keletkeznek, elhajított kacagásból a fül, s valaki kettesben rezedát szagolt, ezek lesznek hát az orrcimpák. Két kéz valamit várva, remélve dolgozott nappal, és este a kapuban ölelt: persze, hogy ebből megint kar lesz, hogy majd megint magához öleljen, kaparintson valamit, egy darabot a jövendőből.
A csillagok tündöklése átégeti az akácfák lombját, s beléhull az asszonyok ölébe, mint a por.

90. oldal, II. kötet (Szépirodalmi, 1961)

Kapcsolódó szócikkek: születés
Szelén>!

Nincs fájóbb valami, mint a kettévágott kedv.

Timár_Krisztina I>!

A szomszéd szobában egyszeriben csendesség van, furcsa, kietlen csendesség. Csupán egy hang zeng a csend kellős közepén, pátosszal, rezegve, mint szélcsendben a nyárfa levele. Mintha dombon állna az, aki beszél, s a csend a domb alatt guggolva hallgatózna.
Marciházi feláll, kinyitja az ajtót, sarkig. Papp Sándor ott áll, ugyanazon a helyen, ahová az este beült, és szavalja Petőfi költeményeit. Most ott tart, hogy:

A franciák földje gyönyörű tartomány,
Egész paradicsom, egész kis Kánaán.
Azért is vásott rá a törökök foga,
Pusztító szándékkal be is törtek oda.
Mikor a magyarság beért az országba,
A törökök ott már raboltak javába…

– Mit beszél ez? – kérdezik a nők suttogva.
– Teccik hallani. Szaval. Szavalja Petőfi összes költeményeit.
– Szent Isten… végig?
– Persze. Délfelé lesz az idő, mire elmondja, de elmondja. Ha ugyan addig rá nem szakad a padlás…

212-213. oldal, I. kötet (Szépirodalmi, 1961)

12 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!

Egyébként pedig a faluban az idő a napok nyúlásával egyre inkább időtlen idő. Reggel van, dél van, este van, ennyi az egész mindössze. Reggel is harangoznak, délben is, este is, hogy ne legyen senkinek a harangozókra panasza. Egyszer a malacok rínak, máskor a csirke veri az éhkoppot, bornyú bőg, vagy hazajött ez az ember, az is éhes. Ezek a dolgok gázolnak az időben, mint valami vízben.

315. oldal, I. kötet (Szépirodalmi, 1961)

Kapcsolódó szócikkek: harangzúgás · idő
Szelén>!

Olvasta többször egymás után, hogy hátha megvilágosodik egyszer az elméje. De a szavak, fogalmak úgy tekergőztek rá, mint a hínár. Lehúzták a sötét mélységbe.

Timár_Krisztina I>!

Marika nagyon szép leány, haja olyan, mint a felleg, mikor júniusban gyűrődik az égaljon. A bőrét megfogta a nyár, de csak ott, ahol kint volt a ruhából, a nyakán, karján. Egyébütt olyan, mint a fehér kanavász. Szeme, mint a kendermag, s pillája úgy repked rá, mint szélben a fa árnyéka az ablakra.

16. oldal, I. kötet (Szépirodalmi, 1961)

Szelén>!

Éjszaka, télben, sötét házban sírni csak az tudja mit jelent, aki maga is ment már által egyik ágyból a másikba, mezítláb.

Timár_Krisztina I>!

– […] Mert a tengerben nincsen más, csak hal. Cethal. Amit egyébként úgy is hívnak, hogy cápa. Olyan nagyok ezek a halak, lelkem, hogy… egyszer hajótöröttek rávergődtek egy kis zöld szigetre. Azt hitték, hogy na most, most már megszabadultak, nyomban nekivetkőztek hát, tüzet raktak, főztek, ruháikat szárítgatták. Hát uramfia, egyszer csak a sziget megrázkódott, aztán elmerült. Nem sziget volt az, hanem egy cethalnak a háta. Lássa, ilyen nagy halak vannak a tengerben. – Beszélt a pap meggyőzőn és érvekben se volt hiány. Mívelt, tanult s olvasott ember volt. Ezt a hajótörött-históriát is valamelyik Jókai-regényből olvasta.

308. oldal, I. kötet (Szépirodalmi, 1961)

Timár_Krisztina I>!

Két színe van az estének mindössze, fekete s még inkább fekete. Úgy látszik, ez az augusztusi esték alaptermészete. Az ég, az más. Az olyan csodálatos, hogy szóval ki nem mondható. Mégis, tán olyan volna, mint gyermeket kihordott asszonyok arca. Érzik inkább, mint zajlik rajta a csókok s jajok viharának nyoma. De zilált is az ég. Mint szél után a szénás szekér, összefonódott éjszakák után az asszonyok haja. De az árpatarló is szokott ilyen lenni, kánikulában, ha megérett rajta a szalma.
Szóval olyan az augusztusi estéli ég, hogy ki nem mondható. Pedig hárman nézik egyszerre. Szemük az égen, kezük a kosárban babrál… a szemek peregnek, s fent a mennybéli magasságban egy csillag lehull.

91. oldal, II. kötet (Szépirodalmi, 1961)

Kapcsolódó szócikkek: augusztusi éjszaka · éjszaka

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Ignac Koprivec: Ház a domboldalon
Móricz Zsigmond: Árvácska
Bálint Tibor: Zokogó majom
Tímár Máté: …és a Berettyó folyik tovább…
Thury Zsuzsa: Ördögtánc
Tornyai János: Gyere, kicsim!… Gyere!
Fenákel Judit: Magántörténet
Charles Dickens: Ódon ritkaságok boltja
Dickens Károly: Ritkaságok régi boltja
Fraňo Kráľ: Csenkóné gyermekei / Jano