Az ​újkonzervativizmus és a jobboldali radikalizmus története (1867–1918) 0 csillagozás

A gyűlölet tárgya régen jelen van már fejtegetéseinkben. A „liberalizmus”, a „burzsoá”, a „kozmopolita” helyébe mindenütt szabadon behelyettesíthető a „zsidó”. A probléma messze nem a burzsoázia és a földbirtokos rétegek gazdasági konkurenciaharca. Az asszimiláció kérdésében – abban ugyanis, hogy a polgárság asszimilálódjék-e a nemesi politikai vezető réteghez, vagy az asszimilálódjék a felemelkedő polgársághoz – a magyar polgári fejlődés egész társadalmi-politikai problematikája fölvetődik. A kérdés tehát: megvalósul-e a polgári liberális társadalmi, politikai és gazdasági szerkezet mint a fejlett kapitalizmus adekvát formája, avagy elvetél. Mind az agrárius, mind a klerikális liberalizmuskritikában s konzervatív programban állandóan jelen van a kérdés antiszemita értelmezése. Az agrárius körök ezt kevésbé mondják ki, mint a klerikálisok, de náluk is fokozatosan tért nyernek az antiszemita kirohanások.