A XXI. század elején az európai civil társadalom fejlődése több folyamat metszéspontjában új szakaszához érkezett. A globalizációs folyamatok egyszerre érik a kontinens minden országát, miközben az EU keleti bővítése a korábban relatíve elkülönülten fejlődő európai régiókat az unió regionális fejlődésének dinamikájába integrálta. A korábbi mozgalomfejlődés Nyugat-Európában a nyolcvanas-kilencvenes évek alternatív mozgalmi hullámának dinamikáját, az ezredforduló az ezek örököseként és kihívójaként jelentkező globális mozgalmakat állította előtérbe.
Magyarországon a civil társadalom fejlődését a kommunista múlt, illetve – a rendszerváltástól óta – a pártpolitika dominanciája határozta meg. A nagy mobilizációs hullámok nem a nyugat-európai mozgalmi hullámok dinamikáját követték, sokkal inkább a politikai rendszer konfliktusaihoz és problémáihoz kötődtek. Míg Nyugaton a XXI. század elején a globalizációkritikus mozgalmak hódítottak teret, addig Magyarországon inkább a polgári… (tovább)
Globalizáció, regionalizmus, civil társadalom 0 csillagozás
Hasonló könyvek címkék alapján
- Drábik János: Örvénylés – A globalizmus viharzónájában az emberiség ·
Összehasonlítás - Michel Le Duc – Nathalie Tordjman: A pénz és az euró lépésről lépésre ·
Összehasonlítás - Horváth Zsuzsanna: Fenntartható fejlődés ·
Összehasonlítás - Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója ·
Összehasonlítás - Ördögh Szilveszter (szerk.): Magyarként Európában ·
Összehasonlítás - Balogh Gábor – Kovács Martin: A gazdaság társadalmi dimenziói ·
Összehasonlítás - Csath Magdolna: Lenni vagy nem lenni ·
Összehasonlítás - Jean Monnet: Emlékiratok ·
Összehasonlítás - Reményi Péter (szerk.): Állam- és nemzetépítés a Nyugat-Balkánon ·
Összehasonlítás - Hernádi Eleonóra: Az Európai Unió intézményei ·
Összehasonlítás